Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-30 / 24. szám, hétfő

8 Kultúra

ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 30. www.ujszo.com

A kikiáltási ár háromszorosáért kelt el egy Adolf Hitlernek tulajdonított festmény egy tegnapi pozsonyi árverésen. A Darte aukciósház közleménye szerint az Éjszakai tenger című vászonért, amelyet 1913-ban festett a későbbi diktátor, a 10 ezer eurós kikiáltási ár helyett 32 ezer eurót fizetett egy meg nem nevezett külföldi vevő. A festményt szakértők 25 ezer euróra becsülték. A tájképet egy szlovák festő családja bocsátotta áruba; egykori tulajdonosa valószínűleg személyesen is találkozott Hitlerrel, amikor az hajdan Bécsben festőművészként próbált érvényesülni. (MTI)

Verseit humor, zeneiség és játékosság hatja át

Amikor a költő gyermek

NAGY ERIKA

Dunaszerdahely. Z. Németh István évszakverseket tartalmazó Égimeszelő című kötetének bemutatásával nyitotta kapuit az esztendő első Vám- béry Irodalmi Estje a régi-új helyen, a Vállalkozók Házában található Arthe Caféban. A Lili- um Aurum Könyvkiadó gondozásában megjelent, gyermekeknek írt könyvet, amelyben illatoznak, bűvös, igéző varázsgúnyába öltöznek az évszakok, Tóth Elemér költő mutatta be. Jó volt látni, hogy a gyerekek nagy számban képviseltették magukat az esten, ugyanis a helyi Kodály Zoltán alapiskola tanulói köszönetük és tiszteletük jeléül verseket szavaltak a kötetből. Dicséret érte az oktatóknak.

A szerzőről Tóth Elemér így vallott: „Verseit áthatja a humor, a zeneiség, a játékos szemlélet, a témák ötletessége és a színek sokasága. Z. Németh külön erénye, hogy nem hajol le a gyermekhez, rossz felnőttként nem gügyög, nem selypeg neki, hanem maga is átváltozik gyerekké, és a gyerekképzelet lobogó színeiben látja és láttatja témáját, mondanivalóját. A gyermeki egyszerűséget utánozza, de talán pontosabb, ha azt mondjuk: a gyermeki egyszerűséget ölti magára.” A szerző, aki főállásban pedagógus, ehát van érzéke a gyerekekhez, tökéletesen azonosul a gyermeki világgal, aminek következtében könnyű a dolga a legfiatalabb generációnak. A versekben nincs erőltetettség, üres fontoskodás. Tóth Elemér szerint „mind az óvodások, mind a kisiskolások nevelésében, szépérzékének pallérozásában, az olvasás, a könyv megszerettetésében fontos szerep jut Z. Németh István verseinek is, különösen most, amikor a magyar kultúra elrojtosodásának, silá- nyulásának vagyunk tanúi. Amikor a kozmopolitizmus, a globalizmus, az önfeladás lett az erény.”

Picassónak egy élet sem volt elég ahhoz, hogy megtanuljon úgy rajzolni, mint egy gyerek. Z. Némethnek némi túlzással, de sikerült, állapította meg Tóth Elemér, majd kifejezte meggyőződését, hogy a Bálint Mariann csodálatos illusztrációjával megjelent Égimeszelő feltétlenül hozadéka, erősítője gyermekirodalmunknak, még akkor is, ha maga a szerző is elismeri: tematikus könyvet írni kockázatos vállalkozás.

Költözés méltatója

(A szerző felvétele)

„A televíziós híranyagaink 70 százaléka szerintem az országos híradóban is megállná a helyét"

Hallható és látható változások

Van, ami máris látható, és van, ami február 6-tól hallható lesz. A Pátria rádióban tervezett újításokról, valamint a Szlovák Televízió magyar adásának bővülő műsoridejéről tájékoztatta az írott sajtót a minap Lovász Attila, az egyesített közmédiák (RTVS) nemzetiségi adásainak igazgatója. Lássuk, mire számíthatunk a jövőben a magyar nyelvű köz- szolgálati elektronikus sajtót illetően.

JUHÁSZ KATALIN

Nagyobb strukturális változásra a Pátria rádióban Lovász szerint nincs szükség, marad az a tizenkét órás struktúra, ami két évvel ezelőtt kialakult. A február 6-ból esedékes változások a létező formátumokon belül lesznek hallhatóak.

Első hallásra észlelhető lesz a változás?

Mivel most már az ország kétharmadán tudunk UHR-n sugározni, digitálisan pedig az egész országban elérhető a Pátria rádió, a reggeli műsorsávban piacvezetőként kell viselkednünk. Igenis, el akarjuk orozni a többi rádió hallgatóit! Nem úgy viselkedünk, mint egy pótlólagos kisebbségi adás. Áz erősítés abban mutatkozik meg, hogy a zene rovására emelkedni fog a szó aránya. Nem muzsikáljuk el az időt, minden percet igyekszünk kihasználni, hogy valamüyen információt közöljünk a hallgatóval. Tekintettel arra, hogy a hallgatóság a reggeli idősávban nagyjából 25-30 percenként kicserélődik, annak, aki végighallgatja a három órát, akár az is lehet az érzése, hogy ismételjük önmagunkat. De ez egy reggeli műsorban természetes. Az országos hírek és a nagyvilág hírei mellett ott lesznek azok a specifikus információk is, amelyeket csak mi tudunk adni, mert nekünk az is fontos, ha például bemutató van az itteni magyar színházakban, ha valahol bezárnak, vagy kinyitnak egy magyar, iskolát. Ezek egy országos, többségi adásban nem is számítanak hímek. Sok élő beszélgetés lesz, akár telefonos is, szóval egy pörgő műsort kapnak a hallgatók, két állandó műsorvezetővel, akik heti váltásban dolgoznak majd. Tehát már a moderátor, Boros Péter vagy Bíró Éva hangja alapján be tudják azonosítani az adót.

A délutáni, kettőtől fél hatig hallható adásban milyen újításokat terveznek?

Ott ugyancsak ketten alternálják egymást, azaz szintén felismerhető hanggal jelenik meg az élő adás, Csenger Ferenccel, illetve Ürge Tamással. Ez abban fog különbözni a reggeli műsortól, hogy könnyedebb, szórakoztatóbb lesz,

több zenével, és ott már megengedhetjük magunknak, hogy ha a nap eseménye úgy kívánja, akár egy egész órát rászánhatunk egy témára. Behívhatunk szakértőket, véleményeket ütköztethetünk, telefonos interjúkkal, hangzóanyag bejátszásával tovább árnyalhatjuk a képet. Itt is ugyanaz az elvárás, mint reggel, hogy teljes értékű tájékoztatást adjunk hallgatóinknak. Ebbe beletartoznak a politikai, társadalmi, gazdasági hírek, tudósítások, valamint a szerviz jellegű információk, illetve a délben még csak hírként szereplő információkat délután már tovább tudjuk boncolgatni. Újabb változás, hogy a napot záró hírműsor, a Krónika fél hatkor kezdődik majd, a déli Krónika pedig 12.30-kor, hogy azok is meg tudják hallgatni, akik a szlovák rádió, vagy Kossuth Rádió hírműsorára is kíváncsiak.

Hogyan kívánják megerősíteni a Pátria Rádió közszolgálatijellegét?

Olyan műfajok preferálásával, amelyek a kereskedelmi szférában nem élnének meg. Hétvégeken helyet kapnak az éterben az irodalmi művek, ellátogatunk például szavalóversenyekre, ahol olyan produkciókat szeretnénk rögzíteni, amelyek szélesebb nyilvánosságot érdemelnek. Teret kívánunk adni továbbá a rétegzenéknek: lesz komolyzene, folk, etnó, jazzrock. De szerintem a magyar nóta is rétegműfaj. Nem tekintjük egy kimondottan védendő értéknek, a zenei szerkesztőink ízlésével nem igazán egyezik, de mivel hallgatóink egy része igényli ezt, meg fogják kapni, méghozzá vasárnap délben, a sárgálló tyúkhúsleves mellé. Február

6-tól megszűnik viszont a bete- lefonálós kívánságműsor. Vállaljuk annak ódiumát, hogy ezért sokan szidni fognak minket. Zenei szerkesztőink a beérkező e-mailek és telefonok alapján a nagyon kért nótákból esetenként összeállíthatnak egy-egy műsort, de konkrét számot kérni ezentúl már csak a Köszöntő-ben lehet. Ez egy fizetős, kommersz műsor, ami megmarad a régi időpontban, azaz teret szentelünk neki, de hangsúlyozzuk, hogy nem a mi műsorpolitikánkat tükrözi.

A szombat délelőtt a politikai publicisztikáé, szombat déltől vasárnap estig pedig művészetről, oktatásügyünkről, egészségünkről, szlovákiai magyar vidékekről, szlovákiai magyar közemberekről és közéleti szereplőkről lesz szó.

Mi a helyzet a Szlovák Televízió magyar adásával?

A bővítéssel kapcsolatban a pályázatomban az az elképzelés szerepelt, - és ezt az RTVS tanácsa jóvá is hagyta - hogy ha bölcsen akaijuk megtölteni a műsoridőt, az napi 60-90 percnyi kisebbségi műsort jelent. Énnyire van lehetőség, és ennyire mutatkozik igény. Azaz heti 5-7,5 óra műsoridő került be az úgynevezett középtávú programgyárási koncepcióba. Ezt az időt is gond lesz megtölteni olyan műsorokkal, amelyeknek értelmük van. Szerintem nincs érelme például annak, hogy magyar filmeket sugározzunk, hiszen a magyarországi csatornák gond nélkül foghatóak Dél-Szlováki- ában. Az eddigi három nap helyett öt napon át sugárzunk nemzetiségi műsort, és a plusz két nap a magyar adásé.

Eddig heti fél órás magyar magazint láthattak a nézők,

mostantól minden második héten, heti három napon lesz magyar műsor: hétfőn, szerdán és pénteken. A keddi nap a Kassán készülő ukrán és ruszin műsoroké, a csütörtök pedig a romáké. Ezek fél órás műsorsávok, az első magyar félórát a dokumentumfilmekre szánjuk, a másodikat a magyar magazinra, amely egy információs műsor, a harmadikat pedig az új, Szemtől szembe című műsorra, amelyben heti váltásban Bárdos Ágnes a művészet, a kultúra világából hív vendégeket, Lacza Tihamér pedig a tudomány és közélet jeles képviselőit kérdezi a stúdióban, a politikusok kivételével. Abból indultunk ki, hogy s szlovákiai magyar közösség sok olyan embert adott a világnak, akik a maguk szakterületén értékes munkát végeznek, de a szélesebb közönség nem ismeri őket. Ezek tehát fél órás stúdióbeszélgetések lesznek. Ami a dokumentumfilmeket és portréfilmeket illeti, eddig 18-ra van pénzünk, vagyis az első félévet tudjuk lefedni, aztán meg kell találnunk a finanszírozás módját. Olyan szlovákiai magyar rendezők munkáit szeretnénk bemutatni, akik az Audiovizuális Alaptól, vagy a kormányhivatal kisebbségi főosztályától kapott támogatásból készítették filmjeiket. Ez az úgynevezett független termés, amely egyébként január 9. óta már látható az STV2-n. Számunkra törvény úja elő a sugárzási kötelezettséget, az alkotókat viszont sajnos egyelőre nem kötelezi arra, hogy rendelkezésünkre kell bocsátani- uk ezeket a filmeket. De bízom benne, hogy megegyezünk velük. A magyar hírek maradnak a hétköznapokon, egyelőre nem látjuk szükségét a hétvégi híreknek. A Terítéken című műsor megszűnik ugyan, de indokolt esetben van lehetőségünk ad-hoc műsorok készítésére, azaz ha a helyzet úgy kívánja, készíthetünk speciális műsorokat.Milyenek a jelenlegi hallgatottsági, illetve nézettségi adatok?

A tévénél 1-1,5 százalék, egy százalékpont a „peoplemeter” szerint 45 ezer nézőt jelent. Ez a magyar magazinra érvényes. A hírek, ami fő műsoridőben van, érdekes módon egy százalék alatti nézettségű. Á Pátria rádiót a legutóbbi kérdőíves felmérés szerint 20-70 ezren hallgatják. Bízom benne, hogy lesz ez még 100 ezer is. Ezt egyébként a statiszikai hibalehetőség miatt jóval nehezebb mérni, mint a tévéműsorok nézettségét. Büszkén mondhatom, hogy a televíziós híranyagaink 70 százaléka szerintem az országos híradóban is megállná a helyét. Most már nem a sutaság és az amatőrizumus jellemzi őket. Volt olyan este, amikor bizony felemeltem a telefont, és megdicsértem a kiadásvezetőt, mert valamennyi anyagunk bármelyik országos televízióban nyugodtan lemehetett volna...