Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-07 / 31. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 7. Vélemény És háttér 7 Ha egy politikai csoportosulás moralizál, tisztának kell lennie Zorro, Robin Hood és a célok Bár farkasordító hideg volt, mégis tízezres tömeg gyűlt össze a Gorilla-tünte­tésen. Egyesek 2012 forra­dalmáról értekeznek, van­nak, akik a tüntetők köve­telésein mosolyognak, mások legyintenek és már­cius 10-ét a kiskertben töl­tenékel. LOVÁSZ ATTILA A fiatalok forradalmi meg­nyilvánulásai szimpatikusak. A huszonévesek igenis mondjanak véleményt és igenis kiabáljanak, mert a mai számlákat ők fizetik ki, a mai rossz döntések az ő éle­tüket befolyásolják. És ne akarja tőlük senki, hogy a maga komp­lex voltában lássák a problémát, sőt, még azt sem, hogy megszo­kott intézményes keretekben gondolkodjanak. Ha üyenek lennének, komoly aggodalma­imnak adnék hangot a jövővel és ifjaink lelkiállapotaival kapcso­latban. Felnőtt egy nemzedék, amely a tévében Zorrón, Robin Hoo- don és az amerikai happy andes történeteken nőtt föl. Egy nem­zedék, amelynek a szoci nem etalon, amelyiknek már nem ér­ték, hogy a más véleményért nem akasztanak vagy nem csuk­nak be. Egy nemzedék, amely azt látja, hogy az intézményes megoldások sorra becsődölnek, így megjelentek az új nemzedék Robin Hoodjai és Zorrói. Ők azok, aki ha nem is törvénytelen, de minimum törvényen kívüli megoldásokkal próbálnak igaz­ságot tenni ott, ahol a gazságot intézményesen védik. Csak a technológiák változtak, a Wiki- leaks után jön az Anonymus, és nincs vége. Zorro kardja, Robin Hood Sherwoodja a múlté, a ci- bertér, az informatikai társada­lom bitjei és bájtjai ma a fegyve­rek - az újkori betyárok és igaz­ságtevők közt is. Nem feledjük, sem Robin Hood, sem Zorro, de még Marx vagy Lenin sem azokból a társa­dalmi rétegekből származik, amelyek igazáért harcolt. Ők a technológia birtokosai vagy bi­torlói, a tüntetők, az más réteg. De a kettő most látszólag ugyan­azért dolgozik, s mivel hitünk, hogy egy szebb és jobb világot akarnak, törhetetlen, egy-két 'vénemberi jó tanács a következő megmozdulásokhoz: 1. Sokadszor leírva: az az em­ber, aki egy másik emberre egy­kilós gránitkockát dob, nem a vé­leménynyilvánítás szabadságá­val élt, hanem gyilkossági kísér­let bűncselekményét követte el, eszerint kell vele (el)bánni. 2. Ha egy politikai csoporto­sulás moralizál, tisztának kell lennie. Amit Dzurinda csapata 98-ban a feketekönyvekkel meg­tehetett (és nem fejezettbe), azt ma nem teheti. Ezt kellene látni a 99% és a hozzá hasonló csapa­toknál, mert egy Mečiar-kor- mányzat idején meggazdago­dott fegyverkereskedő, vagy egy volt HZDS szóvivő, egy állam­párti utód SDĽ, vagy a az elmúlt nyolc évben az egyenes adásban rabló párt alelnökét még akkor sem oldozták fel bűnei alól, ha új pártot alapított. 3. Ha egy titkosszolgálati eredetű anyag a választások előtt két hónappal kerül nyilvá­nosságra, akkor annak célja nem a közélet megtisztítása, hanem az ún. black PR eszközeivel a vá­lasztások manipulálása. Az elő­ző mondatot mi sem igazolja ékesebben, mint az a tény, hogy a Gorilla-aktákban 2/3-os elő­fordulási rátával szereplő párt­elnök pártja a Gorilla-botrány­nak köszönhetően feltehetően az alkotmányos többséget is el­érheti. 4. Szlovákiában négy vagy öt meghatározó pénzügyi csoport dolgozik - eddig úgy nézett ki, hogy a törvényesség határain be­lül. Ha csak az egyikről beszé­lünk, akkor nem azt gyöngítjük, hanem a maradékot erősítjük. 5. Lehet, hogy Radičová talál­kozott Haščákkal, de attól még októberben ezen ország törté­nelmének egyetlen olyan kor­mányfőjét sikerült elküldeni magasztos célok és elvi politizá­lás nevében, akinek neve lopás­hoz nem kötődik. S végül, de nem utolsósorban egy kis magyar vonatkozás: Go­rilla ide, Gorilla oda, ha az elkö­vetkező négy évben nem lesz Szlovákiában magyar képvise­let, úgy pofára esünk, hogy ha egyáltalán lehetséges, akkor is nagyon nehéz lesz felállni. Egyik magyar érdekeket felvállaló párt sem mutogathat a Gorilla-ügy­ben a másikra: aki a közös MKP elnökségi tagja vagy kormány­zati tisztviselő volt, és politikai viselkedésével asszisztált tisz­tességtelen dolgokhoz, annak senki nem állított ki búcsúcédu­lát csak azért, mert új pártba vo­nult, sem azért, mert a régiben maradt. Viszontlátásra a következő tüntetésen.- A korrupt politikusokat törd be, ne engem nyaggass! (Peter Gossányi rajza) Már Gordon Byron feltette a kérdést: ezek az emberek lennének Leonidász utódai? Az igazi görögök HORBULÁK ZSOLT Az eurózóna legközelebbi jö­vője szinte kizárólag Görögor­szágtól függ. Mivel ezt már nem csupán az unió csúcsvezetői, ha­nem mindenki látja, ezért várha­tó, hogy az ország sorsa 2012 fo­lyamán elmozdul a holtpontról. Amikor a görög állam gyenge gazdasági teljesítményét veszik górcső alá, annak okátáltalábana lakosság mediterrán életstílusá­ban látják. Ebben nagy igazság van, ugyanis hasonló életmód fi­gyelhető meg Dél-Európa többi országában, amelyek nem vélet­lenül úgyszintén komoly gazda­sági gondokkal küzdenek. A gö­rögök múltja némiképp mégis rejtélyesebb, hiszen2-2500 évvel ezelőtt ez a nép indította el az eu­rópai civilizációt, és adott máig érvényes példát hatékony állam- és katonai szervezetről, művé­szetről és hazaszeretetről. Ami­kor a 18. és 19. század fordulóján a szabadságharcát vívta, Európa örömmel fogadta, és sok külföldi ment támogatni. De már Gordon Byron romantikus költő feltette a kérdést: ezek az emberek lenné­nek Leonidász utódai? Nemegy­szer fordult elő, hogy a fegyveres csetepaték alkalmával a felkelők az első török lövésekre elmene­kültek, faképnél hagyták idegen segítőiket. A kivívott önállóság után pedig azonnal testvérharc­ba bonyolódtak. Kétezer év olyan hosszú idő, hogy nemcsak a nyelv változik meg, hanem az egész kultúra. Az utóbbi évtizedekben egyre több vita zajlik a mai görögök eredeté­ről. Mi, szlovákiai magyarok, jól ismerjük a szlávok történelmét, tudjuk, hogy a 7., 8. és 9. század folyamán az egész Balkánt meg­szállták, és szláv nyelvűvé tették a török bolgárokat. Tudjuk azt is, hogy a thesszaloniki Cirill és Me­tód otthon ismerte meg a szláv nyelvet. Délkelet-Európában az elszlávosodást csak a magyarság és románság kerülte el, a Bizánci Birodalomban pedig egy-két vá­ros őrizte meg görög jellegét. Az viszont, hogy a görög nyelv mégis visszahódította a vidéket, kultu­rális erejének volt köszönhető. Ennek ellenére a mai görög nép­nek valószínűleg döntően szláv ősei vannak. Az etnikai eredet természete­sen sohasem mérvadó. A mostani Spanyolországban is a vizigótok, illetve Olaszországot az osztro- gótok és a longobárdok hódítot­ták meg. Igaz, az akkori törvé­nyek alapján az újonnan jöttek elkülönülve éltek a romanizált őslakosoktól. Végül nem szabad elfelejteni a görög múlt másik negatívjellem- zőjét, a despotizmust. Ez a fata­lizmusra és passzivitásra csábító bizánci és oszmán örökség lehet leginkább az oka annak, hogy Gö- rögországma ott tart, ahol tart. KOMMENTAR Ki nevet a végén? NAGYANDRÁS A korrupciós botrány, amely a Gorilla-üggyel pattant ki, 2012-ben egyértelműen az első számú választási kampánytéma lett, a sajtó mindennél jobban foglalkozik vele, és évek óta nem látott tömegek hajlandók az utcára vo­nulni és tüntetni ellene. Az utcára vonulók nagy többsége a politikai elit megtisztulását és a korrupció kivizsgálását követeli. Ezek legitim és elfogadha­tó követelések lennének minden demokratikus országban. Ám aki egy cseppet is tovább lát az orránál, értenie és éreznie kell, hogy az egész ügy a jelen helyzetben nem csak önmagá­ról szól, sőt inkább nem. Szlovákiában mindig is ajobboldali pártok választói voltak érzékenyebbek a korrupciós ügyekre, ők követelték meg a politikusaiktól leginkább a tisztaságot, ők voltak a leghákli- sabbak a korrupcióra. Össze sem lehet hasonlítani a mečiari időket, amikor is konkrétan az államvagyon komoly részét osztogatták el politikai klientúráknak az akkori vezetők, az azt követő két jobboldali kormányciklussal, ahogy nem lehet összehasonlítani a 2006 és 2010 közötti időszakot sem Iveta Radičová kormányával. Míg az előbbi idején még a forró le­vegőt is képesek voltak ellopni, hogy mást ne említsünk, az elmúlt másfél év kormányzása alatt soha nem látott antikor- rupciós lépések kezdődtek el, például a minisztériumi szer­ződések kötelező nyilvánosságra hozásával. Nagyon sok ügy kivizsgálása kapcsán az ügyészség és a bíróságok hozták meg a kétes döntéseket, s az igazságügyi minisztérium jelenlegi vezetése harcolt Štefan Harabin kiskirályoskodása ellen, s a mostani koalíció választott új legfőbb ügyészt Dobroslav Trnka helyére. Az utcára vonulók nagy része egyenlőségjelet tesz minden politikus közé, ami óriási hiba. Nem szabad elfelejteni, hogy Robert Ficóék, de még az SNS szavazótáborának is szinte teljesen mindegy, hogy vezetőik mennyire tiszták. A legújabb közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a leendő miniszterelnök és pártja támoga­tottsága szinte egy centimétert sem mozdult el, holott ő volt az egyedüli pártelnök, aki állítólag járt a lehallgatott lakás­ban. Ä jobboldalnak szüksége van egyfajta megtisztulásra, ez tény. Ám annál rosszabb módszer, mint hogy négy évre teljesen szabad kezet adjanak a Smernek és hagyják, hogy azt csináljon az országgal, amit csak akar, nem létezik. Pedig úgy tűnik, a tüntetések és az egész ügy egyértelműen ebbe az irányba halad. TALLÓZÓ KÜLFÖLDI SAJTÓ A Financial Times Deutsch­land Újabb leálló légitársaság - A Spanair után a Malév kö­vetkezik című cikkében ki­emelte, hogy a nemzeti légi- társaság leállása „újabb csa­pás a szorult helyzetben levő Magyarországnak”. Az ország azonban nincs „elzárva a vi­lágtól”, más légitársaságok azonnal sűrítették budapesti járataikat. A lap beszámolt a leállás előzményeiről - a pri­vatizációs próbálkozásoktól a tiltott állami támogatásról szóló brüsszeli döntésig -, majd megjegyezte: „a súlyo­san eladósodott és a recesszió szélén álló ország tartós konf­liktusban áll az EU-val”. A Handelsblatt A Malév magyar légitársaság a földön marad című cikkének beveze­tőjében azt emelte ki, hogy a német Hochtief konszernnek, a budapesti repülőtér fő tu­lajdonosának is csapás a Ma­lév csődje. Stefan Menzel, a cikk szerzője megjegyezte, a két sikertelen privatizációs próbálkozást és az évek óta halmozódó veszteséget te­kintve nem meglepetés a cég csődje. Menzel hangsúlyozta: „Magyarországon most attól tartanak, hogy a Hochtief mil­lió eurós követeléseket tá­maszt az állammal szemben, mert a Malév kimúlása miatt nem lehet betartani a repülő­tér privatizációs szerződésé­ben tettígéreteket”. A forint árfolyamáról és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalásokról írt a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napüap kelet-eu­rópai devizapiaci körképé­ben. A lengyel zloty, a cseh ko­rona és a magyar forint „ismét erőteljesen hallattak maguk­ról” idén, de a legnagyobb meglepetést a forint okozta. Az EU-val és az IMF-fel való vi­ta továbbra is „benne van a levegőben” - írta a Magyaror­szágnak a zsebében van az IMF című cikkében a lap. Egy hónappal ezelőtt - folytatta - még államcsődről volt szó, mostanra elcsitulni látszanak a hullámok. Ezt mutatja, hogy a forint - más kelet-európai valutákkal együtt - januárban „erős életjelet adott magáról” - állt a cikkben. Margarete Strasser, a Pioneer Invest­ments befektetési alap elem­zője szerint ez azzal magya­rázható, hogy a piac már be­árazta az IMF-megállapodást. Ezzel kapcsolatban a lap mintegy tízmilliárd eurós vé­dőhálóról írt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents