Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-06 / 30. szám, hétfő
egészség ■ 2012. február 6. www.ujszo.com HA MEGBETEGSZÜNK. Mi a teendő, ha gyógyíthatatlan betegségben szenvedünk? A orvostudomány Érdemes hetente figyelemmel kísérni a sorozatot, mert márciusban vetélkedőt közlünk a megjelent cikkek alapján. Három helyesen válaszoló olvasónk tárgyi jutalomban részesül. jelenlegi állasa szerint még mindig vannak olyan betegségek, amelyeknek okai nem ismertek vagy gyógyít] Dr. Horváth Mária egyetemi végzettségű egészségügyi nővér vagyok. Szeretném önöket eligazítani a betegellátás útvesztőiben. Előfordulhat, hogy bizonyos helyzeteidben ezek az ismeretek is kevésnek bizonyulnak egy-egy probléma megoldásához. Ha ilyen előfordul, ne habozzanak, írják meg, és én igyekszem segíteni. Várom kérdéseiket, észrevételeiket a következő címre: Új Szó szerkesztősége, Egészség, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, illetve 1 e-mailban: ilona.kovacs@ujszo.com hatadanok. Ilyenkor az orvos csak a tüneteket tudja kezelni (szimptomatikus kezelés), nem pedig a betegség okát (ez lenne a kauzális kezelés). A gyógyíthatatlan betegségek végső stádiumában javasolható a hospic ellátás. A hospic végállapotban lévő betegek humánus, szakszerű ellátását jelenti bendakásos intézményben vagy otthoni környezetben. Célja a beteg felkészítése a méltóság- teljes halálra, hogy megfelelő gyógyszeres kezelés mellett hétköznapi életet élhessen, és magába foglalja a hozzátartozóknak nyújtandó lelki és fizikai segítséget, illetve az elhalálozás után is még hat hónapig segíti a gyász feldolgozását. A hospic ellátás nem azonos a passzív eutanáziával, célja a haldoklók teljes komfortjának biztosítása. A hospic ellátás része a modem palliativ kezelés (a fájdalom megszüntetése, a beteg komfortérzetének növelése), melynek köszönhetően a haldokló életminősége javul. A végstádiumban jelentkező testi tünetek változóak és állandóak. A hospic ellátás élén szakorvos áll, akinek törvény által megszabott szakvizsgával kell rendelkeznie. A hospic csoportban vannak szakorvosok, nővérek, dietetikusok, szociális munkások, pszichológusok, gyógytornászok, lelkészek, jogászok A hospic ellátást csak szakorvos javasolhatja a betegnek bizonyos vizsgálatok elvégzése után, és abban az esetben, amikor a betegség már nem tartható egyensúlyban, az életmeghosszabbító terápiás próbálkozások ellenére a beteg állapota folyamatosan romlik, bizonyos idő után bekövetkezik a halál. Az egészség- ügyi minisztérium által kiadott koncepció szerint hospic ellátásban részesülhet: • minden, végső stádiumban szenvedő daganatos beteg, • előrehaladott, nem gyógyítható neurodegeneratív betegségben szenvedő, • veseelégtelenségben szenvedő beteg-aki már nem vehet részt a műveseprogramban sem, • a krónikus obstruktiv tüdőbetegségben szenvedő beteg, aki általános légzési problémákkal küzd, • vegetatív állapotban lévő beteg súlyos agykárosodással, • agykárosodással újraélesztett beteg. • elviselhetetlen fájdalmakkal küzdő beteg, akinek a fájdalomcsillapítást nem tudják járóbeteg-ellátás keretében megoldani. A mobil hospic a beteg szükségleteinek megfelelő, otthoni szakszerű ellátását jelenti a családtagok közreműködésével. Franciaországban, az USA-ban terjedt el. Igaz, a törvények nálunk is lehetővé teszik, de nem igazán terjedt el. A végstádiumban lévő betegeket otthonukban a nővérügynökségek látják el, de ez az ellátás nem terjed ki a családtagok szociális, spirituális és jogi tanácsadására, illetve a családot már nem segíti a gyász feldolgozásában. Jövő héten: Mi alapján válasszunk általános orvost? POSTALÁDA Az ózonterápiáért fizetni kell Jelige: Egy olvasó. „Negyven évet ledolgoztam, mindig a szabad ég alatt, és sajnos a nyugdíj előtt tönkrement a hátgerincem és a forgóm. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy egyes járási kórházakban miért kell az ózonterápiáért 70-80 eurót fizetni? Addig, amíg kapok egy 5 eurós rokkantnyugdíj-emelést, addig a csalódott orvosok 300 eurós béremelést kapnak. Volna egy másik kérdésem is: az infúzióba az injekciót miért nem a páciens előtt rakják bele? Határozottan merem állítani, hogy ezzel csalnak. ” Az ózonterápia a jelenleg érvényben lévő egészségügyi törvények szerint nem az alapellátás része. így a betegnek ezt a gyógymódot meg kell fizetnie. Az adott egészségügyi intézmény — a közigazgatási szerv jóváhagyása után - határozza meg a beavatkozás árát. Az összeg függ a kezelés során alkalmazott gyógyszerek fajtájától és mennyiségétől, valamint az orvosi beavatkozások mértékétől is. Válaszom a másik észrevételére csupán annyi, hogy az infúzió összeállítása két ok miatt nem a beteg előtt történik: higiéniai és pszichikai okok miatt. A gyógyszerek összeállításánál minimálisra kell csökkenteni a levegőben lévő mikroorganizmusokkal való szennyezettséget, ezért van szükség előkészítő helyiségben elkészíteni az infúziót. Munkám során nagyon sokszor előfordult, hogy a beteg csupán a tű, illetve az orvosi műszerek látványától lett rosszul, vagy esett össze. Lehet a gyógyszer mellékhatása a hallucináció? „12 éve artrózisom van a jobb térdemben, a vele járó torzulással és fájdalommal. Az egészségügyet kivételesen dicsérnem kell, az orvosi segédeszközöket mindig idejében mevkatom. Térdrögzítőt viselek, újabban járókeretet is kaptam. Viszont van egy nagyobb bajom. A fiúunokám rendőr és én ettől depressziós vagyok. A fájdalomcsillapító és az idegnyugtató mindennapi kenyerem. Orvosom idegnyugtatót és fájdalomcsillapítót írt fel. A nyugtatom kifogyott, s mivel mozgássérült vagyok, gondoltam, megpróbálok meglenni nélküle. Egy ismerősöm nemrég azt mondta: hallotta, hogy a nekem felírt nyugtató mellékhatása lehet a hallucináció. Azt most nem részletezem, mit láttam, amiről kiderült, nem volt igaz. A kezelőorvos azt mondta a lányomnak, lehet, hogy a gyógyszer hiánya tette, hogy olyasmit láttam, ami nem történt meg. Lehetséges ez?" Gy. S. Tisztelt Gy. S.! Sajnos érdemleges tanácsot nem tudok önnek adni, mivel nem tudom, hogy pontosan milyen gyógyszereket szed, valamint nem vagyok szakember az adott témában. Az én szakterületem a betegápolás. Tanácsolom, hogy bizalommal forduljon kezelőorvosához, és beszélje meg problémáját és kételyeit a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban. Dr. Horváth Mária TANÁCSADÓ 13 Tudta? Mégsem károsak az olajban sült étkek Mégsem károsak az egészségre az olajban sült ételek, de csakis akkor, ha olíva- vagy napraforgóolajban készültek - állítják spanyol kutatók 40 ezer főre kiterjedő vizsgálatuk alapján. A Madridi Egyetem tudósai 11 éven át követték nyomon a 29- 69 év közötti alanyok étkezési szokásait és étrendjük hatásait egészségükre. A felmérés kezdetén egyetlen alanynak sem volt szívbetegsége, és a 11 évnyi megfigyelés eredménye szerint nincs összefüggés a szívbetegségek és az „egészséges”, telítetlen zsírsavakban gazdag étolajban sült étkek fogyasztása között. A 40 ezer emberből a 11 év alatt csak 606-nak támadt szívgondja. „Még mielőtt mindannyian a serpenyők után kapnánk, le kell szögezni, hogy a felmérés mediterrán étrendre vonatkozott, amelyet széles körben egészségesnek tartanak” — mondta Victoria Taylor brit kardiológus. Hozzátette, hogy az olajban sült étkek kalóriában igen gazdagok, elhízáshoz vezetnek, ami szívbetegségek kockázati tényezője. (MTI) Jógával a szívritmuszavar ellen A jógázás csökkenti a szívdobo- gásos rohamok gyakoriságát szívritmuszavaros betegek esetében — vált ismertté egy amerikai tanulmányból. Az emberi szív leggyakoribb ritmuszavara a pitvarfibrilláció, amikor megszűnik a szabályos szívműködés. Sokaknál ez rohamokban jelentkezik, majd gyakran állandósul. A betegek egy része a szabálytalanságot érzékeli, és a súlyos szövődményeinek veszélye miatt a ritmuszavar feltétlenül gondos kezelést igényel. Az ilyenkor tapasztalt panaszok, tünetek kezelésére a korszerű orvostudomány sokféle gyógyszert és technikát kidolgozott. Amerikai kutatók most indiai eljárást, a jógagyakorlatok egyik formáját próbálták ki, a betegek egy részénél biztató eredménynyel. Azt tapasztalták, hogy a jógázás időszakában a betegcsoport tagjainál a szívdobogásos rohamok gyakorisága 22 százalékkal csökkent. A pszichés nyugtalanság is kissé mérséklődött, bár ez statisztikailag nem bizonyult jelentősnek. A kutatók hangsúlyozták, hogy egyes vizsgálatok tanúsága szerint a légzésgyakorlatok jótékony hatásúak, mások azt tapasztalták, hogy a testgyakorlatok fontosabbak. (MTI)
