Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-08 / 57. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 8. Vélemény És háttér 7 A régi-új orosz elnök sikerének egyik kulcsa az Amerika-ellenessége Putyin sosem lesz demokrata Talán túl merész akart lenni az egyébként visszafogott Financial Times, amikor az orosz elnökválasztás eredménye alapján amellett, hogy a Putyin-korszak végének kezdetéről beszélt, azt a következtetést vonta le: még az is kérdéses, hogy Putyin ki- tölti-e 2018-ig szóló elnöki mandátumát. AAAL1NÁK ISTVÁN Abban mind a hazai, mind a külföldi elemzőknek igazuk van, hogy Putyinnak változtatnia kell az elmúlt 12 év alatt tőle megszokott autoritativ, a sajtószabadságot semmibe vevő, a civil kezdeményezéseket csírájukban elfojtani igyekvő politikáján. Ebből a szempontból tehát jelenthet új kezdetet a vasárnapi elnökválasztás. A Novije Izvesztyija rátapintott: az ellenzék ünnepelhet, mert Putyinnak mostantól figyelembe kell vennie a kisebbség véleményét is. Irónia nélkül: ebben a lényeg a kisebbségen van, mert a Putyin-elle- nesség Oroszországban még mindig kisebbségben van. És az elemzések során ebből kell kiindulni. A decemberi parlamenti választásokhoz hasonlóan vasárnap is biztosan rengeteg csalás történt, tisztességtelen volt a kampány, nem voltak egyenlők az esélyek és már a jelöltállítást is megbundázták. Az oroszok többsége - és ez a szomorú - mégsem akarta őt megbüntetni, s azok járnak közel az igazsághoz, akik szerint Putyin csalás nélkül is nyert volna, bár kisebb arányban. Ezért a The Wall Street Journal európai kiadása (WSJE) elemzőjének lehet igaza, aki szerint hosszú még az út Oroszország számára a demokráciába való átmenethez. Mire lehet számítani attól az embertől, aki szerint a Szovjetunió felbomlása a múlt század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt? Ez a szürke KGB-s tisztecske - amilyen 12 évvel ezelőtt volt- sokkal inkább a brezsnyevi kor terméke, mint mentora és elődje, Jelcin vagy Gorbacsov volt. E két utóbbinak a gondolkodását legalább nem a KGB formálta, mint az övét. Putyin rögtön a jogi diploma megszerzése után, 1975-ben a KGB-hez került, 1985-ben már a volt NDK-ban kémkedett, 90-ben alezredesként tért haza. Jelcin 1998-ban kinevezte a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójává. 1999 augusztusában Jelcin ajánlására a duma megválasztotta kormányfőnek. Jelcin ugyanazon év végén lemondott államfői tisztségéről, s Putyint bízta meg ügyvezetőként az elnöki teendők ellátásával. A 2000. március 26-i elnökválasztáson már biztos befutó volt, 52,94 százalékkal lett államfő. Mentora megbízásából két dolgot kellett volna teljesítenie, mindkettő rávüágít a jellemére. Az egyik a Jelcin-klán embereinek megvédése volt, de a „hálás” Putyin nagyon hamar kinyírta őket. A másik: Csecsenföld meg- regulázása. Az ún. csecsen akciót sokan neki tulajdonítják: Moszkvában több házat robbantottak fel, több tucatnyian haltak meg, s ezeket a hivatalos vizsgálat szerint csecsének követték el. Független szakértők állították: az orosz titkosszolgálat hajtotta végre a merényleteket, hogy legyen ok a-második csecsen háború megindítására. Az eredményt ismerjük: Csecsenföldet szétzúzta az orosz hadsereg, s ennek eredményeként most vasárnap a csecsének közel száz százaléka Putyinra szavazott - a hivatalos verzió szerint. Komolyan hiszi-e valaki, hogy meg tud változni, hirtelen demokrata lesz abból az emberből, aki 12 éven át e hatalmas birodalom minden ügyét titkosszolgálati módszerekkel és emberekkel - a szilovikok töltenek be minden fontos tisztséget- intézte? A WSJ-nek van igaza: a régiúj elnök sikerének egyik kulcsa az Amerika-ellenessége. Putyin sosem mond le arról, hogy helyreállítsa a Szovjetunió szuperhatalmi státusát az új nagy orosz birodalom megteremtésével. És hiába a 21. század, az új, internetes nemzedék, a megnyílt vüág, ebben még sokáig hatalmas tömegek fogják őt támogatni. Ha újraválasztják, 2024-ig ő lehet az államfő.- Akik a mi zsebünkbe tele borítékot tesznek, szombaton üresei potyogtatnának az urnába. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Telefon ebédidőben LAMPL ZSUZSANNA Az elmúlt hetekben dúlt a közvéleménykutatás. Felhívott egy nő, megmondta, melyik ügynökségtől van, és megkérdezte, feltehet-e néhány kérdést- ecsetelte egyik kollégám. Köszöntek, bemutatkoztak, köszöntem, megkérdezték, férfi vagyok-e, mondom, hallják, hogy az vagyok, nem? Aztán megkérdezték, hány éves vagyok, megmondtam, mire sajnálattal közölték, nem passzolok a mintába, és elköszöntek - mesélte a másik. Van, akit három ügynökség is felhívott. Vagyis ugyanabból az adatbázisból ugyanazzal a módszerrel választották ki a telefonszámokat. Jó üzlet az adatbázis-tulajdonosoknak. S mintha ez a társadalom nem is a nép- számlálás előtti társadalom lenne, amely annyit hisztériá- zott az anonimitás vélt megtorpedózása miatt, most senkit nem izgatott, hogy vadidegen cégek megszerezték a telefon- számát. Ezt csakúgy mellesleg gondoltam, miközben megállapítottam, hogy az említett cégek kommunikációja megfelelőnek tűnik. Az viszont, hogy van, amelyik nem előre megszabott minta alapján dolgozik, hanem „futószalagon” mindenkit megkérdez, aki hajlandó válaszolni, rossz, mert ily módon nem születhetnek reprezentatív eredmények. Bár manapság nagy divat ezt állítani. Aztán jött a vasárnap. Ebédidőben csörög a telefonom. Női hang, magyarországi kiejtés. Egy magyarországi szervezet nevében hív, amelynek a nevét nem írom le, mert azóta már cáfolta, hogy köze lenne a már ismert ügyhöz. Eddig rendben. Aztán azt mondja, a telefongombok nyomogatásá- val válaszoljak három kérdésre. Kezdett nem tetszeni a dolog. Miért nem kérdezi, hogy hajlandó vagyok-e válaszolni? Hát azért, mert nem is igazi, hanem géphang. Bár attól még beiktathattak volna egy ilyen kérdést, és ha megnyomom az egyest, ami igent jelent, akkor továbbkérdeznek, ha megnyomom a kettest, ami nemet jelent, akkor megköszönik, és vége. De nem volt ilyen. Aztán jött az első kérdés. Nem idézem pontosan, mert csak egyszer hallottam, de arról szólt, hogy tudok-e a Gorilla-ügyről, ami az elmúlt évek legnagyobb botránya. Hát akkor azjutott eszembe, hogy az tény, hogy ez valóban egy óriási botrány, de mégis mi köze van ehhez ennek a magyarországi szervezetnek? Es akkor letettem. Persze visszahívtam a szlovákiai számot, de ekkor már egy szlovák női géphang jelezte, hogy sajnálja, de betelt az üzenetek fiókja. Igen, azóta ez az ügy is kezd botránnyá fajulni. Jogosan. Engem főleg a szakmai része érdekel. Akárki rendelte, csinálta is, s mindegy, hogy valakik szerint külföldön szokás ilyet csinálni, mindenképpen abszolút etikátlan. Egyebek között azért is, mert még arra sem érdemesíti a felhívottat, hogy az etikus felmérésnek akár csak a látszatát keltse, ami nagy pökhendiségre utal. Egyébként pedig nem közvélemény-kutatás. Csupán ankét, amelynek az eredményei nem általánosíthatók. Vagyis ha valaki, valahol ezekkel akarna érvelni, magát minősíti. Rossz színben. KOMMENTAR Gútán és Pereden nevet is választanak KOCUR LÁSZLÓ Bár hétvégén az ország - legalábbis az a része, melyet az egyébként a politika sajátjának tulajdonítható szenny napvilágra kerülése nem taszított apátiába és el a közélettől - elsősorban az előrehozott parlamenti választások eredményeire fog figyelni, két kisebb közösségben belyi tétje is lesz március 10-ének. Gútán és Pereden népszavazáson tesznek kísérletet a települések történelmi nevének visszaállítására (Sopomya pedig e napon menesztené polgármesterét, ám erre nem térünk ki a jelen írásban). Gútán és Pereden sem ez lesz az első próbálkozás, az előbbi településen az 1992-es referendum ugyan sikeres volt, mégis eredménytelen maradt, Peredről ugyanez elmondható, a dátumot 1995-re változtatva. A gútaiak és a perediek szombaton önrendelkezésre tesznek kísérletet, a lehető leglegitimebb módot választva erre, és ez, függetlenül a referendum eredményétől, csak támogatható. A település mai lakói a szüléikén és nagyszüleiken tett, máig ható állami erőszakkal próbálnak valamit kezdeni, ha már meg nem történtté tenni nem tudják. A névadás hatalom, egyben birtokba vétel, mely rendre követi a (geo)politikai hatalmi átrendeződéseket, biztosítva a birtokló komfortérzetét, így voltak ezzel már az ókori rómaiak is, és a főhatalomváltás után az újonnan megalakuló csehszlovák állam sem tett másként. Peredet és Gútát a viszonylag demokratikusnak mondható első republika is megkímélte, új nevüket 1948-ban kapták az új, szocialista államtól, mintegy bonuszként a kitelepítések után. A jeles evangélikus lelkész Tessedik- nek vajmi kevés köze van a mátyusföldi településhez, ezt kívánta a Smer-kormány idején Dušan Caplovič utó- gosan legitimálni azzal, hogy kijár neki itt egy szobrot, szerencsére az önkormányzat ebben nem volt partner. Ha sikerült volna keresztülvirínie, az az államilag irányított nacionalizmusra olyannyira jellemző, szimbolikus, területkörbevizelő gesztus lett volna: a kényszerkereszt- séget szó szerint bebetonozták volna. Gúta még Perednél is rosszabbul járt, mert ki az a Kolár? Legfeljebb a volt kassai színidirektor juthat eszünkbe ezen a néven, ám biztosra vehető, hogy a te- , lepülés nem utána kapta a nevét. Erre hívják fel a figyelmet a városban a napokban megjelent Who the fit k is Kolár? (nem kell lefordítani, ugye?) falragaszok is. A komáromi járásbeli település neve egy irodalomórán nem 100%-osan figyelő csehszlovák hivatalnok tréfája lenne? Az vitathatatlan, hogy a csehszlovák államnak a névváltoztatáshoz joga volt, az elsősorban földrajzi szempontból lényeges településnevet a(z áljtörténelmi tájékozódás eszközévé téve. Szerencsére ma a lakosságnak is joga van változtatni ezen. Aki pedig nem peredi vagy gútai, annak joga van irányt szabni az ország irányultságának. Éppen ezért szánjuk rá azt az öt percet, Pereden is, Gútán is, másutt is. NYILATKOZAT Most minden egyes szavazat számít A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala felhívása az előrehozott parlamenti választás előtt. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala a demokrácia, a parlamentarizmus és a jogérvényesítés híve. Ezért nagyon fontosnak tartja, hogy a parlamenti választáson minden szlovákiai magyar vegyen részt, és szavazatával fejezze ki akaratát, kiket szeretne látni a parlamentben. A választáson való részvétel olyan jog, amellyel élni kell. Mindenki maga dönt arról, kik képviseljék a parlamentben. Ezt a döntést ne hagyjuk másokra! Aki nem megy el szavazni, az is választ: ha nem érvényesíti szavazati jogát, elsősorban a parlamenti választásból kikerülő legerősebb pártot támogatja. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala pártállástól függetlenül arra szólít fel mindenkit, hogy vegyen részt a választáson, és szavazatával járuljon hozzá családja, a szlovákiai magyarok, az ország és régiója jövőjének alakításához. Egy szavazat kevésnek tűnik, de egy szavazat hiánya mindent eldöntheti Szavazzon Ön is! A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottsága
