Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-31 / 25. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 31. www.ujszo.com ■KZZmHIi Két év börtön Nastasénak Bukarest. Két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon a román legfelső bíróság Adrian Nastase volt miniszterelnököt (2000-2004) abban a korrupciós perben, amely a politikus 2004-es választási kampányának finanszírozásáról szól. A vádlott az ítéletet megfellebbezheti a legfelső bíróságon. (MTI) Kártérítést követel Seselj Hága. Alapvető emberi jogainak megsértésére hivatkozva kétmillió eurós kártérítési kérelmet nyújtott be a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszék ellen a bíróság előtt vádlottként álló Vojiszlav Seselj szélsőséges szerb politikus. Seselj önként adta fel magát még 2003-ban, pere 2006-ban kezdődött és azóta is tart, miután 2009-ben a tanúk megfélemlítése miatt újra kellett indítani az eljárást. (MTI) Megosztott az Afrikai Unió Addisz-Abeba. Sikertelen volt az Afrikai Unió (AU) Bizottságának elnöki tisztségéről tartott tegnapi szavazás, s a döntést az AU júniusi csúcstalálkozójára halasztották. Ilyesmi most először fordult elő az AU történetében. (MTI) Sumákolt a japán kormány Tokió. Ajapánkormánya tavaly márciusi fukusimai erőműbaleset után felkészült a legrosszabb fejleményekre is, de a pániktól tartva titokban tartotta a tervet - derült ki egy vizsgálatból. Egy testület azt vizsgálja, a kormány próbálta-e manipulálni a tájékoztatást a rendkívüli erejű földrengés és szökőár okozta nukleáris balesetkövetkezményeinek kezelésekor, s ezért kikérdezte Kan Naoto akkori kormányfőt és Hoszono Go- si környezetvédelmi minisztert is. A kabinet az egyes reaktor felrobbanásával is számolt, ez esetben a radioaktív kibocsátás miatt az erőmű 170 km-es körzetében kötelező, míg a 250 km-es, Tokiót is magába foglaló körzetben „önkéntes kitelepítés” vált volna szükségessé. A kormány szerint a rémhírek terjedését akarták megakadályozni, mert ha e becsléseket közzéteszik, akkor „senki sem maradt volna Tokióban”. (MTI) A pénzpiacok nem bíztak az uniós csúcs sikerében - heves viták Görögország gazdasági felügyelet alá helyezéséről Athén bajban, Merkelt bírálták Meddig lesz még görög az athéni Parthenon? (TASR/AP-felvétel Brüsszel. Rossz hangulatban kezdődött tegnap délután az uniós tagországok állam- és kormányfőinek informális találkozója, s ennek oka nem elsősorban a Belgium, különösen Brüsszel életét megbénító általános sztrájk volt. A résztvevőket alaposan felhergelte a legújabb német javaslat, diplomaták szerint az EB is Angela Merkel ellen fordult. ÖSSZEFOGLALÓ Az ülés zárónyilatkozat-tervezete szerint az európai állam- és kormányfők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. Az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek ideges piaci hangulatban csökkentek tegnap, főleg azért, mert még mindig nem született megállapodás a görög kormány és a magánbefektetők között az államadósság részleges leírásáról. A találkozó legfőbb célja az volt, hogy jóváhagyják az euróövezeti állandó pénzügyi stabüi- tási mechanizmusról szóló szerződés szövegét, valamint megállapodjanak a korábban pénzügyi paktum néven emlegetett szerződés szövegében, amely elsősorban a költségvetési fegyelem fokozására vonatkozik. Ezen a tervezeten például a visegrádi négyek is több ponton változtatnának, a lengyelek például közölték: semmiképpen sem írják alá az eddig megismert formájában. A kormányfőknek címzett meghívólevelében az elnöklő Herman Van Rompuy három konkrét területet jelölt meg, ahol sürgős előrelépést remél: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépést, az egységes uniós belső piac kiterjesztését, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítését. Már a csúcs kezdete előtt nyilvánvaló volt, hogy nem lesz könnyű a megállapodás a költségvetési fegyelem fokozását szolgáló új szerződés szövegéről. A találkozó előtt Jósé Manuel Durao Barroso, az EB elnöke megerősítette, hogy az uniós végrehajtó testület azt javasolja: a fel nem használt strukturális támogatásokat forgassák át olyan programokba, amelyek révén munkahelyeket teremthetnek, illetve fokozhatják a növekedést az EU-ban. Összesen 82 milliárd euró állhat rendelkezésre ilyen forrásból. Korábban több EU-tagállamból olyan figyelmeztetések érkeztek, hogy nem szabad újabb forráselosztásivitát indítani az unióban. A megbeszélés előtt több nyilatkozó bírálta azt a német felvetést, hogy Görögországot külső gazdasági felügyelet alá kellene helyezni. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke egyenesen elfogadhatatlannaknevezte a felvetést. Mások mellett a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt ugyanakkor azt hangoztatta, hogy „növekvő rosszkedvet” érzékel az unióban, amiért Athén nem halad reformjaival a várt tempóban. A finn kormányfő, Jyrki Katainen pedig úgy fogalmazott, hogy a többi euróövezeti államnak „több információra van szüksége azzal kapcsolatban, ami Görögországban történik”. Angela Merkel német kancellár megerősítette, azt szeretné, ha a tagállamok megvitatnák, hogyan tud segíteni az EU Görögországnak a vállalt feladatok megvalósításában. Hozzátette, mindez egyértelműen Athén érdekét is szolgálná, és csak akkor működik, ha az erről szóló eszmecserében a görög vezetés is résztvesz. Előzőleg, szombaton a brit Financial Times saját értesülésként közölte: Berlin szeretné, ha Görögország a következő, 130 milliárd eurós mentőprogram fejében átadná az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti „költségvetési biztosnak”. Ez az új euróövezeti biztos vétójogot kapna a görög kormány költség- vetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal. Atöbbi euróövezeti tagállam pénzügy- miniszterei által kinevezendő gondnok felelősségi körébe tartozna a görög kormány összes nagyobb kiadási tételének felülvizsgálata . (MTI, TASR, ú) Panetta szerint Teherán egy éven belül megépítheti atombombáját Egyre közelebb az atombombához MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Egyre ütőképesebbek a dezertőr alakulatok Már igazi háború folyik a szíriai fővárosért Washington/Berlin. Az amerikai védelmi miniszter szerint az iráni atomprogram ott tart, hogy Teherán egy éven belül képes lehet annyi dúsított uránt előállítani, amennyi egy atombombához kell. Leon Panetta megerősítette, az USA „minden szükséges lépést” megtesz ennek megakadályozása érdekében. Az atombomba előállítása után pedig még egy vagy két évre lenne szüksége Teheránnak ahhoz, hogy előállítsa a Berlin. Sokkal több baloldali politikust hallgattak le Németországban, mint amennyi miatt tíz napja kirobbant a botrány. A belügy állításával szemben az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) nemcsak nyüvános adatok elemzésével kíséri figyelemmel a volt keletnémet állampárt utódszervezetéből alakult Baloldal tevékenységét, hanem titkosszolgálati módszereket is alkalmaz - mutat rá a Der Spiegel tegnap megjelent száma. A cikk szerint öt tartományban a BfV helyi szervezete klasszikus titkosszolgálati eszközöket is bevetett. A legutóbbi országos vámegfelelő hordozóeszközt - tette hozzá. Az USA 16 hírszerző ügynöksége még 2011 elején arra a következtetésre jutott, hogy az iráni vezetés megosztott az atombomba kifejlesztésének kérdésében, s bár folytatja vitatott nukleáris programját, még nem hozott végleges döntést. A Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) magas rangú küldöttsége vasárnap érkezett Teheránba, hogy megpróbáljon tisztázni egy sor nyitott kérdést az iráni atomprogrammal kapcsolatban. lasztáson csaknem 12 százalékot szerzett pártba beépültek a belső elhárítás emberei, egyes politikusokat pedig lehallgat a hivatal. ABíVapárt76fős Bundestag- frakciójából nem 27, hanem 42 képviselőt tart szemmel - közölte Klaus Emst, a párt társelnöke. Az ellenzék is élesen bírálta a BfV-t a Baloldal megfigyelése miatt, s több vezető kormány- párti politikus sem tartja ezt helyesnek. Többen úgy látják, a belső elhárítás aránytalanul nagy figyelmet fordít a Baloldalra, miközben egy neonáci terrorista sejttöbb mint egy évtizeden át szabadon garázdálkodhatott Németországban. Sokan azt is Wolfgang Ischinger, az 1962 óta minden évben megrendezett müncheni nemzetközi biztonsági konferencia elnöke úgy véli, háborúhoz vezethet Irán és a nyugati világ konfliktusának elmérgesedése, amit mindenképpen el kell kerülni, ezért új típusú politikát, a bekerítés politikáját kell folytatni a perzsa állammal szemben. „Ha a nagy Szovjetuniót sikerült elrettenteni (e politika alkalmazásával), akkor valószínűleg Iránt is sikerülhet” - fejtette ki. megjegyezték, hogy a Baloldal egyszerűen nem jelent veszélyt a demokráciára. A párt politikusai „nem érdemelték ki (a BfV) figyelmét” - fogalmazott Frank- Walter Steinmeier, a szociáldemokraták (SPD) parlamenti frakcióvezetője. A Der Spiegel szerint az ügy elvi szinten leginkább azt a kérdést veti fel, hogy a BfV kizárólag olyan politikusokat figyelhet-e meg a Baloldal soraiból, akik feltételezhetően alkotmányellenes nézeteket képviselnek, vagy pedig szemmel tarthat olyan politikusokat is, akikkel kapcsolatban soha nem merült fel, hogy a demokratikus rend megdöntésén gondolkodnak. ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. A hadsereg tegnap hajnalban visszafoglalta Damaszkusz keleti elővárosait a felkelőkkel vívott kétnapos harcok után, amelyekben a nehézfegyverzetet is bevetették. A Re- uterst az egyik ellenzéki aktivista úgy tájékoztatta a körzetből, hogy a - katonaszökevényekből alakult - Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) fegyveresei „taktikai visszavonulást hajtottak végre. A rendszerhű erők visszavették a peremrészeket, és házról házra járva tartóztatják le az embereket.” Az SZSZH állítólag márkb. 40 ezerfőtszámlál. Korábbi jelentések szerint az összecsapások a fővárostól mindössze 4-8 kilométerre zajlottak, és egyre közelebb kerültek hozzá. A kormány több tucat harckocsit és páncélozott csapatszállító járművet küldött erősítésként az embereinek a város keleti pereménél lévő, külvárosokból és falvakból álló övezetbe, ahol a katonaszökevények állásokat foglaltak el. Csütörtök óta - becslések szerint - kb. kétszázan vesztették életüket az összecsapásokban. Tegnap délutáni jelentések szerint a nap folyamán hat kormánykatona és 13 civil halt meg az összecsapásokban a dél-szíri- ai Deraa tartományban fekvő Hirakban - közölte az SOHR emberjogi szervezet. A dezertő- rök rátámadtak egy minibuszra, amelyben a biztonsági erők hat tagja utazott, hogy őrizetbe vételeket hajtson végre Hirakban. A busz valamennyi utasát megölték. Ezt követően két harckocsi hatolt be a városba, és tüzet nyitott, a civilek ekkor vesztették életüket. Összecsapások voltak tegnap a kormánycsapatok és dezertált katonák között Har- bet Gazáliban és a jordán határnál fekvő Nászibban is. Szaidá- ban egy civilt ölt meg egy eltévedt lövedék. Kilenc polgári személy Homsz tartományban halt meg. A világ legnagyobb iszlám szervezete, az OIC is arra szólította fel tegnap az ENSZ BT-t, hogy biztosítsa a civilek védelmét Szíriában, vagyis „hozza meg a szíriai vérontás megállításához szükséges intézkedéseket”. OIC támogatja a szíriai válság rendezésére kidolgozott arab tervet és azt, hogy az Arab Liga a BT támogatását kéri a tervéhez. Az említett arab terv a katari kormányfő szerint magában foglalja a szíriai rendszer „békés távozását”, az erőszak leállítását, a hatalomnak az ország al- elnökére történő átruházását, valamint tárgyalások megkezdését a kormány és az ellenzék között. (MTI, ú) A parlamentnek kell ellenőriznie a BfV-t, nem pedig fordítva Amikor a farok csóválja a kutyát MTl-ÖSSZEFOGLALÓ
