Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-13 / 61. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 13. www.ujszo.com Milyen eljárások és anyagok alkalmazhatók Ökológiai borok szabályozása EU-TÁJÉKOZTATÓ Az ökológiai termeléssel foglalkozó állandó bizottság új uniós szabályokat fogadott el az ökológiai borokra vonatkozóan, amelyek a következő hetekben kerülnek kihirdetésre. Az új rendelet alkalmazása a 2012. évi szürettel veszi kezdetét, lehetővé teszi az ökológiai borokat előállító termelőknek, hogy borcímkéiken feltüntessék az „ökológiai bor” kifejezést. A címkéken szerepelnie kell továbbá az ökológiai termelés jelölésére szolgáló uniós lógónak és a címkék tanúsítását végző szerv kódjának, valamint egyéb címkézési szabályokat is be kell tartani. Noha iéteznek már olyan szabályok, amelyek az ökológiai szőlőből készült borokra vonatkoznak, e szabályok nem érintik a borkészítési eljárásokat, vagyis nem terjednek ki annak a folyamatnak az egészére, amely során a szőlőből bor lesz. Az új szabályok javítják az átláthatóságot és növelik az ökológiai borok ismertségét a fogyasztók körében. Nem csupán a belső piac működésének megkönnyítéséhez járulnak hozzá, hanem az uniós ökológiai borok nemzetközi pozícióinak megerősítéséhez is, hiszen sok más bortermelő ország (az USA, Chile, Ausztrália, Dél-Af- rika) már korábban szabványokat dolgozott ki az ökológiai borokra vonatkozóan. E jogszabály által teljessé vált az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályozás, amely immár valamennyi mezőgazdasági termékre kiterjed .-Az új rendelet rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a meghatározott borászati eljárások és anyagok közül melyek alkalmazhatók ökológiai borok készítéséhez. Tilos például a szor- binsav használata és a kéntele- nítés, az ökológiai borok szul- fittartalmának pedig - a mara- dékcukor-tartalomtól függően - literenként legalább 30-50 mg-mal alacsonyabbnak kell lennie a hagyományos módszerrel előállított borok szulfit- tartalmánál. Ezeken az engedélyezett borászati eljárásokra és anyagokra vonatkozó előírásokon túlmenően a borpiac közös szervezéséről szóló rendeletben meghatározott általános borkészítési szabályokat is alkalmazni kell. Az említett borkészítési eljárások alkalmazása mellett természetesen az is követelmény, hogy az ökológiai bor ökológiai szőlőből készüljön. A vonatkozó előírások között példaként említhető, hogy a maximális szulfittarta- lom vörösborok esetében 100 mg/1 (szemben a hagyományos módszerrel előállított borokra megállapított 150 mg/l-es határértékkel), és 150 mg/1 a fehérborok és a rozék esetében (a hagyományos módszerrel előállított borokra érvényes 200 mg/l-es értékhez képest). A 2 g/l-nél magasabb maradékcukor-tartalom- mal rendelkező borok esetében az ökológiai és a hagyományos módszerrel előállított borok közötti különbség értékét a rendelet 30 mg/l-ben állapítja meg. (eu-info) EU-USA megállapodás az öko-kereskedelemről Ökológiai termékcsere EU-INFORMACIO Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötött megállapodás alapján azok az ökológiai termékek, amelyek vagy Európában vagy az USA területén tanúsítvánnyal rendelkeznek, 2012. június 1- jétől biotermékként mindkét kontinensen forgalomba hozhatók. A megállapodás célja, hogy globális szinten szolgálja az egyre növekvő ökológiai ipart, miközben munkahelyeket és üzleti lehetőségeket is teremt. Az Egyesült Államok és az EU ökológiai ágazatának együttes értékét hozzávetőlegesen 40 milliárd EUR-ra becsülik, és ez az összeg évről évre emelkedik. A partnerség létrehozásáról szóló hivatalos levelek aláírására 2012. február 15-én került sor a németországi Nürnbergben. Eddig a termékeiket Amerikában és Európában is értékesíteni kívánó termelők és vállalatok számára nem volt más lehetőség, mint két különböző szabványnak megfelelő tanúsítványokat beszerezni, ami természetes kétszeres eljárási, vizsgálati és adminisztrációs költségeket jelentett. A megállapodás a kereskedelem útjában álló jelentős akadályokat számol fel, amelyek elsősorban az ökogazdáikodással foglalkozó kis- és középvállalkozások számára bizonyultak leküzdhetetlennek. A partnerség követelményeinek megfelelő összes terméket tanúsítvánnyal rendelkező biotermékként (hús, gabonaféle vagy bor) lehet címkézni és forgalomra hozni. A mérföldkőnek számító bejelentést mindkét fél részéről alapos helyszíni ellenőrzések készítették elő annak érdekében, hogy programjaik rendelkezései, a minőségellenőrzési intézkedések, a tanúsítási követelmények és a címkézési gyakorlatok biztosan összhangban legyenek egymással. A szállítás során valamennyi terméket ökológiai termékek exportbizonyítványával kell ellátni, amelyen fel lesz tüntetve az adott termék származásának helye és a tanúsítványt kiadó szervezet neve. Ez a bizonyítvány igazolja, hogy a termelés során semmilyen tiltott anyagot vagy eljárást nem alkalmaztak és betartották a partnerség követelményeit, valamint lehetővé teszi a forgalomba hozott termékek nyomon követését is. (eu-press) Az idei tél komolyan próbára tette a repcefajták, s ezen belül a féltörpe repcehibrideket Kevés a kukorica vetőmag (Archív felvétel) Annak ellenére, hogy a dél- szlovákiai éghajlati feltételek nem kifejezetten a repcetermesztésnek kedveznek, az olajnövények iránti fokozódó kereslet és a kialakult kedvező értékesítési árak következtében az ország kukoricatermesztő térségeiben is jelentősen megnőtt ennek a növénynek a vetésterülete. ISMERTETŐ Az utóbbi években a termesztési feltételekre reagálva itt is megjelentek a kifejezetten szárazságtűrő és télálló repcehibridek, amelyeket szakszóval ún. féltörpe hibridekként jegyez a szakma. Nálunk eddig a Pioneer ilyen típusú hibridjei a legismertebbek, s az uniós fajtajegyzék mellett néhány az itteni fajtavizsgálati eljárás lezárásával már a hazai fajtajegyzékbe is bekerült közülük. Lelkes Péter, a cég szlovákiai képviseletének vezetője szerint ezek a hibridek a nevükből is adódóan a hagyományos fajtákhoz és a klasszikus hibridekhez képest jóval alacsonyabbak, aminek számtalan előnye van. A növény nem képez feleslegesen nagy zöldtömeget, így az energiája nagyobb részét fordíthatja a termésképzésre, amelyhez már a talajszinten kezdődő elágazások képzésével megteremti a lehetőséget. Képletesen szólva a féltörpe hibridek karácsonyfához hasonló alakot vesznek fel, tehát mát a talajszinttől megkezdődhet a becők kialakítása. Az alacsonyabb növényállomány kezelése a különböző növényvédelmi eljárások alkalmazása során is előnyt jelent, hiszen a maximálisan 1,2 -1,3 m magas növényzetben könnyebben mozoghatnak a gépek és berendezések. Az alacsonyabb szár a betakarítás során is komoly előnyöket kínál. Németországi vizsgálatok megállapították, hogy a kisebb energiaigény és a gyorsabb betakarítás hektáronként akár 60 eu- rós megtakarítást is eredményezhet. A féltörpe hibridek másik jellemző tulajdonsága a szárazságtűrés és a télállóság, amelyeket az idei tél valóban komoly próbára tett, és Lelkes Péter elmondása szerint most dől majd el, hogy a mi termesztési feltételeink között valójában mire is képesek ezek a hibridek. Országos szinten 10 ezer hektár fölötti vetésterület az, ahol féltörpe hibrideket vetettek, ezek végleges sorsa már a közeli napokban eldől. Az itt kimutatott eredmények azért is lesznek fontosak, mert az idei rapszodi- kus tél az eddigi előrejelzések szerint jelentősen megtizedelte a repceállományokat, és a hozzávetőleges számítások szerint országos szinten a repce vetés- területének 30 százalékát kell majd idő előtt véglegesen felszámolni, kiszántani. Egyes állítások szerint az ősszel elvetett mintegy 160-170 ezer hektárból tavaszra már csak 110-120 ezer hektár marad. A kiesések legnagyobb részét az őszi szárazság okozta, aminek következtében sok helyen ki sem kelt a növény, ráadásul nagyon sok állomány gyenge, fejletlen állapotban indult a télbe, így a kifagyás veszélye, főleg a hó nélküli fagyhatásnak kitett parcellákon nagy volt. Lelkes Péter véleménye szerint a repce vetésterületének növekedése nálunk elérte, sőt talán már túl is lépte a vetésforgó betartásával kapcsolatos határt, s várhatóan már nem növekszik tovább. Az előző évtizedben 90 ezer hektárnyi vetésterület mára csaknem megduplázódott, s a piaci nyomásnak is köszönhetően várhatóan csak azok maradnak fenn a pályán, akiknek megvannak a feltételeik a sikeres termesztéshez. Azt tudni kell, hogy a repce jelenlegi sikere ellenére alapjában véve kockázatos növény, és a termelő már csak akkor lehet biztos a termésben, amikor az a raktárban van, hiszen a szép hozamot akár az utolsó pillanatban is tönkreteheti egy vihar, egy jégverés. A termelők számára a kiesés pótlására fennálló lehetőségek közül a tavaszi repce vetése az ország déli területem nem túlságosan elteijedt, inkább a napraforgóval, vagy kukoricával történő helyettesítést választják a gazdák. A kiesés előre jelzett mértékével szemben egyelőre kisebb az igény a repce napraforgóval való helyettesítésére. A cégvezető szerint a vetőmagigénylések nem mutatják azt, hogy a termelők jelentősebb mértékben napraforgóval szeretnék helyettesíteni a kiesett olajnövényt. Annál nagyobb viszont az igény a kukoricából. Lelkes Péter már több mint másfél évtizede van a szakmában, de üyen mértékű hirtelen keresletnövekedéssel még nem találkozott. Ez gyakorlatilag annyit is jelent, hogy az idei tavaszra szánt kukorica vetőmagból már csak néhány hibridet tudnak ajánlani az esetleges érdeklődőnek. Idei kínálatuk zöme rövid idő alatt már a téli hónapokban elfogyott. És ez nem csak a szlováldai piacra, vagyis a többi itteni forgalmazóra, hanem gyakorlatilag az egész európai vetőmagpiacra érvényes megállapítás, így míg az előző esztendőkben egy-egy termelő kifejezett igényét, bizonyos utánjárás után akár a szomszédos országok piacairól történő behozatallal is ki lehetett elégíteni, napjainkban erre nincs lehetőség, mert másutt is fogytán a vetőmag. Egyes vélemények szerint a legnagyobb érvágást az ukrán vetőmagpiacon keletkezett hatalmas felhajtóerő váltotta ki. Az előzetes felmérések szerint ebben a térségben várhatóan mintegy 3,5 millió hektár őszi vetésű növényt kell majd kiszántani, és tavasziakkal helyettesíteni. A hazai keresletre jellemző, hogy jelentősen nőtt a kései, hosszú tenyészidejű fajták iránti igény, ezek a biogáz előállítására alkalmas hibridek (FAO 550-600) rövid idő alatt elfogytak. Az eladott vetőmag meny- nyisége alapján Lelkes Péter nem tartja kizártnak, hogy a kukorica vetésterülete idén Szlovákiában eléri, sőt túl is lépheti a 300 ezer hektárt. Az új nemesítések irányai a szárazságtűrő hibridek további fejlesztésének irányába mutatnak, a legújabb eredményeket várhatóan már a következő évben a szakma és a termelők elé tetjesztik. A feldolgozóipar számára rendelkezésre álló új kiemelt tulajdonságú fajtákra, többek között a magasabb fermentációjú, vagyis több etanol előállítására alkalmas hibridekre egyelőre még nem reagált az ágazat, nem igényli a nagyobb hozadékú hibrideket a termesztőktől. Nyilvánvaló azonban, hogy a piaci nyomásnak köszönhetően fokozatosan erre is rákényszerülnek majd. (szilvássy) Termesztését a csapadékosabb, nagyobb tengerszint feletti magasságokban levő térségekbe ajánlják A tavaszi repce nem a kifagyott pótlására való ISMERTETŐ A tavaszi repce termesztését elsősorban a csapadékosabb, magasabb tengerszint feletti magasságokban (600 m) levő térségekbe ajánlják. A meleg, szárazabb déíi területeken főleg a szárazabb időszakokban nagy a kártevők okozta terméskárosítás veszélye, ráadásul a hozamok a szárazság miatt is alacsonyabb szinten maradnak. Szlovákiában a tavaszi repce vetésterülete csak kis részét teszi ki a mintegy 160-170 ezer hektáron termesztett őszi repce vetésterületének. Az utóbbi években évente 2-8 ezer hektár között mozgott a tavasszal elvetett repceállományok területe. Az idei terméspiaci kilátások alapján ebben az évben várhatóan a repce 500 euró körüli áron kerülhet értékesítésre, állítják a szakértők, ennek alapján várható, hogy nálunk is többen próbálkoznak majd vele. A termesztés gazdaságosságát kedvezően befolyásolja, hogy az őszi repcével ellentétben hozzávetőlegesen egynegyedével alacsonyabb költségráfordítással termeszthető a kevesebb műtrágya és a kevesebb vegyszeres kezelés miatt. A talajban levő téli csapadéknak köszönhetően jóval biztonságosabb a kelése. Ha a kiszántott őszi repce helyére vetik, akkor kevesebb talajmunkát igényel, egyúttal elkerülhetők az ősszel alkalmazott vegyszerek más növényekkel szembeni várható reziduális utóhatásai. Hangsúlyozni kell, hogy a tavaszi repce nem a téli fagyok által kiritkult, megkárosodott őszi repce állományának pódására, utánvetésére ajánlott. A két fajta között 4-6 hétnyi fenológiai érésidőbeli különbség van, amely nagyon megnehezíti a hatékony vegyszeres kezelés időzítését az ilyen vegyes állományban. A teljesen kiszántott őszi repce után azonban megfelelő talaj-előkészítés után vethető. A termesztés sikere nagyban függ az időben elvégzett vetéstől. A tavaszi repcét minél korábban, lehetőleg február végétől április elejéig el kell vetni. A későbbi vetés a kártevők fel- szaporodása miatt nagy veszélyekkel jár. A vetés sűrűsége hektáronként 60-80 ezres tőszámmal ajánlott, ennek eléréséhez 2,5-3 kg vetőmagra van szükség. Tápanyagellátás tekintetében a tavaszi repce kevésbé igényes mint az őszi, de rövidebb vegetációs ideje miatt magas műtrágyaadagokat igényel. Nitrogénből 80-120 kg/ha az ajánlott mennyiség. Az állati kártevők közül leginkább az őszi repcéről átrepülő repcefénybo- garak veszélyeztetik a tavaszi repce egy hónappal később virágzó állományait. Ezek ellen kontakt hatású készítményekkel lehet védekezni, (sz)
