Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-18 / 41. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 18. Vélemény és háttér 7 Az SDKÚ elnöke és párttársai sok mindenért felelősek, de az ország minden bajáért nem Ma kezdődik a hivatalos választási kampány, azaz a választásokig pontosan 21 nap van hátra. Egyes pártoknak sok, másoknak kevés. JURAJ HRABKO Ez a közvélemény-kutatások eredményétől függ, attól, melyik politikai alakulat hány százalékot szerezne. Például míg a Híd elfogadná a jelenlegi 5,9 százalékot, mert ezzel az eredménnyel bejutna a parlamentbe, az MKP bizonyára kevesli a 4,7 százalékot. Még inkább kevesli a 4,3 százalékot Mikuláš Dzurinda SDKÚ-ja. Legrémesebb álmaikban sem álmodtak ilyen eredményről ő és párttársai. Hat, öt, négy - a három legutóbbi, a Focus, a Polis Slovakia és az MVK közvéleménykutatásának eredménye. Aki a Gorilla-aktát nyilvánosságra hozta, nemcsak pontosan, hanem rendkívül sikeresen is célzott. Mikuláš Dzurinda érveire, még észérveire sem kíváncsi senki. Pedig valóban könnyű utánajárni, valós-e az az állítása, mely szerint az ő kormányzása idején - amikor az ügy lejátszódott - nem állították le a pozsonyi lakás lehallgatását, sem az ügy kivizsgálását. Ez csak a kormányváltás után történt, amikor leváltották a titkos- szolgálat főnökét, aki leállította a lehallgatást. Az ügyben sáros minden releváns párt, és azok, amelyek nem szerepelnek az aktában, hasonló botrányokba keveredtek. Ezeknek a pártoknak csak a politikai marketingje jobb, mint Mikuláš Dzurin- dáé. Az SDKÚ elnöke és párttársai sok mindenért felelőDzurinda, a jobboldal első számú játékosa már nem lesz azr amire vágyik - a jobboldal tekintélyes vezére. sek, de az ország minden bajáért nem. Ám az, hogy éppen most borult ki a bili, a cinizmusuk, keményfejűségük, fölényességük következménye. A jobboldal első számú játékosának gyors és meredek zuhanása meglepő. Bár még nem kell véglegesnek lennie, az SDKÚ választói adhatnak neki egy utolsó esélyt, de Mikuláš Dzurinda már nem lesz az, amire oly nagyon vágyik - a jobboldal tekintélyes vezére. Elszalasztottá a politikából való távozás idejét, s nem hagyta, hogy valaki felnőjön mellette, és a követője legyen. így aztán helyette nő fel. Vagy teljesen új párt születik, ha Dzurinda magával rántja az SDKÚ-t a felejtésbe. A szerzőnek elégtételt kellene éreznie, mert amikor Mikuláš Dzurinda szóvivőből pártelnökké lépett elő azt írta, hogy a Nagy Mečiar távozása után arra is kell ügyelni, nehogy Kis Mečiarrá váljon. Nem érzi. Önök nem tudják, miért?- Bocs, de az SDKÚ zuhanása sokkal jobban meghökkentett. (Peter Gossányi rajza) KOMMENTÁR Truccolás szülinapra VÍGl ZOLTÁN Február 14-15. - Az Észak-Koszovóban élő szerbek népszavazáson döntöttek arról, hogy elismerik-e a koszovói albán intézményeket vagy ragaszkodnak a Szerbia által pénzelt párhuzamos, „saját” intézményeikhez. Aszavazá- son megjelentek99,74 százaléka mondott nemet az albán intézményekre, a szavazati joggal rendelkező észak-koszovói szerbek 75,28 százalékaje- lent meg a voksoláson (ez körülbelül 26 700 embert jelent). A referendumnak semmi értelme, egyébként is alkotmányellenes - ritka pillanat, de a hivatalos Belgrád és Pristina ebben egy véleményen vannak. Az érintett négy községből háromban belgrádi viszonylatban ellenzéki pártok képviselői vannak hatalmon, nem hallgattak a belgrádi államvezetésre. A negyedikben a polgármester hiába ellenkezett, mégis szavaztatták az embereket. Hogy ki pénzelte a véleménynyilvánítást, nem tudni pontosan, de megszervezték a szavazást, szavaztak, az ügynek azonban ennél több üzenete nem nagyon van. Ha csak az nem, hogy az észak-koszovói szerbek még egyszer kinyilvánították nemtetszésüket: nem ismerik el Koszovó függetlenségét, intézményeit, ha valaha is megkérdeznék tőlük, ők most jelezték, hogy Belgráddal képzelik el a jövőjüket. A térségben nem ismeretlen jelenség a referendumszervezés, de ezekkel sok esetben csak addig foglalkoztak, amíg tartott. Valószínű, hogy ebben az esetben is így lesz. Az, hogy a szerbek nem ismerik el a koszovói állami jelképekkel ellátott intézményeket, nem meglepő, mint az sem, hogy a koszovói parlament szakadárnak titulálta a referendumot kiírókat és a szavazást. A pristinai parlamentben a szerb képviselők kivételével mindenki igennel szavazott arra a határozatra, amelynek lényegét a következőképp lehetne összefoglalni: a referendumot nem Pristina szervezte, de Koszovó területén zajlik, ennélfogva akármilyen eredménye lesz is, nem vesznek róla tudomást. Az a néhány párt, amelynek e z fontos volt, úgy gond olhatta, hogy nem rossz választási kampány megszondáztatni a még Koszovóban élő szerbeket - most megmutatták, mekkora erejük van, sokan megjelentek a referendumon. Ettől még nem fognak tarolni a tavasszal esedékes szerbiai parlamenti választáson. Az egész csak arra volt jó, hogy újfent bebizonyosodjon, Belgrád nem tud hatni a lenti szerbekre - hiába mondták nekik, hogyne csinálják, nem tesz jót az ország nemzetközi megítélésének sem, de lehet, az ő hétköznapjaikat is megnehezíti, mégis összehozták. A szerb államiság ünnepén (február 15-e) az észak-koszovói szerbek megmutatták Belgrád- nak, hogy külön utakon járnak, Pristinának is ezt üzenték. Kérdés, hogy akkor kire számíthatnakajövőben. Február 17. - Koszovó ünnepel, négy éve kiáltották ki függetlenségüket. Mondanom sem kell, nem nagyon zavartatták magukat a fenti történet miatt. A szerző a vajdasági Magyar Szó munkatársa JEGYZET TALLÓZÓ Szenny a hó alatt LAMPL ZSUZSANNA műfenyő hiányzott - megérkezett, és keményen tartja magát a tél. A hajnali fényben minden olyan mégnyugtató és ünnepélyes. Komótosan hull a hó, a fák meztelen ágai fehér prémet öltöttek. A kiteregetett ruhák pillanatok alatt megfagytak. Érintetlen és tiszta, olyan tiszta minden. A fennkölt hangulatban a nőnek egy vicc jut az eszébe. Két szomszéd beszélget. Mit hozott a Jézuska, kérdezi az egyik, mire a másik: látod azt a BMW-t a ház előtt? Ezt nem mondod komolyan, hüledezik a szomszéd. De igen! És látod a színét? Ó, fantasztikus! Hát üyen színű tyeplákit hozott! Még mindig tart a havazás. Csúszós szalonnahéj az út, néhány elárvult varjú csipegeti. Aztán jön egy teherautó, és sót zúdít a nyakukba. Azt írta az újság, hogy a só szennyezi a környezetet, és kimarja a kutyák lábát. A nő elgondolkodik azon, hogy mennyi minden van, ami nem kezdi ki a bőrt, se kutyáét, se emberét, de a környezetet mégis szennyezi. Például az újság. Egy kiskamaszoknak szóló lap ezt írja: „ha buliba mész, ne felejts el ajándékot vinni, mondjuk a haverod kedvenc italát”. Nem málnaszörpről van szó, mert a másik cikk arról szól, mivel kezelhető a másnaposság. A következő oldalon az olvasók, vagyis a 10-15 éves gyerekek vallanak arról, milyen módszereket fejlesztettek ki a puskázásra, és miket hazudnak az iskolában, ha elkésnek vagy elbliccelik a tanítást. Egy női lap főszerkesztője azt fejtegeti, hogyan magyarázta el kislányának a férfi-nő-kapcsolatot. „Ma már teljesen normálisan veszi a partnereimet, mert megértette, hogy ha a kapcsolat nem működik, akkor nem kell vele vesződni. Annyi pasi van a világon, aki még a tiéd lehet!” Egy férfilap a kopaszsággal foglalkozik, s ennek kapcsán híres férfiakat mutat be, akik kopaszok voltak. Köztük Hitler két közvetlen munkatársát. A szöveg, amely „egyesíti” a bemutatott férfiakat, így szól: „a kopaszságuk nem akadályozta őket abban, hogy maradandót alkossanak, és a világ büszke legyen rájuk”. Egy újság a Kínáról szóló riportban Mao-ce Tungot sorozatosan a nagy Maónak nevezi. Egy másik női lapban a meginteijúvolt sztár elárulja, hogy ő a rosszfiúkat szereti, rendes férfiak, például akik ágyba hozzák a reggelit, neki bizony nem kellenek. Ugyanabban a lapban egy másik híres nő azt nyilatkozza, hogy az a férfi, akinek nincs arra pénze, hogy gyémántot vegyen neki Bálint-napra, messze kerülje el őt. Aztán ott az internet. Gyerekek fényképezik le magukat és egymást meztelenül, és a képüket felrakják a világhálóra. Felnőttek - kortól függetlenül - teszik ugyanezt. írogatnak mindenféléről, például arról, hogy a plagizálás normális, diplomamunka-íráskor mindenki lop valakitől szöveget, sőt, mi van abban, ha az egész szöveget másoktól lopott írásokból rakja össze. Sok szennyet fed a tiszta hó. Amíg el nem olvad. LA LIBRE BELGIQUE Megkérdőjelezte a La Libre Belgique című belga napilap az Európai Parlament strasbourgi ülésén előző nap Magyarországról tartott szavazás időzítését. Rövid kommentárjában a középtől némileg jobbra álló lap emlékeztetett arra: a szavazásra egy nappal az előtt került sor, hogy lejárt a határidő, ameddig a magyar kormánynak válaszolnia kellett az Európai Bizottság kötelezettségsze- gési eljárásának keretében küldött kérdésekre. Ezt azonban az uniós parlament nem várta meg, sőt jelentésében még az uniós alapszerződés hetes cikkelyének alkalmazási lehetőségét is felvetette, ami - így a cikk - idővel akár Magyarország vétójogtól való megfosztásához is vezethetne. A La Libre Belgique szerint kérdés, hogy „fegyvert kell-e fogni a magyar kormányra, amelynek az alkalmazkodás nem a legfőbb erénye, vagy az intézményeknek legalább egymás között tiszteletben kell-e tartaniuk az elindított eljárásokhatáridőit”. (MTI) DIE WELT A konzervatív Die Welt né- metlapbanFutballfilozófiahe- lyett címmel Radnóti Sándor írását közölték, amelyben a szerző részletesen elemzi a Lukács György Archívum és Könyvtár körül kialakult helyzetet. Radnóti úgy fogalmazott, hogy „negyven év után de facto megszünteti” a kormány ezt az intézményt. A szerző emlékeztetett egyebek közt a bírák és a sajtó függetlensége körül kialakult vitára, és összegzésében úgy ítélte meg, hogy az Orbán-kormány a kultúra és kutatás támogatása helyett „olyan egyszerű, mint meglepő” módon a futballra fókuszál. (MTI) Hat, öt, négy
