Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-17 / 40. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com Vérpezsdítő reggae, ska és indie az NFG-ben „Télűző” duplakoncert AJÁNLÓ Walter Salles brazil rendező filmre viszi Jack Kerouac legendás regényét, a beatnemzedék bibliáját Moziba tart az ős-Úton (Képarchívum) Dunaszerdahely. Holnap es­te 9-től a csallóközi Renton and the Error Jam és a budapesti Vi- bekillaz érkezik az NFG klubba. Rentonék tavaly alakultak, a bősi Fankimanki és az I.T.S. ze­nekarok feloszlása után. Csiba „Csibusz” Gábor gitáros, Pok- staller Szabolcs billentyűs és gi­táros, Méry Dávid dobos ésVida Ádám basszusgitáros alkotta kezdetben a felállást, ám Ádám kiszállt a bandából, helyére a komáromi Bölcskei Milánt hív­ták - ő az Abstrakt Experiment együttesből lehet ismerős. A bandába került még két ex-Chat Noir-tag is: Horváth László, aki énekel, és Cseh Gábor, aki az elektronikus alapokért felel. Tavaly decemberben rögzítet­ÚJ SZÓ-HÍR Los Angeles. Március 3-án a Wilshire Ebell színházban igazi hollywoodi szereposztással mutatnak be egy színdarabot. Dustin Lance Black 8 című drámáját Rob Reiner rendezi, a társulat pedig az alábbi nevek­ből áll össze: John C. Reilly, Kevin Bacon, Chris Colfer, Ja­mie Lee Curtis, Jane Lynch, Martin Sheen, Matt Bomer, Campbell Brown, Jesse Tyler Ferguson, Cleve Jones, Chris­tine Lahti, Matthew Morrison, Rory O'Malley, Yeardley Smith és George Takei. A darab a 8-as javaslat (Pro­position 8) néven elhíresült népszavazás apropóján szüle­tett - ez volt az a törvényjavas­lat, ami betiltotta a meleghá­zasságokat Kaliforniában. A szerző a javaslatot megtáma­dó, és azt alkotmányellenessé nyilvánító tárgyalás záróbe­szédéiből kiindulva írta meg egyfelvonásos darabját, amit egyszer adnak csak elő, és minden bevételét a melegjogi szervezeteknek juttatják el. A melegházasságok jelenleg tör­vényileg tiltottak az államban, ték első hanghordozójukat, melyről három dal már hallható a facebook-oldalukon. Stilári- san nagyon vegyes a repertoár­juk: találhatunk bennük blues-, jazz-, punk-, grunge-, indie- és electro témákat is. Másodikként a Vibekillaz lép színpadra. Dalaikban a reggae számos műfaja megtalálható a dubtól kezdve, a modern root- son át a pörgős dancehallig; mindezt pedig helyenként a magyar népzene jellegzetes hangzásvilágával párosítják. A mikrofonnál az Európa-szerte ismert nigériai MC, B Best, va­lamint a két énekes-vokalista, Lulu NeSka Sista és O’Mamma áll. Mögöttük a hattagú zene­kar, akik azért felelnek, hogy mindenki el tudja kapni a lükte­tést, azaz a„vibe-ot”. (mv) de az ügy már a Legfelsőbb Bí­róság előtt van. A darabban George Clooney és Martin Sheen a népszavazás eredményét megtámadó lesz­bikus pár (Lahti és Curtis) ügy­védeit alakítja majd, Morrison és Bomer pedig egy másik párt, akik szintén pert indítottak. A magánéletben saját neméhez vonzódó Jane Lynch a meleg­házasságok ellen hevesen küz­dő National Organization for Marriage elnöknőjét személye­síti meg, Kevin Bacon pedig a javaslatot támogatók ügyvéd­jét alakítja. (Cinematrix) A jogvédő (Képarchívum) Ahogy Ginsberg es Bur­roughs legfontosabb írá­sai, úgy a beatnemzedék bibliája, Jack Kerouac „szentlélek által diktált” könyve, az Úton sem ke­rülhette el a sorsát. Film készül belőle. Francis Ford Coppola már a het­venes években lecsapott a könyvre. A rendezést mégsem vállalta magára. SZABÓ G. LÁSZLÓ Meghagyta másnak. Arra várni kellett, méghozzá nem is keveset. Majdnem negyven évet. Coppola ugyanis tudta, hogy Kerouac korszakos regé­nye, amelyet 1951-ben három héten át, bekezdések és köz­pontozás nélkül őrületes alko­tói tempóban írt 36 méter hosszú papírtekercsre, nem azonos azzal, amelyet a hetve­nes években olvasott a világ. Az „eredeti tekercshez” legendák fűződnek. Kerouac testi-lelki jó barátja, Allen Ginsberg megjó­solta: az eredeti könyvet akkor fogják kiadni, ha a szereplői közül már mindenki meghalt. Az igazi Úton, az ős-Úton 2007-ben jelent meg, s abban a történet hősei, Ginsberg, Bur­roughs, Neal Cassady és a töb­biek a valós nevükön szerepel­tek, s az egykor kihúzott részek is visszakerültek a könyvbe. A sokszoros szerzői szerkeszté­sen, kiadói beavatkozáson át­esett regény eredeti változata, a „sértetlen tekercs” tavaly ma­gyarul is megjelent, így az egy­kori beatnemzedék emblema- tikus regénye, büszke és dacos szabadságvágyának jelképe, amely megszületése pillanatá­tól - ahogy William Burroughs mondta: „bülió Levis farmert és millió presszókávét adott el, és számtalan kölyköt indított el az úton”, hosszú évek után újra felkerült a legolvasottabb könyvek listájára. Kerouac egyébként is rene­szánszát éli. Legismertebb mű­vei, a Dharma hobók, a Művész­Kerouac reneszánszát éli telep és a Cody látomásai mellé most kerül fel első regénye, a Fivérem, a tenger, amelyet hu­szonéves korában írt, amikor a Columbia Egyetemet otthagyva előbb az Egyesült Államok Ke­reskedelmi Tengerészeiének kötelékébe állt be, majd átlépett a haditengerészethez. Az évti­zedeken át elveszettnek hitt kéziratot, amely Kerouac és gyerekkori barátja, Sebastian Samps levelei alapján született, az író sógora találta meg. Szer­zői pikantériája is van a könyv­nek. A Fivérem, a tenger hőse azt mondja egy helyütt: „Úton vagyok.” Hogy Kerouac későb­bi, immár világhírű regényének címét mondja ki, azt aligha sej­tette. Coppolát első olvasásra lenyűgözte az Úton. Ifjú évei­ben ő is lelkes híve volt a le­gendás beatnemzedéknek. Va­gyis azoknak a fiataloknak, akik a háború után Ameriká­ban nem voltak hajlandók beil­leszkedni a konzervatív érté­keket „visszamentő” világba. Akik Európa különböző hábo­rúiból vad, nyugtalanító ener­giával tértek haza, akik nem ri­adtak vissza a bűnözéstől, nem vetették meg a kábítószert, él­vezték a féktelen szexet, annak tiltott válfajait, új zenével kí­sérleteztek - röviden: tabukat döntögettek. Új, addig ismeret­len élvezetek révén próbálták átélni a szellemi újjászületést, mit sem törődve azzal, hogy Amerika közben betegeknek és őrülteknek nyilvánítja, Forman kakukkfészkébe zárja, eltipor­ja, megalázza és elektrosokk alá veti őket. Kerouac a zenészekre, a Beatles-fiúkra, Bob Dylanre, Jim Morrisonra és Morrisseyre is hatott, nemcsak Coppolára. A kanadai francia szülők be- törhetetlen és egészen a halálá­ig megállíthatatlan fia, a hippik atyja, aki mindig együtt érzett mindenféle kisebbségekkel, perifériára szorított társadalmi csoportokkal, írótársai közül talán csak Truman Capote tet­szését nem nyerte el. „Ez nem írás, ez gépírás!” - jegyezte meg epésen Capote, amikor Kerouac írói technikájáról fag­gatták. Vele ellentétben Geor­ge Condo, a neves neobeat fes­tő szellemi társának tartotta, a brazüok neves költője, Wagner Hertzog de Oliveira pedig a második világháború utáni amerikai irodalom legszebb, legérzékenyebb és legértelme­sebb hangjának nevezi Keroua- cot. Véleménye egyezik Coppo­la meglátásával. Az Oscar-díjas Francis Ford mester azonban úgy döntött: Walter Salles ál­modja filmre a végtelen ván­dorlás, száguldás, a ma itt, hol­nap ott izgalmának színes ka­landfüzérét. Salles érzékeny rendező. Ő jegyzi a Központi pályaudvart, A senki földjét és a Che Guevara: A motoros nap­lóját. Pontos képeket kompo­nál, precízen fogalmaz, hiszen voltak évek, amikor ő maga is habzsolva, megszállottan fo­gyasztotta mindazt, amit az élet elé tett, vagy éppen az út­jába sodort. Neki is voltak „útjai”. Ilyen értelemben meg­nyugtató, hogy Kerouac regé­nye az ő asztalán landolt. Nagy titokban forgatja a filmet. Egyelőre a szereplők névsorát sem adja ki. George Clooney a melegek jogaiért kampányol Színpadon a filmsztár KÉPERNYŐ Príma primavéra Ez egy igazi kelet-közép- dél-európai road movie, fél­úton a magyar művészfilm és az amerikai fesztiválfilm kö­zött. Lukáts Andor egy hatva­nas, szellemileg visszamaradt férfit alakít benne, akit idős anyukája óv és ural. A mama bankrablás során életét veszti. Fia, aki a veszéllyel mit sem tö­rődve igyekszik ellenszegülni a rablóknak és letépte egyikük maszkját, hirtelen a rablók uk­rán sofőr-kurvája mellett talál­ja magát. Az alkalmi páros együtt menekül el a helyszín­ről, nyomukban egy holland gengszterrel, egy magyar rendőrnővel, valamint az In- terpollal. És utaznak stoppal, sínmotoron, gyalogolnak ár- kon-bokron át, kukoricát sütö­getve, patakban fürödve, a nagymama kiskikindai háza fe­lé. Közben sokminden kiderül róluk, a fiatal lányról például az, hogy nevelőotthonban nőtt fel, és sosem kapott igazi szere­teted a férfiról pedig az, hogy bár gyermeki ártatlanságban éli életét, sokkal gyakorlatia­sabb, talpraesettebb, mint azt első látásra kinéztük belőle. Ók ketten egyre közelebb kerülnek egymáshoz érzelmi­leg. Aztán odaérnek, ám a ház helyén csak egy rom merede- zik... Tovább nem mondom a történetet, érdemes megnézni, annál is inkább, mivel Lukáts Andor 2009-es Magyar Film­szemlén a legjobb férfi színész alakítás díját kapta ezért a sze­repért. Partnernője, a bolgár Veszela Kazakova pedig ma­gyarul tanulta meg a szerepét, hónapokig gyakorolva minden egyes mondatot. Láthatjuk a balkáni sztorikból elmaradha­tatlan, szerb-bolgár Djoko Ro- sicot is, aki eddig 38 magyar filmben játszott, úgyhogy las­san életműdíjat kaphatna mint magyar színész. Edelényi János rendezőnek ez volt az első nagyjátékfilmje, ahhoz képest csillagos egyesre sikerült, bár kicsit szomorú, hogy a magyarországi mozik­ban összesen alig háromezren voltak rá kíváncsiak. Remé­lem, holnap ennél egy kicsit többen leszünk a képernyő előtt. Mert ezen a filmen egy­szerre lehet szórakozni, me­rengni és gondolkodni, (juk) Ml, február 18., 21.50 Veszela Kazakova és Lukáts Andor (Képarchívum'

Next

/
Thumbnails
Contents