Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-02 / 27. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 2. Iskola utca 19 A Senior Mentor Programban 55 év felettiek segítenek a tanulásban alsó tagozatos kisdiákoknak Kicsik és idősek - együtt (Képarchívum) A magyar Senior Mentor Program idősebb felnőtteket visz általános iskolákba a diákok olvasásának és szövegértésének fejlesztése céljából, emellett új lehetőséget biztosít az ötvenöt év felettiek számára, hogy hasznosíthassák felhalmozott tudásukat. MISLAY EDIT Hamarosan a szlovákiai magyar alapiskolások is kipróbálhatják, milyen egy tapasztalt segítővel tanulni. A programot elindító és működtető Civil Vállalkozások Nonprofit Kft. társalapítójával és ügyvezetőjével, Áichelburg Mártonnal beszélgettünk. Hogyan született meg a Senior Mentor Program? Már egyetemistaként foglalkoztatott az érdemi társadalmi szerepvállalás gondolata. Később ügyvédi irodában dolgoztam, és úgy éreztem, valami másban lennék igazán jó, valamilyen társadalmi mozgalomban. Nekem nagyon tetszenek az egyszerű öüetek, amelyek nem egy bonyolult társadalmi tervet akarnak megvalósítani, hanem egy könnyen véghezvihető célt fogalmaznak meg. Rendkívül rokonszenves volt számomra az Experience Corps nevű amerikai kezdeményezés, melynek ugyanez a lényege, azaz 55 év feletti felnőttek segítettek az általános iskolás gyerekeknek az olvasás gyakorlásában. Úgy gondoltam, ez a módszer Közép-Európában is működne. Ösztöndíjjal sikerült kiutaznom az Egyesült Államokba, ott végeztem el a program stratégiai tervezését 2007-ben. 2008-ban indítottam a programot Magyarországon, és már a legelső alkalommal több mint 90 ember érdeklődött a mentori helyek iránt. Akkor csupán hét embert választottam ki, mert egy nagyon erős kis csapattal akartam kezdeni. Voltak speciális feltételei a jelentkezésnek? Nagyon fontos, hogy a jelentkező elkötelezett legyen a gyerekekkel való munkára, és komolyan vegye ezt a feladatot. Mert van, aki úgy gondolja, csak játszani kell. Fontos, hogy csapatjátékos legyen az illető, és jó kapcsolatokat tudjon kialakítani. Sokak számára meglepő volt, hogy a mentori munka nincs pedagógiai tapasztalathoz kötve. Mi ugyanis egy laikus segítségnyújtó szolgálat vagyunk, tulajdonképpen a pedagógus és a nagyszülő közötti szerep az, amit a mentorok vállalnak. Emberi támaszt akarunk biztosítani a gyerekeknek, főleg az alsó tagozat 2. és 3. osztályában, mert ha itt nincs rendszeres támasz és segítség a gyerekek mellett, és nem tanulnak meg rendesen olvasni, akkor a későbbiekben más dolgokat sem lesznek képesek megtanulni. Hogyan indult a program? Véletlenszerűen választottak ki egy iskolát, vagy érdeklődtek, hol lenne rá igény? All. kerületet, Újbudát választották ki számunkra. Azért tartottam jó helyszínnek, mert egyrészt ez a legnagyobb budapesti kerület, másrészt elég színes. Vannak nagyon jó környékek és kevésbé jók, tehát könnyű találni magasan képzett értelmiségieket, akik egy közeli iskolában a hátrányos helyzetű gyerekeknek segíthetnek. Az első évben egyébként több mint húsz iskolát szólítottunk meg. Kettőt akartunk kiválasztani, de nem is jelzett vissza több. Mindenképpen „kicsiben” akartam elkezdeni a tevékenységet. így az első évben referenciát tudtunk felmutatni, és sajtótájékoztatót szerveztünk. Emellett nagyon jó szakmai visszhangot kapott a Senior Mentor Program, nagyon sok professzor, a szakmában tekintéllyel bíró ember állt mellé, és az országos médiában is elég jó volt a visszhangja. Jelenleg 21 helyszínen dolgozunk Magyarországon, és három éven belül megvalósíthatónak látjuk, hogy 100 iskola vegyen részt a programban. Ez évente akár 5000 gyereket is jelenthet, és úgy gondolom, rendszerszintű változást hozhat a közoktatásban, ha egy önkéntes kezdeményezés ilyen lefedettséget érd. A gyakorlatban hogyan működik a program? A mentor egy gyerekkel foglalkozik egyszerre, délutánonként találkoznak. Az az irányadó, hogy 3-4 egyéni foglalkozást kaphasson egy gyerek egy héten, és a mentor egy teljes tanéven végigkísérje a munkáját. A gyerekeknek legtöbbször az olvasásban segítünk. A tanév során végigvesszük a kötelező olvasókönyvet, de ha valamelyik gyereknek ez nem kelti fel az érdeklődését, akkor mást olvashat, akár A kis herceget. A fiúk az autók vagy a vadászgépek iránt érdeklődnek, náluk gyakran előkerülnek az ilyen jellegű könyvek. Hogyan fogadják a gyerekek ezt a segítséget, az időseket? Az elején, amikor bemutatkozunk egy új iskolában, ez meglepő dolog lehet számukra. A gyerekeknek gyakran nincs is kapcsolatuk 50 év felettiekkel, például mert a nagyszülők távol élnek, és nem találkoznak gyakran. Eleinte talán némi gyanakvással fogadják a mentorokat, hogy kik is ők tulajdonképpen, és mit akar tőlük, de amint megismerik őket, ez a hozzáállás nagyon gyorsan megváltozik, és erősen kötődnek hozzájuk. Az alsós korosztály még nagyon felnéz a felnőttekre. Persze nem kis szerepe van ebben annak is, hogy a mentori programba kivételes felnőttek kerülnek be, és vonzó foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek. Úgy látom, ez a program nem csupán a gyerekeknek szeretne segíteni, hanem egyúttal az 55 év felettieket is aktivizálja. Azt szeretnénk, hogy azok az idősek, akik részt vesznek benne, folyamatos lehetőségként éljék meg, ami őket is feltölti. Úgy vélem, az 55 év feletti korosztályra nagyon nagy szükség van, mert egy hatalmas humán tőkét képviselnek. Rengeteg tapasztalatuk, tudásuk van, és ezt vissza kell csatornázni olyan helyekre, ahol ez hasznosítható. Lemérhető pár év tapasztalata alapján, mennyit javul a gyerekek olvasási készsége a mentorok révén? Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeknél mindig mérhető változást tudjunk felmutatni. Minden félévben közvélemény-kutatásokat készítünk, a tanárok véleményét is kikérjük, hogyan látják, mennyit fejlődtek a gyerekek. A tanárok 85 százaléka már egy fél év után azt mondja, a gyerekek sokat vagy kicsit fejlődtek, éskb. 15 százalék esetében érzik azt, hogy a gyerek nem lett jobb. Egyébként a fejlődésen belül kb. 35 százaléknál azt látják, nagyon sokat lépett előre a gyerek, és kb. 45-50%-ban azt, hogy a gyerekek jobbak lettek. Szerintem ezek nagyon jó arányok. Az olvasás és szövegértés mellett a gyerekek maga- biztossága is nő. A tanárok most már egyre inkább látják azt, hogy a tanítványokon túl az iskolára, az osztályra is hatással lehet ez a kezdeményezés. Azzal, hogy a legproblémásabb gyerekeket felzárkóztatjuk, az egész osztály munkája megváltozik, hatékonyabbá válik, hiszen az addigi „lemaradók” is magasabb szinten teljesítenek. Terveik szerint Szlovákiában is elindítják a Senior Mentor Programot. Hogyan jött az ötlet? Azért esett a választásunk Szlovákiára, mert egyrészt nagyon közel van, másrészt azt gondoljuk, ha ez a módszer működik Magyarországon, akkor más közép-európai országokban is igény lehet rá. Az is előny, hogy Szlovákiában magyar közösségek is vannak. Nem hiszem, hogy egy országban kellene csak működnünk, az Európában való terjeszkedés most nagyon fontos. Milyen stádiumban van a program szlovákiai beindítása? Most érkeznek be a jelentkezések. Ebben az évben toborozzuk mind az iskolákat, mind a jövendőbeli mentorokat. Van egy koordinátorunk Nagy Ildikó személyében, akivel már egy fél éve együtt dolgozunk, ő Pozsonyban lakik, tehát a helyi szervezést tudja vállalni. Szlovákiában is két mentorcsoportot szeretnénk létrehozni. Az eredeti terv az volt, hogy Kassán és Pozsonyban lesz a két csoport, de a kisebb városokból is elég élénk a jelentkezés, lehetséges tehát, hogy az első projektünk Nyitrán fog megvalósulni. Mert onnan és a környékről is több jelentkezés érkezett. Jövő tanévtől akár be is indulhat a munka Szlovákiában? Lehet, hogy már ebben a tanévben elkezdődhetnek az első mentorfoglalkozások. A POSTA HOZTA Jól szerepeltek a kassaiak A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézete és a Gramma Nyelvi Iroda ebben a tanévben is közösen szervezte meg a szlovákiai magyar tannyelvű középiskolák számára az ímplom József Középiskolai Helyesírási Versenyt 2012. január 20-án, Nyitrán. A felvidéki forduló 2 kategóriában zajlott. A gimnazisták kategóriájában 26, a szakközépiskolások kategóriájában 6 diák mérte össze erejét a következő városokból: Pozsony, Dunaszerdahely, Komárom, Ipolyság, Rimaszombat, Galán- ta, Nagymegyer, Kassa, Tornaija, Érsekújvár, Zselíz, Ógyalla és Királyhelmec. Iskolánkat, a kassai Márai Sándor Gimnáziumot két diáklány képviselte, Furik Gabriella a III. A és Tóth Flóra a IV. A osztályból. A verseny két részből állt: tollbamondásból, valamint egy feladatlapból. Ebéd után a versenyzőknek bemutatták az egyetemet, majd a feladatlapok megbeszélése következett, ahol rámutattak a leggyakoribb hibákra. Lányaink jól szerepeltek, Gabriella 14., Flóra pedig 5. lett. A Kárpát-medencei döntőt február 24-25-én rendezik meg Gyulán. Magyarországról és a határon túlról (Felvidék, Erdély, Vajdaság, Kárpátalja) mintegy 120 diák vesz részt a versenyen. Felvidéket 10 diák képviseli majd (a nyitrai forduló első tíz helyezettje), tehát mi még Flórának szoríthatunk. A verseny 1992-től szélesült ki határon túlivá, a kassai gimi- sek mindig képviseltették magukat, sőt mindig helyezettek is voltak. Flóra, mindent bele Gyulán! Akik képviselik a Felvidéket: Kovács Anna - Magángimnázium, Dunaszerdahely 186.5 pont Sebők Bereniké - Vámbéry Ármin Gimnázium, Dunaszerdahely-184,5 p. Škoda Máté - Selye János Gimnázium, Komárom -183 p. Zilizi Kristóf - Pozsonyi Magyar Gimnázium -180,5 p. Doboš Tímea - Ipolysági Magyar Gimnázium -180 p. Tóth Flóra - Márai Sándor Gimnázium, Kassa -180 p. Ruszó Ivett - Tompa M. Református Gimnázium, Rimaszombat-176,5 p. Zsabka Regina - Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta 175.5 p. Zagyi Boglárka - I. Krasko Gimnázium, Rimaszombat - 173 p. Balogh László - Corvin Mátyás Gimnázium, Nagymegyer -173 p. Tóth Mónika Több mint harminc diák mérte össze tudását a verseny szlovákiai fordulójában (Danko Aliz felvétele) ISKOLAI DOLGOZATOKBÓL ♦ És akkor a költő megírta a Szundi kétapródja címűverset. ♦ A Bibliát Guttenberg találta fel. ♦ A kutatók az őshazában megtalálták az ősmagyarok hátrahagyott részeit. ♦ Lincoln anyja már csecsemő korában meghalt. ♦ Boldog Margit az erény útját követte. Ártatlan életét és elsőszülött gyermekét az Úrnak ajánlotta. ♦ Barbarossa seregében kitört a pestis, amely elől maga a császár is csak álruhában tudottmenekülni. ♦ If. József, a vaskalapos király Mária és Terézia fiavolt. ♦ Szulimánt a szigeti ostromnál megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, hogy Magyarországot meghódítsa. ♦ Eötvös József többek között Budán született.
