Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-09 / 33. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 9. Vélemény és háttér 7 Német újságok a gazdaságról, svájci napilap az évértékelőről, francia lap a populizmusról Vége a forradalomnak Orbán Viktor magyar miniszterelnök évértéke­lő beszéde nagy sajtó- visszhangot váltott ki külföldön. Egyes lapok a kormányfő beszédére, mások Magyarország gazdasági helyzetére fó­kuszáltak. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A Die Welt konzervatív né­met lap vezércikkében Wolf Lepenies Orbán veszélyes útja című írásában kifejtette: „Ma­gyarország autokráciává válto­zik, de az EU nem elég szigorú Budapesttel szemben, így az a benyomás keletkezik, mintha az euró gyengesége nagyobb veszély volna Európa számára, mint a demokrácia széthul­lása”. Lepenies szerint a válasz­tások óta Orbán „úgy tartja a markában az országot, mint egy egyeduralkodó”. A kom­munizmus bukása után 23 év­vel „a fiatal magyar demok­rácia” autokráciává lett, ez el­len pedig az EU ugyan tiltako­zik és szankciókkal fenyeget, mégsem elég szigorú, ami ve­szélyes, mert hiszen „ki garan­tálja, hogy más államok nem lépnek a magyar útra?” - je­gyezte meg a szerző. A Handelsblatt üzleti lapban Magyarország békülni akar a befektetőkkel címmel jelent meg beszámoló. A hangulatot mérő index alapján felállított rangsorban Magyarország se­reghajtó a 2004 óta az EU-hoz csatlakozott országok mező­nyében, a felmérés alapján idén további romlásra lehet számítani, a kilátások „nem utolsósorban” a magyar kor­mány vitatott gazdaságpoliti­kai intézkedései miatt borúsak. A Neue Zürcher Zeitung svájci lap szerint Orbán Viktor megvédte politikája központi elemeit. A cikk szerzője felidéz­te a kormányfő kijelentését, hogy a különadók, bár „nem elegánsak”, elkerülhetetlenek voltak az ország gazdasági túl­éléséhez. Kitért arra is, hogy a miniszterelnök hangsúlyozta, a régi rendszerhez és módsze­rekhez való visszatérést elkép­zelhetetlennek tartja. A Le Monde francia lap a ke­let-európai populizmusról kö­zölt elemzést. A mértékadó li­berális napilap szerint az EU keleti határain a Közép-Euró- pára jellemző populizmus álcá­ja alatt egy Brüsszellel szem­beni front van kialakulóban. Ezzel magyarázható a cikkíró Sylvie Kauffmann szerint, hogy a litván parlament vagy a mér­sékelt konzervatív és nyíltan Európa-barát Donald Tusk len­gyel miniszterelnök védelmébe vette a „bajkeverő” Orbán Vik­tort, akit „nem zavar különö­sebben, ha időnként figyelmen kívül hagy Európában szilár­dan meggyökerezett demokra­tikus szokásokat”. A társada­lom tiltakozási formái nagyon különbözek a kelet-európai or­szágokban, de mindegyiküknél érződik „a szinte ösztönös aka­rat a társadalmi és politikai szuverenitás védelmére”. Ez a reakció egyrészről megmagya­rázható azzal a sajátos törté­nelmi helyzettel, hogy amíg „Nyugat-Európa lépésről lépés­re építette fel az uniót, addig a közép-európai és a balti álla­mok a kommunizmus igája alatt nyögtek”. A lengyel rádió honlapján Dariusz Kalan, a lengyel nem­zetközi ügyek intézete elemző­je azt írta: „Magyarországon már vége a forradalomnak, Or­bán pedig már véghezvitte a legfontosabb terveit”. Vélemé­nye szerint a miniszterelnök engedni fog az Európai Bizott­ság követeléseinek, mert ezzel „nem gyengíti pártja pozícióját, Magyarországnak pedig pénz­re van szüksége”. Az elemző szerint a hatalom jelentős kon­szolidálásának köszönhetően várhatóan a következő válasz­tásokat is a Fidesz nyeri meg.- Drágám, ha elmész hazugságvizsgálatra, elhiszem, hogy hű vagy hozzám. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Aktív öregedés LAMPL ZSUZSANNA Mivel az aktív öregedés és a nemzedékek közötti szoli­daritás éve van, megkér­tem a diákokat, fiúkat és lányokat, hogy mondják el, szerintük mi az aktív öregedés. A beszélgetés­ből két dolog derült ki. Egy. Az aktív öregedés a test külsejé­nek karbantartását jelenti, méghozzá elsősorban külön­böző szépségsebészeti be­avatkozásokkal (kis vita kere­kedett, hogy a ráncok eltávolí­tásán kívül a mellet is fel kell-e varratni, de aztán az egyik lány azt mondta, hogy nem kell egészen a nyakba turbóz­ni, elég csakegy kicsit, hogy olyan természetesnektűnjön). Kettő. Az öregedés tulajdon­képpen a nőket érinti. Amikor elmondtam nekik ezeket a kö­vetkeztetéseket, először kicsit meglepődtek. Aztán nemtől függetlenül egyetértettek. Igen, elsősorban a nők azok, akik öregszenek. A férfiak is, de azokon nem annyira lát­szik. Tehát az öregedés az, ami látszik? Az aktív öregedés pe­dig azt jelenti, hogy el kell tün­tetni azt, ami látszik? Hajfestés és egyebek? Nem, a férfiaknak nem kell festeni a hajukat. Egy őszes férfi lehet nagyon vonzó, mondták a lányok, és felsorol­tak néhány példát (persze nem az apukájukat, hanem min­denféle színészt). A fiúk csöndben figyeltek, némelyik bólogatott, s úgy tűnt, elraktá­rozzák, nagyon mélyre, a hal­lottakat. Elraktározzák arra az időre, amikor majd az ő fürtje­ik is megőszülnek. Vagy ami a fürtökből megmarad. A diákokkal folytatott beszél­getés eszembe juttatta egy is­mert, úgynevezett vélemény- formáló újságíró cikkét. Arról értekezett, hogy milyen jó az idősödő nőknek. Már nem dolgoznak, jut idő a hobbijaik­ra, kötögetnek, rajzolgatnak, élik világukat. Eközben az al­kotóerejük teljében levő férfi­ak hipp-hopp meghalnak. Ami igaz: a férfiak általában keve­sebbet élnek. Ami érdekes: az alkotóerejük teljében levő fér­fiakon az idősödő nőkkel azo­nos korú férfiakat értette. Az „idős” vagy „idősödő férfi” szavak a cikkben egyszer sem fordultak elő. Ugyanez a nőkre vonatkozóan többször is. Egyidős (igen, idős!) pap me­sélte, hogy káplán korában já- rogatott hozzá egy fiatal taní­tónő, akinek vallásos irodal­mat kölcsönzött. Beleszeretett a lányba. Már azon gondolko­dott, szerelmet vall neki, és ha az érzelem kölcsönös, kilép az egyházból, és feleségül veszi. De közbejött a rendszerváltás, s a fiatal pap uránbányában kötött ki- (radio)aktív örege­dés -, s csak hosszú évtizedek múlva gyakorolhatta újra a hi­vatását. Egyszer mise után odament hozzá egy idős asszony. Dicsértessék, mon- szinyor. Ugye, nem ismer meg egy öregasszonyt? Az atya za­varba jött. Aztán kiderült, hogy ő az egykori fiatal tanító­nő. Hát idős volt, hogy ismer­tem volna meg, mondta az atya. És én képes lettem volna elhagyni az Urat egy ilyen öreganyóért! Az aranyos idős atya mintha elfelejtette volna, hogy ő meg közben öregapó lett. Hiába, lányok, van még mit tanul­nunk a férfiaktól. KOMMENTÁR Már csak egyszerűek KOCUR LÁSZLÓ Rosszabb perceiben a magyarokat felügyelni kívánó Igor Matovič leépítette a szürkeállo­mányt választási listájáról, az Egyszerű Embe­rek és Független Személyiségek (OLaNO) pártból egy hónappal a választások előtt távoz­tak a „függeden személyiségek”, így biztos, hogy a két konzervatív törpepárt krémje és né­hány, érthetetlen módon a pártokráciaellenes listára került értelmiségi a következő választási ciklusban is csak a 207-es trolibusz ablakából fogja látni a parlamentet. A kérdés csak az, Matovič is velük utazik majd, vagy integetni fog nekik az ablakból. Bár tudjuk, ha kimereng a törvényhozás ablakán, főként, ha a Dunára néz, abból még jó nem sült ki rövid kép­viselői pályafutása során. Matovič pártja egy paradoxon: pártokráciaellenes párt, ön­magát úgy próbálja meg pártként felmutatni, hogy közben nem mutatja a pártszerűség jegyeit, arra csupán adminisztra­tív kényszerként tekint. Alapszabálya ugyan van, mivel ez a bejegyzés feltétele, nincsenek viszont alapszervezetei, sőt, al- elnökei sem. Deklaráltan azzal a szándékkal alakult, hogy olyan független személyiségeket juttasson a parlamentbe, akiknek a jelenlegi választási rendszer miatt nem lenne esé- * lyük másként bejutni. És nem utolsósorban Igor Matovičot, akinekteljesítményét látva nem akadt épeszű párt az ország­ban, melynek a hátán a parlamentbe kapaszkodhatott volna, így kénytelen volt egy sajátot gründolni. Az OLaNO foganta­tása ilyen szempontból nagyban hasonlít a Most-Hídéra, egy emberre épült, aki nélkül az egész projekt értelmét vesztett. Most, hogy Igor Matovič a hazugságvizsgálat képtelen ám hasznos ötletével elűzte a listájáról az annak szalonképessé­get kölcsönző réteget, kölcsönösen nem kell pironkodniuk egymás miatt: a kiábrándult szavazók előtt Matovičnak a fun­damentalista KDS és az ortodox-elitista OKS miatt, a kardigá- nos értelmiségieknek pedig a hasonszőrűek ellőtt Matovič böszmeségei miatt. Ez utóbbiak már saját elsődleges köze­gükben megfizették hiszékenységük és naivitásuk vámját, amikor a referenciacsoportjuk azt kérdezte tőlük, mit keres­tek ti ezzel az emberrel egy listán. Csúfos kiűzetésük a parla­menti révbe érés lehetősége előtt már csak amolyan mellék- büntetés volt azért, mert elhitték, hogy Matovičcsal együtt le­het működni. Mindez a politikai osztály mellett intés a válasz­tóknak is: ugyan mit várhatunk attól az önjelölt vézérürütől, aki a tákolmányjelzővel jogosan illethető listáját még a vá­lasztásokig sem volt képes egyben tartani? Ugyanakkor - sajnos! - nem tudunk azonosulni azokkal a prognózisokkal, melyek szerint Matovič ezzel a lépéssel elás­ta magát, mivel az a réteg, amelyet ő tud megszólítani, nem a Humboldt Egyetem irodalomprofesszora, a Maiina Hedvig igazát az állásvesztés árán is kereső újságíró, vagy a tudománynépszerűsítésben élenjáró elméleti fizikus miatt szimpatizál az ötös listával, hanem éppen Matovič miatt. TALLÓZÓ FTP Martonyi János külügymi­niszterrel közölt interjút a Fi­nancial Times Deutschland (FTD) német üzleti lap. Nils Kreimeier a Magyarország le akarja zárni a vitát Brüsszellel című írásának bevezetőjében azt emelte ki, hogy a kormány gyors megegyezésre törekszik az Európai Bizottsággal. A kormány abból indul ki, hogy hamarosan alábbhagy a vita­tott törvényekről megfogal­mazott bírálatok áradata. ,A legrosszabbon túl vagyunk” - mondta a külügyi tárca veze­tője. Hozzátette: „egyes állás- foglalásokat sértegetésnek is lehet nevezni, és ezek számos szempontból túl messzire mentek. De most már a kijó­zanodás szakaszában va­gyunk” - fogalmazott Marto­nyi, aki úgy véli, a kormány hamarosan megállapodásra jut az EB-vel ajanuárban meg­indított három kötelezettség- szegési eljárás ügyében. A bu­dapestivezetés arra törekszik, hogy az eljárások az első sza­kaszban lezáruljanak. A kor­mány február közepén meg­küldi javaslatait Brüsszelnek, „és reméljük, elfogadják” - mondta Martonyi. A cikk szer­zője megjegyezte, az ország kényes helyzete miatt fontos a gyors megállapodás. Marto­nyi reméli, hogy a tárgyalások az EU-val és a Nemzetközi Va­lutaalappal március elején elkezdődhetnek. „Mi készen állunk” - szögezte le, Kreimei­er megjegyezte, a Fidesz két­harmados többség révén gyor­san módosíthatja a Brüsszel­ben kifogásolt törvényeket. A szerző emlékeztetett az euró­pai értékek megsértésére vo­natkozó bírálatokra, idézte Markus Löninget, a német kormány emberi jogi politiká­ért és humanitárius segítség­nyújtásért felelős megbízott­ját, aki szerint „demokratikus szempontból gondolkodóba ejtő”, ami Magyarországon történik. Kreimeier hozzátet­te: Martonyi visszautasítja az ilyen vádakat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents