Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-01 / 26. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 1. Közélet-hirdetés 3 Nagy-Britannia és Csehország nem írja alá az új egyezményt, de Prága később talán csatlakozik Az uniós elnök a Twitteren szór hírmorzsákat Szigorúbb pénzügyi szabályok Iveta Rodičova szerint éles vita várható a fiskális unió szabályainak betartásáról (TASR-felvétel) Nem éheztette ki a politikusokat a sztrájk Brüsszel. Több munkahely a fiataloknak, az eddigieknél szigorúbb pénzügyi szabályok és nyártól állandó mentőöv. Egyebek között erről döntöttek a hétfői uniós csúcs résztvevői. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Először a munkahelyteremtést ösztönző mechanizmusokról döntöttek az uniós vezetők. Az utóbbi időben több felmérés is kimutatta, hogy az állásta- lanság főként a fiatal korosztályt érinti, az intézkedések is erre kívánnak fókuszálni. Munkahelyteremtés, gazdaságélénkítés Döntés született arról, hogy az unió strukturális alapjaiban eddig kihasználatlanul fekvő 82 milliárd eurót munkahelyteremtésre használják, ennek pontos kulcsáról a következő hónapokban döntenek a politikusok. Ugyancsak támogatni kívánják a kis- és középvállalkozásokat. Ezt nevezte egyébként hétfő esti tájékoztatásában az unió vezetősége az első számú prioritásnak. Már napközben érzékelni lehetett, hogy a hangsúly a költségvetési szigorról fokozatosan a gazdasági növekedés ösztönzésére és a munkahelyteremtésre tevődik át. Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelenteitekbe a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében. Utóbbi témáról kiadott közleményük szerint az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. ÁUandó mentőöv A csúcson döntés született az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM): idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Az ESM két dologban különbözik az EFSF- nek nevezett mentőövtől (ennek bővítésén bukott meg tavaly a szlovák kormány): nem átmeneti, hanem tartós, időkorláttal nem rendelkező mechanizmusról van szó, s ami még fontosabb, az ESM-ben nem elég hitelgaranciát vállalni, a tagoknak több százmillió eurót kell befizetniük. Szlovákia a pénzügyminisztérium adatai szerint 659 millió euró értékben jegyez ESM- részvényeket. Ezt nem egyszerre kell befizetni, öt év alatt, évi egy részletben kell állni az összeget. A szerződést még jóvá kell hagynia a kormánynak és a parlamentnek - ez utóbbi ezzel már csak a választások után fog foglalkozni. A pártok nagy része támogatja a mechanizmust, csak az SaS, az SNS és a Matovié-féle párt utasította el a ratifikációt. Pénzügyi unió A hétfői nap döntése egyértelműen az ún. pénzügyi unióról szóló kormányközi megállapodás tető alá hozása volt. Egyrészt erről folyt az elmúlt két hónapban a vita, s emiatt szakadt Európa két részre, másrészt pedig azért, mert ez érinti a leginkább az egyes tagországok belpolitikai döntéseit. Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után. Eddig a 3 százalékos GDP-ará- nyos költségvetési hiány volt megengedett, ez módosul fokozatosan 0,5 százalékra. Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják. Iveta Radičová kormányfő szerint a következő hetekben az egyezmény betartatásával kapcsolatban várható éles vita. Most az Európai Bizottság csak kimondhatja, hogy az adott ország nem teljesíti kötelezettségét, de szankciókat nem léptethet életbe. Csak valamelyik tagország kezdeményezhet eljárást az európai bíróságon a kötelességszegő tagállam ellen. „Elképzelhetetlen, hogy ebbe bármelyik tagállam belemenne, s perelne egy másikat” - mondta az ülés után Radičová. Az egyezményhez 25 tagállam csatlakozik, ketten kimaradtak: Nagy-Britannia és Csehország. Radičová szerint a cseh kormányfő ugyanakkor nem zárta ki, hogy Prága később csatlakozik a fiskális unióhoz. Korábban több eurózó- nán kívüli államnak voltak fenntartásai a szerződéssel kapcsolatban, ám erre válaszul olyan egyezség született, hogy az új szerződést aláíró EU-or- szágok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. (MSz, MTI) MÓZES SZABOLCS Brüsszel. A belga főváros az EU-csúcs napján általános sztrájkra ébredt. Ezzel kapcsolatban napokkal az ülés előtt elrettentő hírek érkeztek Brüsz- szelből, hétfőn viszont minden zökkenőmentesen működött - a rendkívüli csúcs szervezése a sztrájk ellenére is profi módon zajlott. Nem hiába: a belgáknak több évtizedes tapasztalataik vannak a csúcs csúcsok szervezésében. A sztrájkolok hiába zárták le a brüsszeli nemzetközi reptérhez vezető utakat, a tárgyalódelegációk gépei az uniós fővárostól 40 km-re délre fekvő NATO-reptéren landoltak. Innen fennakadás nélkül lehetett bejutni a központba, ehhez még rendőri kíséret sem kellett. Az általános sztrájk miatt nem működött a tömegközlekedés, normális esetben ilyenkor az emberek előveszik autóSzinte semmilyen hír nem szivárog ki - a delegációk tagjai is tanácstalanuljárkálnak az újságírók között. jukat és azzal mennek munkába. Most viszont kihaltak voltak a brüsszeli utcák. Előzetesen azzal fenyegettek a sztrájkolok, hogy a csúcs résztvevői nem kapnak meleg ételt, ám végül ebből sem lett semmi. A Európai Tanács épületében ebédet és vacsorát is felszolgáltak a résztvevőknek. Pedig olyan háttérinformációkat is lehetett hallani, hogy a nyomásgyakorlás speciális eszközeként az uniós vezetők csak ebéddel készülnek, ezzel is gyors megegyezésre kényszerítve a tagországok kormányfőit. Éhesen ugyanis senki sem szeret tárgyalni. A sajtószerviz és a szervezés ezúttal is profi szinten volt - pedig 600 médiamunkás beléptetését és kiszolgálását kellett megoldani -, ám hiába a profizmus, ha a hosszú órákon át tartó megbeszélésről nem szivárognak hírek. Az EU-csú- csok alapvető problémája ugyanis az, hogy kevés információ érkezik az újságírókhoz az ülés ideje alatt, így nem csoda, hogy ahány lap, annyiféle hírrel rukkol elő másnap. A tárgyalásokon a 27 kormányfő és a tagállamok uniós nagykövetei vesznek részt, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke (Manuel Barroso és Herman Van Rompuy) - hétfőn pár órára hozzájuk csatlakozott az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke, Martin Schultz is. Innen szinte semmilyen hír nem szivárog ki menet közben - a delegációk tagjai is tanácstalanuljárkáltak az újságírók között -, sokáig még azt sem lehetett tudni, egyáltalán mikor ér véget a tanácskozás. Hétfőn délután fél 4-kor kezdtek tárgyalni, az előzetes tervek szerint este 7-re kellett volna befejezniük. Ehhez képest hétkor még csak azt lehetett tudni, hogy rövid vacsora után folytatják a tárgyalást. Az, hogy mikor ér véget az ülés, csak abból derül ki, hogy időközben sajtótájékoztatót hirdet a tanács levezetője. így általában mindenki sötétben tapogatózik, a nagy hír- ügynökségek itt-ott előrukkolnak egy-egy információfoszlánnyal, ám utólag nem ritkán bebizonyosodik, hogy a hír nem volt teljesen pontos. A megbeszélések egyik sztárja Van Rompuy volt, aki a tárgyalás vége felé Twitter-bejegy- zésben ejtett el egy-egy hírmorzsát saját oldalán. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS mzívebb termelés, kisebb behozatal 2. Simon Zsolt A mezőgazdaságnak és a vidék- politikának kétségkívül két fő célkitűzést kellene minden időben követnie. Ezek a foglalkoztatottság és a termelés Milyen intézkedésekkel lehet javítani a termelés-behozatal rossz arányán? Kormányunk elvitathatatlan érdeme, hogy a rendelkezésére álló rövid idő alatt sikerült 200 millió euróval csökkentenie a külkereskedelmi hiányt. Mindenképpen növelni kell a hazai élelmiszerek részesedését a szlovák piacon. A következő időszakban a legnagyobb munkanélküliséggel birkózó régiókban kell leginkább a mezőgazdasági foglalkoztatottság növelésére összpontosítani, mivel ez számításaink szerint 15 ezer új munkahelyet jelentene a vidéknek. Bízom benne, hogy ebben segít az általunk kidolgozott végső fogyasztónak történő közvetlen értékesítési rendszer beindítása is. Ettől azt várjuk, hogy a kistermelők a jövőben képesek lesznek ellátni környezetüket egészséges, jó minőségű és főleg hazai élelmiszerekkel. Köztudott, hogy fontosnak tartja az élelmiszer-biztonságot. Eljön az az idő, amikor a pultokra csak kifogástalan minőségű élelmiszerek kerülnek? Remélem, igen. Céljaink között szerepel, hogy megoldást találjunk az üzletláncokban uralkodó gyakran riasztó helyzetre, amely máris lényegesen jobb, mint korábban. Sikerült elfogadni az élelmiszerekről szóló jogszabály módosítását, így jelentősen csökkent a szavatossági idő lejárta után árult élelmiszerek aránya az üzletekben a korábbi 30 százalékról 13-ra. Vidéken kevés a munkalehetőség, az emberek a városokba menekülnek. Mi jelentheti a kiutat ebből a helyzetből? Amire a vidéknek a jövőben kétségkívül szüksége lesz, azok az életképes és hatékony döntések. A kiváló minőségű hazai élelmiszerek intenzívebb termelésére kell összpontosítaniuk. Elvégre új munkahelyek létrehozása vidéken nem igényel olyan költséges beruházásokat, mint az autópálya-építés vagy egy ipari park létesítése! A vidék nem függ az autópályák lététől, és egy 100 hektáros gyümölcsös 100 embernek ad munkát. m most4#híd\ ifi '-■ľ'' az együttműködés pártja - strana spolupráce rami RE 10120027
