Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-24 / 46. szám, péntek
20 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com Török kutatók óva intik a dinnyetermelőket Az oltott görögdinnye több peszticidet vesz fel TALLÓZÓ Lemosó permetezéssel a kártevő rovarok, a baktériumos és gombás betegségek szaporító képletei ellen Növényvédelem metszés után Újabb kutatások szerint a görögdinnye és más dinnyenövények tök alanyba való át- oltása azt eredményezi, hogy bizonyos peszticidek nagyobb mennyiségben lesznek jelen a dinnyetermésben. Bár a kísérletek során csak kis mennyiségben fordultak elő peszticidek a növényben, a kutatók azt tanácsolják, hogy a termesztők kellő figyelemmel járjanak el, ha görögdinnye növényeket tökre oltanak. A gazdálkodók azért oltanak görögdinnyét vagy más gyümölcsöket a tökfélék gyökerébe, mert az így kapott növények jobban ellenállnak a különféle betegségeknek. Törökországban, ahol a kísérletet végezték, a görögdinnye több mint 95 százalékát átoltott magoncokból termesztik. Bár a tök gyökere keményebb, egy korábbi kutatás kimutatta, hogy klórozott szénhidrogéneket akkumulál. Az emberi egészségre és a vadvilágra kifejtett hatásuk miatt a legtöbb helyen ugyan már betiltották a klórozott szénhidrogéneket, ám amellett, hogy a talajban akár évtizedekig is megmaradnak, néhol még mindig használnak ilyen vegyszereket. Mivel a hagyományosan termesztett görögdinnye ezeket a vegyületeket nem veszi fel a talajból, a kutatók a tökfélék gyökerén növesztett görögdiny- nyékkel kapcsolatos bizonytalanságot próbálták megoldani. A kutatócsoport törökországi görögdinnye tökoltványokat termesztett a területről származó talajban. A kutatók vizsgálták a gyökeret, a szárat, a leveleket és a termést, és a kapott eredmények szerint a tök gyökerébe oltott görögdiny- nyékben 140-szer magasabb volt a klórozott szénhidrogének szintje, mint a tradicionálisan termesztett dinnyében. Igaz, a kutatócsoport szerint ezek a magas szintek is 6-12-szer alacsonyabbak, mint az USA-ban és Törökországban termesztett dinnyékre megszabott határérték. (Magyar Mezőgazdaság) Ahogy melegszik az idő és közeledik a tavasz, a kertekben egyre gyakrabban halljuk a metszőolló csattogását. Metszéskor nem csupán a felesleges hajtásokat, ágakat távo- k'tjuk el, hanem a beteg és elhalt részeket is. A mechanikus növényvédelmi eljárás után ajánlatos a tél végi lemosó permetezést is elvégezni. KUKOR TAMÁS A lemosó permetezést meg kell, hogy előzze néhány fontos növényápolási és előkészületi munka. Ezek közé tartozik a metszés, annál is inkább, mert a megritkított koronát hatékonyabban vonja be a permetszer. Mi legyen a beteg ágrészekkel? A metszés során fordítsunk különös gondot az elhalt, beteg ágrészek eltávolítására. A levágott gallyakat és gyümölcsmúmiákat ajánlatos összegyűjteni és haladéktalanul megsemmisíteni. Ez történhet égetéssel vagy komposztálással (az utóbbit csak akkor válasszuk, ha jól működő komposzttal rendelkezünk, ellenkező esetben a múmiákat és a beteg ágrészeket inkább égessük el). Tűzrakás előtt feltétlenül tájékozódjunk, ugyanis immár több település rendeletben szabályozza az égetés időpontját és módját. Aki nem akar se komposztálni, se tüzelni, az válassza a hulladékgyűjtő szigeteket, ahol a metszési hulladék díjmentesen lerakható. Nálunk is egyre több helyen működtetnek ilyen telepeket, s immár nem csupán nagyobb városokban, hanem vidéken is. Sebkezelés balzsammal, festékkel A metszés során keletkezett, 2 centiméternél nagyobb átmérőjű sebfelületeket ajánlatos kezeim sebkezelő viasszal vagy olajfestékkel. A sebek üyen módon történő lezárásával elősegíthetjük a növényeink gyors gyógyulását. Ajánlatos továbbá metszés során - rendszeres időközönként - fertőtleníteni a metszőollót. Ezzel megakadályozhatjuk egyes betegségek átvitelét egyik növényről a másikra. A kisebb metszési felületek is táptalajai lehetnek a kórokozóknak, és a kéreg alatt megbúvó kártevőkre is érdemes időt szánni. Ezért a fák törzséről szedjük le az ősszel felhelyezett hemyófogó öveket, és égessük el azokat. Kéregkaparóval vagy drótkefével alaposan dörzsöljük át a törzs és a vázágak kérgét, hogy a repedésekben megbújó károsítok a felszínre kerüljenek. Csak ezt követően kerüljön sor a lemosó permetezésre. Gyéríti a kártevőket A lemosó permetezés célja, hogy a gyümölcsfák törzsén, vázágain és a kéregrepedésekben megtelepedett baktériumos és gombás betegségek szaporító képleteit elpusztítsuk, és gyé- rítsük a kártevő rovarok (pajzstetvek, levéltetvek, molyok, atkák, stb.) áttelelő alakjait, és ezzel megelőzzük tavaszi fertőzésüket. A lemosó permetezés előnye, hogy ha szakszerűen végezzük, a tenyészidőszak folyamán időt és pénzt takarítunk meg a permetezéseken, nem beszélve arról, hogy így csökkenthetjük az elfogyasztásra kerülő gyümölcsben felhalmozódó szermaradvány mennyiségét. A lemosó permetezést két menetben végezzük el: az első egy réz hatóanyagú permetezés legyen a gombás fertőzések megelőzésére (ez már részben gyérít is néhány kártevőt), egy-két nap után pedig végezzük el az olajos hatóanyagú vegyszerrel a második permetezést. Az olaj filmet képezve, levegőtől elzárva pusztítja el a kártevők áttelelő képleteit, így a telelő rovarokat, petéket, bábokat. Bár már kapható a két hatóanyag kombinációja is, házilag nem szabad az olajat a rézzel összekeverni, mert a két hatóanyag egymással nem keverhető, nem oldódik. (Tartsuk be a kijuttatási sorrendet is, azaz előbb legyen a réz, majd az olajos permetezés). A lemosó permetezésnek a neve is sugallja, hogy a műveletet nagy lémennyiséggel, áztatásszerűen végezzük. A kijuttatott permedé mennyisége a fakorona átmérőjétől függ. Egy 3 méter átmérőjű fa esetében 5-6 liter, ugyanekkora, de sűrűbb ágrendszerű fánál 8-9 liter permedevet juttassunk ki. A lemosó permetezést műidig száraz, szélcsendes időben végezzük, hogy csökkentsük a szersodródás veszélyét, és növeljük a szer megtapadásának esélyét. A nappali hőmérséklet 7°C fok fölött legyen. A permetszerek mindegyike méreg, ezért a szer keverése, kijuttatása során indokolt a védőfelszerelés (munkavédelmi ruha, kesztyű, maszk, szemüveg) használata. Csak az előírásnak megfelelő dózist keverjünk a tartályba, az adag növelése felesleges pénzkidobásnak és környezeti szennyezésnek minősül. A szerző kertészmérnök (Fotó: Hocsi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8461 Lengyel zloty 4,1803 Cseh korona 25,075 Magyar forint 289,50 Horvát kuna 7,5800 Román lej 4,3583 Japán jen 102,31 Svájci frank 1,2053 Kanadai dollár 1,3259 USA-dollár 1,3300 VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,36-1,28 25,94-24,43 301,40-275,44 OTP Bank 1,37-1,28 25,93-24,39 299,32-277,68 Postabank 1,37-1,28 26,07-24,30Szí. Takarékpénztár 1,37-1,28 25,87-24,43 301,66-275,68 Tatra banka 1,36-1,28 25,92-24,41 299,76-276,98 Príma banka 1,39-1,26 26,43-23,91 303,26-274,38 Általános Hitelbank 1,36-1,28 25,93-24,42 302,90-276,94 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) A tartalomból: • Hol vannak jogsegélyközpontok Szlovákiában? • A szenei Kelecsényi család könyörületességéről • Kaptafánál a vesszőfonásról • Kopertában parázs vita az orvossztrájkos olvasói vélemények hatására Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA r Közkívánatra + 16 oldalon Eredeti horgolás-, kötés-és hímzésminták, ötletek kézimunkazoknak. i Csak Vasárnap-olvasóknak! Kinek jár
