Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-22 / 44. szám, szerda

4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com Öt év alatt 6 ezer munkahelyet teremthetnének Kevés a hazai élelmiszer Az elemzők változatlanul azzal számolnak, hogy a hellének még idén elhagyják az euróövezetet Mentőövet dobnak a görögöknek Ilyen sötét lenne az eurózóna jövője? Jean-Claude Juncker, az eu­rócsoport elnöke a görög mentőöv elfogadása előtt. (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyetlen európai uniós tagországban sem olyan kirívóan alacsony a hazai élel­miszer-ipari termékek aránya az üzletek polcain, mint Szlo­vákiában - derül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kamara (SPPK) elemzésé­ből. Milan Semančík, az SPPK elnöke szerint az elmúlt tíz év­ben 30%-kal, 45,3%-ra esett vissza a hazai termékek aránya, miközben az összes többi uniós tagország esetében ez jóval 50% fölött van. A környező or­szágokban 71-85% a hazai ter­mékek aránya az üzletek polca­in, a nyugat-európai országok­ban még ennél is magasabb. ,A leginkább sújtott ágazatoknak a cukorgyártás, a sertéstenyész­tés, a szőlészet valamint a sör­gyártás számítanak” - állítja Semančík. A hazai termékek ki­szorítása a piacról a foglalkoz­tatottságra is katasztrofális ha­tással van. Uniós csatlakozá­sunk óta az őstermelésben 30 ezerrel, az élelmiszeriparban 8 ezerrel csökkent az alkalmazot­tak száma, miközben csak ta­valy a tizedével csökkent a fog­lalkoztatottság az ágazatban. Dušan Janíček, az SPPK alel- nöke szerint Szlovákia ugyan­akkor a behozott élelmiszeripa­ri termékek 60 százalékát itt­hon is képes lenne előállítani. A szakmai szervezet ezért egy olyan javaslatot dolgozott ki, amelynek köszönhetően évente 2 százalékkal lehetne növelni a hazai termékek arányát, és ami öt év alatt több mint 6 ezer új munkahelyet teremthetne az ágazatban, (mi, SITA) Brüsszel. Megállapodtak az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei a Gö­rögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatási cso­magot és a GDP-arányos görög államadósság 120,5%-ra történő leszorí­tását irányozza elő az évti­zed végéig. Az elemzők szerint a görögökön azon­ban már ez sem segít. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az eurózóna pénzügyminisz­terei (eurócsoport) 13 és fél órás ülés után kedd hajnalban támo­gatásukat adták a 130 milliárd eurós második görög EU-IMF hi­telprogram elindításához, de a pénz felhasználását a korábbi­nál szigorúbb ellenőrzés alá von­ják. A megállapodás hírére erő­södött az euró, a közös uniós fi­zetőeszköz dollárárfolyama tíz perc alatt 1,3185-ről 1,3266-ra szökött fel. Az eurócsoport a görög pakk támogatása mellett azt javasol­ja az uniós csúcsértekezletnek, hogy fogadja el az ideiglenes és a júliustól felálló állandó euró- zónás stabilitási alap (az EFSF és az ESM) párhuzamos működését. Úgy tűnik, hogy a német kormány feladja ezzel szemben tanúsított ellenállását, így a két forrásból együtt 750 milliárd eurós biztonsági tarta­lék állhat az EU vezetőinek a rendelkezésére. Gyámság alá kerül az ország Ivan Mikloš szlovák pénz­ügyminiszter szerint - aki szin­tén ott volt a brüsszeli tárgyalá­sokon - nem kell attól tarta­nunk, hogy az áprilisi görögor­szági választások miatt ve­szélybe kerül a 130 milliárdos mentőcsomag, az említett pénzösszeget ugyanis nem egy tételben fizetik ki a görögök­nek. „Az első részlethez ugyan már márciusban hozzájutnak, a másodikra azonban csak a vá­lasztásokat követően kerül sor, és ha közben olyan kormány alakulna, amely felrúgja az egyezségeket, búcsút inthetnek a támogatásoknak is” - mondta el Mikloš. Az eurócsoport java­solja bevezetni azt a speciális le­téti számlát, amely mintegy üt­közőt képez a görög költségve­tés és a donor országok, ületve a Valutaalap hitele között. A pénzt erre a számlára utalják, amelyről aztán Görögország­nak előbb törlesztenie kell az esedékes lejáró tartozásait, s csak ezt követően fizetheti ki a költségvetési kiadásokat. Emellett az Európai Bizottság (EB) munkacsoportja kitelepül Athénba, „erősebb, folyamatos jelenléttel segíti javítani a görög bürokrácia munkáját”, gyakor­latilag gyámság alá vonva az or­szágot. Alábecsültük a végre­hajtó apparátus gyengeségéből fakadó kihívásokat Görögor­szágban - indokolta a szigorí­tást Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa. A Commerzbank elem­zői azonban már most figyel­meztetnek: jelentős az esélye annak, hogy az év második fe­lében a reformok elmaradása miatt „ingerültté váló” EU leál­lítja a Görögországnak szánt ki­fizetéseket. Több mint 50 %-os bukta A végső megállapodás alap­ján a görög államkötvények tu­lajdonosai nem 50, hanem 53,5 százalékot engednek el papíron követeléseikből, ami valójában 70 százalékos leírást jelent. Je­an-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurócsoport el­nöke úgy véli, hogy a pénzinté­zetek többsége részt vesz az ön­kéntes kötvénycserében, igaz, lesznek azért olyanok is, akik el­lenállnak a nyomásnak. A tegnapi döntés értelmében mérséklik az első EU-IMF hitel kamatát, így összességében - a magánhitelezőktől és a jegy­bankoktól kicsikart tovább en­gedményekkel együtt - a GDP 120,5 százalékára lehet mérsé­kelni 2020-ra a görög állam- adósságot. Ez megnyitja az utat az IMF bekapcsolódása előtt a programba, amiről a megálla­podás csak annyit közöl, hogy a Valutaalap hozzájárul a három­éves csomaghoz. Az IMF vezér- igazgatója kedden, a döntést követően hangsúlyozta, hogy a valutaalap feltételekkel vesz részt a programban. Christine Lagarde azt mondta, az IMF- nek vannak feltételei a hozzájá­rulást illetően: nemcsak a görög kormány eddig vállalt kötele­zettségeinek teljesítését fogja szigorúan ellenőrizni, hanem árrá is nagyon fog figyelni, hogy maga az euróövezet mennyi pénzt szán az adósságválság le­küzdésére. Az Európai Stabilitási Me­chanizmus (ESM) néven ismert, 500 milliárd eurót előirányzó ál­landó válságkezelési rendszer bővítése lesz a március elején tartandó uniós csúcstalálkozó egyik fő témája. Az IMF szakér­tői úgy látják, hogy ez a pénz nem lesz elég arra, hogy a válsá­got fenntartható módon ren­dezni lehessen, ezért a válság­alap emelését szorgalmazzák. Hiábavaló lehet minden A pakk elfogadásához időzí­tették egy EU-ECB-IMF tanul­mány kiszivárogtatását, amely­nek szerzői arra a következtetés­re jutottak, hogy Athénnak újabb támogatásra lehet szük­sége, ha romlik a gazdaság álla­pota. Ha a görög vezetés nem hajtja végre következetesen a re­formokat, amelyek versenyké­pesebbé tehetik az országot, ak­kor az államadósság a GDP 160 százaléka lesz még 2020-ban is. Tekintetbe véve ezt a kockáza­tot, a hitelprogram kiszolgálta­tott a véletlen eseményeknek. Megvalósítása azon múlik, hogy Fortuna istennő kegyeibe fogad- ja-e a görögöket és a donorokat vagy sem - derül ki a trojka elemzőinek jelentéséből. A Cap­ital Economics londoni közgaz­dászai ugyanakkor változatla­nul azzal számolnak, hogy Gö­rögország még idén elhagyja az euróövezetet. (TASR, MTI, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Tovább drágul az üzemanyag Budapest/Pozsony. Ma­gyarországon mától 4 forint­tal nő a benzin és 2 forinttal a gázolaj ára. így a benzin országos átlagára 424, míg a gázolajé 437 forint lesz lite­renként. Az árszórás a legol­csóbb és a legdrágább töltő- állomások között továbbra is meghaladhatja a 30 forintot. Egy évvel ezelőtt Magyaror­szágon még 366 forintos át­lagáron tankolhattunk ben­zint, 362 forintért gázolajat. Szlovákiában a 95-ös benzin literje átlagosan 1,508 euró­ba kerül, és a Natankuj hír­portál előrejelzése szerint hamarosan további 2 centtel drágulhat. Az 1,422 euróba kerülő gázolaj esetében a legfrissebb előrejelzések sze­rint egy centes drágulásra számíthatunk. (MTI, Nt) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8364 Lengyel zloty 4,1837 Cseh korona 24,912 Magyar forint 288,03 Horvát kuna 7,5820 Román lej 4,3565 Japán jen 105,38 Svájci frank 1,2405 Kanadai dollár 1,3172 USA-dollár 1,3222 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 25,63-24,14 300,04-274,20 OTP Bank 1,37-1,28 25,69-24,17 298,03-276,49 Postabank 1,37-1,28 25,80-24,05­Szí. Takarékpénztár 1,37-1,28 25,60-24,18 300,22-274,37 Tatra banka 1,37-1,29 25,68-24,18 298,63-275,93 Prima banka 1,39-1,26 26,15-23,66 301,77-273,03 Általános Hitelbank 1,36-1,28 25,65-24,16 301,35-275,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) iiwniiii»i|ri [[■■■■■wiiiHHwiTifiíiiiiTiiríiTi rr'T ír cítitt t Mrri'X^°^TrT|^Trn'iniiiníiliBWiairiiBBBBp^ Veszélyes görög rulett Pozsony. A második, 130 milliárd eurós görög segélycsomag elfogadásával megpörgették azt a veszélyes rulettet, ame­lyen Szlovákia 1,155 milliárd euróval vesz részt - nyilatkoz­ta Jozef Kollár. Az SaS frakcióvezetője külön kiemelte, hogy a veszteségek leírásán az Európai Központi Bank is részt vesz, 12 milliárd eurót írva le, ezen a veszteségen szerinte így már Szlovákia is osztozik. Az SaS szerint az említett 130 milliárd eurót inkább annak a veszteségnek az enyhítésére fordíthatták volna, amit a görögöknek az eurózónából törté­nő kilépés okoz majd. (SITA) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MOSTgjf' I IÍD \ az cgyQtrmúködfe pártja - strana spolupráce Érsek ÁRPÁD államtitkár Tovább a helyes úton. Nagy JÓZSEF miniszter Bátran magyarul. Éljünk jogainkkal! Csicsai GÁBOR államtitkár Fejlődjön a vidék. MP120091

Next

/
Thumbnails
Contents