Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-20 / 42. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com Támogatás a szerbeknek Prága. Csehország, Szlovákia és Horvátország egyaránt támogatja, hogy Szerbia mielőbb az Európai Unió hivatalos tagjelöltje legyen. A három ország államfője ugyanakkor egybehangzóan úgy véli, hogy Koszovó függetlenségének elismerése nem lehet a szerb uniós tagság meghatározó feltétele. Václav Klaus cseh köztársasági elnök a Prága melletti Lányban találkozott Ivan Gašparovič szlovák, Borisz Tadics szerb és Ivó Josipovic hor- vát államfővel. (MTI) Harcok a Kaukázusban Moszkva. Az orosz belügyi erők 17 katonája halt meg, 24 pedig megsebesült abban a műveletben, amely majdnem négy napig tartott az Oroszországhoz tartozó Csecsen- föld és Dagesztán határán. A térségben rendszeresek az összecsapások az orosz biztonsági erők és a lázadók között. (MTI) Újabb iráni erőfitogtatás Teherán. Iráni hadihajók érkeztek szombaton a Földközi-tengerre a Szue- zi-csatomán át - jelentette be az iráni haditengerészet parancsnoka. Az admirális részleteket nem közölt sem a hadihajók számáról, sem a típusáról, sem az úti céljukról. Ez már a második iráni haditengerészeti erőfitogtatás a Földközitengeren. (MTI) Halálos ítéletek kémkedésért Bejrut. Halálra ítélte a libanoni katonai bíróság a földközi-tengeri ország három állampolgárát Izraelnek való kémkedés címén. 2009 óta Libanonban több mint száz embert gyanúsítottak meg azzal, hogy titkos információkkal látja el Izraelt. Eddig öt halálos ítéletet szabtak ki ilyen ügyekben, de még senkit sem végeztek ki. (MTI) Merénylet Bagdadban Bagdad. Legkevesebb tizennyolcán vesztették életüket Bagdadban az iraki főváros rendőrakadémiája ellen végrehajtott öngyilkos merényletben. A robbanóövet viselő merénylő az épület bejáratánál robbantotta fel magát, a sebesültek száma legalább huszonhét. (MTI) Elsöprő többséggel utasították el az orosz hivatalos nyelvvé tételét a lettek Nem lesz hivatalos nyelv az orosz az Unióban Riga. A szavazók háromnegyede elutasította szombaton Lettországban népszavazáson, hogy az orosz a balti ország második hivatalos nyelve legyen - derült ki a választási bizottság által közölt, nem végleges eredményekből. MTl-HÍREK A szavazatok 95 százalékának a feldolgozása alapján 75 százalék voksolt nemmel. A népszavazáson magas volt a részvétel; a bő 1,5 millió választásra jogosult 69 százaléka adta le voksát. A népszavazást kezdeményező lettországi oroszok felének - több százezer embernek - nincs választójoga. A balti állam 2,2 milliós lakosságának harmada orosz anyanyelvű; túlnyomó részük a szovjet időszakban Lettországba betelepített oroszok, fehéroroszok, ukránok leszármazottja. A népszavazás kezdeményezői azt mondják, az orosz nyelv hivatalossá tétele véget vetne egy immár 20 éve - a Szovjetunió felbomlása óta - tartó hátrányos megkülönböztetésnek a balti államban. A másik tábor felidézte a kampányban, hogy a szovjet időkben több ezer tősgyökeres lettet hurcoltak el szibériai táborokba, és öt évtizeden át az orosz volt a hivatalos nyelv Lettországban. Vlagyimir Liderman, a lettországi oroszok szószólója, a népszavazás kezdeményezője azt mondta, az elsődleges céljuk az volt, hogy végre meginduljon a párbeszéd a kérdésről. „A kampány meglehetősen érzelmi alapú, helyenként hisztérikus volt, de még ez is jobb, mint a csend, amely az elmúlt 20 évet jellemezte” - mondta. Lettország 1991-es függetlenné válása után az állampolgárság megszerzésének feltételéül szabták a lett nyelv ismeretét; a balti államban lakó 600 ezer orosz ajkú közül 300 ezernek a mai napig nincs állampolgársága, választójoga, és nem vállalhat állást a közszférában, mert nem beszél lettül. Ha a referendumon az orosz nyelv megkapta volna a szükséges számú támogató szavazatot, módosítani kellett volna az alaptörvényt, és ez esetben a „hontalanok” jogot formálhattak volna az állampolgárságra, nem beszélve arról, hogy az orosz így az Európai Unió egyik hivatalos nyelvévé vált volna. Andris Brezins lett elnök meleg szavakkal köszönte meg honfitársainak, hogy a népszavazáson arra adták voksukat: az oroszt ne lehessen az állami nyelv rangjára emelni a balti országban. Oroszország sajnálattal vette tudomásul a népszavazás végeredményét. A világ szinte minden táján tüntetéseket tartottak a stíriai elnyomó rezsim ellen. Az arab országok nagy része az erőszak beszüntetésére szólította fel Asszad elnököt, Egyiptom hazahívta nagykövetét Damaszkuszból. Az országban a nemzetközi nyomás ellenére folytatódnak a harcok. (TASR/AP-fe I véte I) Egy férfi robbantásra készült a washingtoni kongresszusnál Magányos merénylőt fogtak MTl-TUDÓSÍTÁS Washington. Letartóztattak az amerikai kongresszus közelében pénteken egy 29 éves marokkói férfit, aki a nála lévő, élesnek hitt robbanóanyaggal öngyilkos merényletre készült - közölték amerikai hatósági források. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint Amin el-Kalifit egy terrorelhárító nyomozás keretében fogták el, amelynek során az ügynökök, akik az al- Kaida terrorista hálózat tagjainak adták ki magukat, abban a hitben tartották, hogy valódi támogatást nyújtanak neki egy általa kitervelt merénylethez. „A robbanóanyagokat, amelyeket a gyanúsított állítólag fel akart használni a tervvel kapcsolatban, a bűnüldöző szervek működésképtelenné tették, és azok nem jelentettek veszélyt a közönség számára” - állt az esettel kapcsolatban kiadott hivatalos FBI-közleményben. A gyanúsítottat több mint egy éve megfigyelés alatt tartották. Kalifi évek óta lejárt turistavízummal tartózkodik az Egyesült Államokban. Az FBI emberei egy használhatatlan pisztollyal és nem működő robbanóanyaggal látták el. Az igazságügyi minisztérium szóvivője szerint Kalifi azt hitte, hogy robbanómellényt visel. Kalifi több potenciális célpont között ingadozott, s végül a kongresszus elleni merényletre szánta el magát. A washingtoni törvényhozás épülete körül két alkalommal is terepszemlét tartott. Rendőrségi források szerint a gyanúsítottat pénteken, azelőtt fogták el, hogy belépett volna a kongresszus területére. Kalifi nem volt semmilyen szervezet tagja, a merényletet egyedül akarta elkövetni. Kelet-Európa-ellenesség Hollandiában Bejött a panasz-honlap MT1-H1R Hága. A szélsőjobboldali holland Szabadságpártnak (PW) négy parlamenti mandátumot hozna a kelet- és közép-európai vendégmunkások eÜeni panasz-honlap egy friss közvélemény-kutatás szerint. A PW tavaly októberben még 30 mandátummal az ország második (a jelenlegi parlamentben harmadik) legerősebb pártja lett volna, azóta jelentősen veszített népszerűségéből, egy hete már csak 20 képviselői helyet jeleztek közvélemény-kutatók. A panasz-honlap kezdeményezése azonban négy új mandátumot hozna a pártnak. A tíz nappal ezelőtt létesített PW-honlapon a hollandok bejelentést tehetnek kelet- és közép-európai bevándoroltakról, ha zavarják őket a vendég- munkások vagy veszélyben érzik tőlük munkahelyüket. A kisebbségi kormánykoalíciót az eddig iszlámellenességéről hírhedt PW kívülről támogatja. A kelet-európaiak ellen fordult párt hatalmas tiltakozást váltott ki az Európai Parlamentben, és a kormány határozott elhatárolódását követelték az érintett országok hágai misszióvezetői is. Egy másik felmérésből az derül ki, hogy a hollandok 55 százaléka kifejezetten elutasítja, mintegy negyedük azonban kifejezetten pozitívan fogadta a panasz lehetőségét, miközben 18 százalék közömbös a kérdésben. Hollandiában az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott kelet- és közép-európai országokból becslések szerint 250-300 ezren vándoroltak be, legnagyobb számban lengyelek, de sok a román és bolgár, főleg mezőgazdasági idénymunkára érkező is. Bár jelenlétük hozzájárult a gazdaság növekedéséhez, sok holland veszélyeztetve látja munkaszféráját, mert a vendégmunkások hajlandók mostohább munkakörülményeket és alacsonyabb munkabért is elfogadni. Macedónia diszkriminálva érzi magát Szkopje NATO-tag lenne AATl-HÍR Szkopje. Gjorgje Ivanov macedón elnök azt kérte a NATO- tól, hogy májusi chicagói csúcsértekezletén fogadja el országa csatlakozását az északatlanti szövetséghez, amit Görögország eddig megakadályozott. „Azt várjuk, hogy a tagállamok konszenzusra jutnak, és újból meghívják a Macedón Köztársaságot, hogy csatlakozzon a NATO-hoz az ENSZ-ben használt ideiglenes nevén” - írta Ivanov a NATO-tagállamok államfőihez intézett levelében. Macedóniát 1993-ban ideiglenes nevén, Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaságként (FYROM) vették fel a világ- szervezetbe. Több mint 120 ország, köztük Oroszország és az Egyesült Államok azonban Macedón Köztársaságként ismerte el az egykori Jugoszláviából kiszakadt balkáni országot. A neve okán Görögországgal támadt vitája miatt azonban Athén mindmáig akadályozza Macedónia NATO- és EU-csat- lakozási tárgyalásait. Az ország meghívása a katonai tömbbe napirenden volt a szövetség 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján, de Görögország ellenállása miatt a kérdésről végül nem döntöttek. Levelében Gjorgje Ivanov azt állítja, hogy a tagállamoknak mostantól figyelembe kellene venniük a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2011. decemberi döntését, amely szerint Görögország jogtalanul akadályozta meg Macedónia csatlakozását a NATO-hoz. Görögország azért tiltakozik a Macedónia név miatt, mert egy észak-görög tartományt szintén így hívnak. Athén ezt „a görög történelem és kultúra szláv bitorlásának tartja”, és úgy véli, Szkopje névmegtartási szándéka mögött területi követelések rejlenek. Az RMDSZ bírálja a magyar támogatáspolitikát Támogatott autonómiaharc MTl-HÍR Bukarest. Bírálta a magyar kormány támogatáspolitikáját Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára. Kijelentette, az az erdélyi magyar civil szervezetek helyett az új erdélyi magyar párt finanszírozására irányul. Kovács Péter az Erdélyi Magyar Televízió egyik hétvégi műsorában azt mondta: „a magyar kormány a múlt évben elfelejtette folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új erdélyi magyar párt finanszírozására”. Az RMDSZ főtitkára szerint továbbra is „igen ködös”, hogy a magyar kormány idén mekkora összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, és nem kiszámíthatók, kézzelfoghatók azok a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult támogatásra és ki nem. „Nagyon tág és homályos kritériumrendszer alapján döntenek, ilyen kritériumok vannak megnevezve, mint például egy adott szervezet milyen mértékben járul hozzá az autonómiaharchoz” - mondta Kovács. Az RMDSZ főtitkára szerint az intézmények mellett nevesített, támogatásban részesítendő programokról sem lehet tudni, hogy konkrétan milyen programokról és mekkora összegről van szó.
