Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-13 / 61. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 13. Agrárkörkép 21 Értelmes határok között még a gyenge állapotban levő repceállományt is érdemes megtartani A sikeres repcetermesztés titkai Az olajnövények, s főleg a repce termesztése napjainkban Szlovákiában is a „virágkorát” éli, a fokozódó piaci kereslet hatására tavaly ősszel már nálunk is mintegy 160-170 ezer hektár őszi repcét vetettek el a termelők. TÁJÉKOZTATÓ A növény vetésterületének emelkedésével azonban még nem mindenütt tart lépést a termesztéstechnológia, az intenzitás és a hatékonyság növekedése. Ennek javítása érdekében indítottak el egy kezdeményezést a szlovák és a cseh mezőgazdasági egyetem valamint a Prefert-Osivá Kft. és az Agrada Kft. munkatársai, akik „Sikeres olajnövények” címen a csehországi és szlovákiai repcetermesztőkkel együttműködve rendszeres tanácsadással, a hatékony termesztéstechnológiai elemek és az új fajták bemutatásával kívánnak hozzájárulni az ágazat fejlesztéséhez. Ennek egyik állomása volt a nemrégiben Nyitrán megrendezett szakmai konferencia, amelyen az olajnövények termesztésének legfontosabb technológiai és gazdaságossági szempontjait elemezték a szakemberek. A gazdag program minden pontjára nem térhetünk ki részletesen, ezért itt csak a repce hatékony termesztésével kapcsolatos gondolatokat, észrevételeket vázoljuk fel. Amint azt a bevezetőben is jeleztük, tavaly ősszel mintegy 160-170 ezer hektáron került repce a földbe, azonban a rap- szodikus tél következtében ennek a vetésterületnek csaknem az egyharmadán tönkrementek az állományok. A repce jónak mutatkozó piaci ára és az iránta megnyilvánuló magas szintű kereslet miatt a szakemberek mégis azt ajánlják, hogy értelmes határok között még a gyenge állapotban levő állományt is érdemes megtartani, és intenzívebb kezeléssel termőképes állapotba hozni, mert még így is jó bevétel hozható ki belőle. Ján Vašák professzor, a csehországi és immár a szlovákiai Ján Vašák a hatékony repcetermesztés technológiai elemeinek betartására hívta fel a figyelmet (A szerző felvétele) repcetermesztés egyik nesztora témanyitó előadásában a hatékony repcetermesztés technológiai elemeinek betartására hívta fel a figyelmet. Ennek részleteivel előző előadásaiban már megismerkedhettek a termelők, s csak az ismeretek felelevenítése érdekében ismételte meg őket. Nevezetesen a megfelelő időben és a frissen eldolgozott talajba való vetés, a megfelelő vetési sűrűség, a kellő tápanyagpótlás, a gyökerek megerősítésének fontossága mellett a növényállomány tavaszi kezelésével arra kell rákényszeríteni a repcét, hogy másodlagos elágazásokat is fejlesszen, ami a magasabb terméshozam egyik fontos előfeltétele. A szakember gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva állította, hogy a 40-60 ezres optimális növénysűrűség mellett az ősszel szükséges tápanyagokat nem közvetlenül a vetéskor, hanem később, október közepétől ajánlott kijuttatni a növényeknek. Az áttelelt repceállományt pedig lehetőleg minél korábban kijuttatott tápanyagpódás- sal kell beindítani a tavaszi vegetációba. Ennek ajánlott időpontja február vége, a második kezelést két hét múlva, március közepéig kell elvégezni. A növekedésszabályozó azo- lok alkalmazásával kapcsolatban Ján Vašák úgy vélte, a gyenge és fejletlen állományokba felesleges ezt a készítményt adagolni, inkább csak növeli a költségeket, helyette megnövelt tápanyagmennyiséggel kell segíteni az állomány helyreállítását. Ugyanakkor az erős, fejlett állományokban indokolt az azolok használata, ezekkel ugyanis a főszár mellett a másodlagos elágazások és azokon újabb becők kifejlődését is segítjük. A repce növényvédelmében is a készítmények költséghatékony alkalmazását ajánlotta a szakember. A virágzás előtti megelőző kezelésekben az olcsóbb piretroid alapú készítmények permetezése ajánlott, erősebb és drágább készítményeket konkrét veszélyek és magasabb infekciós nyomás esetén kell bevetni. A szakmai konferencián további előadások is elhangzottak. A repce optimális tápanyagellátásának kérdéseit Otto Ložek, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára vette górcső alá. Előadásában hangsúlyozta, hogy a repce kifejezetten magas igénnyel lép fel a nitrogénnel és a káliummal szemben, a búzához képes mindhárom alapvető tápelemből többszörös az igénye. A trágyázás ütemezése kapcsán többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy a növény optimális fejlődéséhez a regenerációs trágyázás után 3-4 héttel később a nitrogénadag egyMéga gyenge állapotban levő állományt is érdemes megtartani (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) harmadát kell kijuttatni. Az alapvető tápanyagok mellett külön hangsúlyt helyezett a mikroelemek, főleg a bór, a magnézium, a kén és a molib- dén pótlásának szükségességére. Peter Bokor, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára az olajnövények, ezen belül a repce és a napraforgó legfontosabb betegségeinek tüneteit hasonlította össze. David Béčka a csehországi és szlovákiai fajtavizsgálati eredményeket ismertette. Az olajnövények feldolgozóinak minőségi elvárásairól és az ezzel kapcsolatos 3 évvel ezelőtt elindított szakmai programról Radomir Lesák az Ose- va Bzenec képviselője adott tájékoztatást. A Preol Ideal nevű programban elsősorban a magvak olajtartalma, a fajták agrotechnikai tulajdonságai (fagyállóság) és hozamképessége valamint a vetőmagok elérhetősége és ára alapján összeállítottak egy olyan fajtaválasztékot, amelyet a programban részt vevő csehországi feldolgozóüzemek termesztésre ajánlanak a cseh és a szlovákiai termesztőknek. A rendezvényen Vladimír Bartoš a Duslo műtrágyakínálatát ismertette, Jana Majdano- vá a szlovákiai fajtajegyzékbe került új repcefajtákat és hibrideket mutatta be, Helena Zu- kalová pedig a vonalas fajták és hibridek tulajdonságait hasonlította össze, külön kiemelve az ún. féltörpe hibridek jellemzőit, amelyek az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet követelnek maguknak a fajtakínálatban, elsősorban a melegebb éghajlatú termesztési körzetekben. A repcetermesztésben végzett szakmai vizsgálatok eredményeinek összefoglalójában, amelyet Ján Vašák, Ján Simko és Dániel Béčka a rendezvény végén közösen tartottak, a gyengébb állományok azolok- kal történő kezelési eredményeit tárták a rendezvény résztvevői elé. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a négyzet- méterenként 60 egyedszámnál sűrűbb repcében már nem érdemes intenzifikációs többlet- kiadásokat eszközölni, ezért az azoltartalmú növekedésszabályozókat tavasszal itt már ki lehet hagyni a kezelésből. Az optimális sűrűségű repcében, amely átlagosan négyzet- méterenként 35 körüli életképes növényszámot jelent, az azolokat nitrogéntartalmú trágyával kombinálva érdemes alkalmazni. A trágyázási tapasztalatok keretében rámutattak, hogy a stabilizált karbamid (hugyany) alapú műtrágyák sokat segíthetnek a növényzet folyamatos tápanyagellátásának biztosításában, mivel akadályozzák a nitrogén kimosó- dását, ugyanakkor emlékeztettek a nitrogénadagok kellő időben való kijuttatására is. Vizsgálati eredményeik szerint ugyanis az optimálisnál 12 nappal később kijuttatott nitrogénadag akár 14 százalékkal is csökkentheti a terméshozamot. (szil.) A jegyzékben 120 őszi és 11 tavaszi repcefajta van Új repcefajták és -hibridek ÖSSZEFOGLALÓ A hazai repcetermesztésben a 90-es évek elejétől jegyzik a fajtaválaszték jelentősebb bővülését, 1995-től a köztermesztésben nálunk is megjelentek a hibridek, igaz egyelőre csak kisebb arányban, majd az ezredfordulót követően előbb a magasabb olajsavtartalmú fajták és féltörpe hibridek választékával bővült a kínálat, 2009- től pedig a növény gyomirtószeres kezelésére alkalmazható új technológia keretében az imazamox nevű hatóanyagra rezisztens fajták is bekerültek a termesztői köztudatba. Jana Majdanová (KMEMI - ÚKSÚP) a repce fajtavizsgálataiban illetékes szakember szerint a hazai fajtajegyzékben jelenleg 120 őszi és 11 tavaszi repcefajta, illetve hibrid szerepel, az európai fajtajegyzékben a számuk meghaladja az ezret. Az olajnövények iránti fokozott kereslet nyomán nálunk is kimutathatóan növekedett a fajtavizsgálatokba bejelentett repcefajták és -hibridek száma, jól elkülöníthető módon az utóbbi években egyre nagyobb arányban a hibridek veszik át a vezető szerepet. Összehasonlításként: míg 2005-ben például 24 vonalas fajtát vizsgáltak a kísérletekben 2012-re a számuk 9-re csökkent, ugyanakkor a vizsgálatra benevezett hibridek száma éppen fordított arányt mutat. 2005-ben 13 hibridet vizsgáltak, 2012-ben azonban a számuk már elérte a 66-ot. Az utóbbi 3 esztendőben egyébként 60 új fajtát regisztráltak. A repce fajtavizsgálati kísérleteit nálunk a KMEMI 10 telephelyén végzik, az itt elért eredmények alapján meghatározott feltételek szerint ítélik oda a regisztrációt. 2012-ben a következő fajták kerültek nyilvántartásba: 3 évig tartó vizsgálat után a fajták közül az Andie, Benedikt, Codifert, Marki CS és Sammy, a hibridek közül a DK Extoll, Hybrirock, Mescal, PR44W29, PR46W20, SY Motive és a Tra- viata kapták meg a köztermesztésbe való felhasználásra jogosító minősítést. A fajtavizsgálati kísérletekben elért eredmények alapján két év vizsgálat után a következő fajták kapták meg az elismerést: Derby, ES Centaure, Harry, Janus, Lenny, Ocean, Orion, Slaki CS. A hibridek közül az Admiral, Alabaster, ES Lauren, Jenifer, Jumper, Kodiak, Marathon, Nicola, Record, Reviewés Sensation szerezte meg a minősítést. A tavaszi repcefajták kínálatát két év vizsgálat után az Achat, Makro, PR45 H72 és PR45H73 hibridekkel bővítették ki. A felsorolt új fajták közül az alábbiakban ismertetjük a kifejezetten melegebb éghajlatú dél-szlovákiai kukoricatermesztő térségbe ajánlott fajtákat és hibrideket. A hagyományos vonalas fajták közül ide tartozik a Harry, amely középkorai érésidejű, középmagas fajta, jól ellenáll a ledőlésnek, olajtartalma közepes. A Slaki CS középkorai fajta az összes termesztői térségben kiegyensúlyozott hozamokat adott, a magok olajtartalma pedig magas volt. A hibridek közül a DK Extoll középkorai hibrid mind a kukoricatermesztő, mind pedig a répatermesztő körzetben magas hozamokat produkált, olaj- tartalma közepesen magas szintet ért el. A Hybrirock szintén középkorai hibrid magas hozamok mellett magas olaj- tartalmával is kitűnt. A Mescal úgyszintén kiváló eredményeket mutatott mind a hozamok, mind pedig az olajtartalom terén, ugyanakkor a ledőléssel szembeni ellenálló képessége is kiváló volt. A PR44W29 magas olajtartalmával és kiegyensúlyozott hozamképességével, a PR4620 nagyon magas olajtartalmával és hozamképességével valamint ledőléssel szembeni ellenálló képességével tűnt ki. A SY Motive-t és a Traviata-t szintén kiváló olajtartalma és ledőléssel szembeni ellenálló képessége sorolta az ajánlott hibridek közé. A két év után minősítést kapott hibridek közül az említett termesztői térségbe ajánlott hibridek közé tartozik az Admiral, az Alabaster, az ES Lauren, a Jenifer, Jumper, Maratrhon, Nicola és a Review, (sz) (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele)
