Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-28 / 23. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2012. JANUÁR 28. ÉRDEKESSÉG ] 3 Erzsébet császárné Franz Xaver Winterhalter híres festményén Lord Byron. Thomas Phillips festménye (1824). Valamivel soványabban. A költő leginkább kétszer- sültet, szódavizet és ecetbe áztatott burgonyát evett A Ú jabb év, újabb fo­gyókúrázó híres­ségek. A szigorú étrendet követő sztárok azonban korántsem számítanak új keletű jelenségnek. Az önsanyargató hí­rességek egyik első mintapéldánya Lord Byron (1788-1824) volt, aki kétszersültön, szódavízen, olykor ecetbe áztatott burgonyán tengette egyetemi éveit, és meggyőződéssel vallotta, hogy a nőknek kizárólag homársalátát és pezsgőt szabadna nyilvánosan fogyasztaniuk. Lord Byron. A brit poétának a mai híres­ségekhez hasonlóan keményen meg kellett dolgozni alakjáért. Thomas Phillips festménye (1813). k ,€á Életmódjával az angol romantikus költő jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy a nagyközönség ma már szinte megszállottan követi nyo­mon a sztárok kilókkal vívott küz­delmeit - állítja Louise Foxcroft történész. Byron költői oldalát a könnyed légiesség, alkatát azonban - legna­gyobb bánatára - sokkal inkább a „hízásra hajlamosság” jellemezte. A brit poétának a mai hírességekhez hasonlóan keményen meg kellett dolgoznia alakjáért. A kövérségtől való rettegés olyannyira elhatalma­sodott rajta a Cambridge-i Egyete­men folytatott tanulmányai során, hogy drasztikus diétába kezdett: részben karcsúságának megőrzése, részben elméjének frissen tartása végett. Mérleg a borkereskedésben Leginkább kétszersültet, szódavi­zet és ecetbe áztatott burgonyát evett. Gyapjú alsóruhákba te­kerte testét,.hogy leizzad­ja magáról a kilókat, és megszállottan méregette a súlyát. Kiadós étkezé­seit jókora adag magné­zium-karbonáttal zárta. A London szívében működő Berry Bros & Rudd nevű borkereskedés feljegyzései szerint Byron 1806-ban 88 ki­logrammot nyomott, öt évvel később azonban már alig érte el az 57 kilogrammot. Az üz­letben gyakran megfordultak a kor stílusos, magukra sokat adó férfijai, hogy otthoni mér­leg hiányában - amely csak a 20. század elején jelent meg bolt fíiggőmérlegén ellenőriz­zék a súlyukat. Beau Brummel, a régensség kor­szakának (1811-1820) - ekkor régenshercegként a későbbi IV. György uralkodott Nagy-Britan- niában apja, III. György helyett - férfi divatdiktátora nem keve­sebb mint negyvenszer mérette le magát a kereskedésben 1815 és 1822 között. Ez idő alatt 81 kilogrammról 69-re fogyott. 1816-ban Byron a Genfi-tónál álló, hírhedt Diodati villában vendégeskedett. Ott-tartózko- dása alatt mindössze egy vékony szelet kenyeret és egy bögre teát fogyasztott reggelire. Zöldségből álló könnyű ebédjét sörrel ízesített egy-két üveg szódavízzel kísérte, esténként pedig egy bögre zöld teát engedélyezett magának, szigo­rúan tej és cukor nélkül. Az elkerülhetetlen éhségrohamo­kat szivarozással nyomta el. A állandó éhezés miatt 1822-re rettenetes egészségi állapotba került, pedig jól tudta, hogy „a betegségek mintegy feléért” a megszállott fogyókúrázás a felelős. A költő jelen­tős kulturális befolyása miatt sokan aggódni kezdtek, hogy étkezési szokásai is átragadnak A I 'ém Híres fogyókúrák és fogyókúrázó hírességek a kor fiataljaira. George Beard (1839-1883) amerikai ideg- gyógyász ezért élesen támadta azt a viktoriánus korban népszerű el­képzelést, amely szerint összefüg­gés van az elégtelen táplálkozás és az agy kifinomultsága között. Az elmélet jegyében ugyanis a „köny- nyen befolyásolható romantiku­sok” ecetre és rizsre korlátozták étrendjüket, hogy elérjék az áhí­tott vékony és sápadt küllemet. „Fiatal lányaink serdülőkoruk felét szinte éhezve töltik” - írta Beard. A helyzetet tovább rontotta By­ron nyíltan vállalt meggyőződése, amely szerint „egy nőt sohasem szabadna nyilvánosan enni vagy inni látni, hacsak nem homár­salátáról és pezsgőről van szó: az egyetlen igazán nőies és illendő fogásról”. A költő mindazonáltal lehetetlen elvárásokat támasztott a nőkkel szemben: amikor vé­get vetett a házas Lady Caroline Lambbel való botrányos viszonyá­nak - az asszony gyakorlatilag „el­fogyott” a kapcsolatuk ideje alatt —, csípősen megjegyezte, hogy úgy érezte, mintha egy „csontváz ül­dözte volna őt”. Sissi és a tehene A 19. század másik híres „karcsú­sága” a gyönyörű és nárcisztikus Elisabeth von Wittelsbach, is­mertebb nevén Sissi, az osztrák- magyar császár és király, I. Ferenc József felesége volt. Erzsébet csá­szárné és magyar királyné rend­kívül szigorú diétát és mozgásban gazdag életmódot írt elő magának, hogy megfeleljen a nagyközönség kritikus tekintetének. A férjénél jó pár centiméterrel magasabb Sissi mindössze 48 kilogrammot nyomott, és ha a fodrásza által naponta ellenőrzött derékbősége meghaladta a 49,5 centimétert, akkor egy falat enni­valót sem volt hajlandó lenyelni. Megszállottan tornázott: a gyűrű­hintán lógva azonban leginkább egy furcsa madárkára emlékezte­tett fekete, strucctollból készült ruhájában. Étrendjét gyakorlatilag hányta­tok, hashajtók, narancsok alkot­ták, némi erőlevessel vagy saját tehenének egy pohárnyi tejével kiegészítve. Minden falatot több százszor megrágott A 19. század folyamán szinte min­denkit magával ragadott a tudatos táplálkozási láz: volt, akit a fogyás, volt, akit a hízás iránti vágya vitt rá a szigorú étrendre, orvosi italokra és porokra - olvasható a BBC brit közszolgálati médium internetes oldalán (www.bbc.co.uk). n Megszállottan tornázott: a gyűrűhintán lógva azonban leginkább egy furcsa madárkára emlékeztetettfekete, strucctollból készült ruhájában. Még Friedrich Nietzsche és Henry James is beállt a diétázók sorába: a német filozófus egy ha­gyományos kalóriaszabályozó di­éta, míg az angol író és kritikus az amerikai Horace Fletcher táp­lálkozási szakértő (1849-1919) által kidolgozott „rágcsáló mód­szer” híve volt: minden falatot több százszor megrágott, mielőtt lenyelte volna. Az 1920-as években Hollywood­ban tömegjelenség lett a fogyó­kúra. Mint azt Gayelord Hauser Los Angeles-i táplálkozási guru és egyben Greta Garbo szeretője megjegyezte: „Jól fizetett filmsztár­jaink többsége állandó rettegésben él amiatt, hogy elveszíti vonze­rejét, és ennek következtében a népszerűségét is. Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy elhízzanak.” Etel, szexualitás és memória Egyeden fogyókúrás módszer sem volt túl drága vagy túl draszti­kus a korszak hírességei számára, ahogy a kedvenceiket utánozni kívánó közönség számára sem. A dollármilliárdokat forgató globá­lis szórakoztatóiparban ma sem áll másképp a helyzet. A draszti­kus fogyókúrák utánzása az egyik legfőbb példája annak, hogy a sztárokra mint példaképekre való felnézésnek megvannak a maga hátulütői, ám ezeket hajlamosak lebecsülni az emberek. Az a torz vagy egészen megszállott gondolkodásmód, amely néme­lyeknél a hírességekhez fűződő kapcsolatukat jellemzi, állítólag visszavezethető az agy limbikus rendszerére, amely az agytörzs és a hipotalamusz szabályozása alatt álló ösztönös viselkedések felett gyakorol ellenőrzést. Az étel, a szexualitás és a memória mind közrejátszanak ebben a folyamat­ban: ez a három alappillér ugyanis nagymértékben befolyásolja, hogy miként észleljük a hírességek testé­nek látványát, illetve miként rea­gálunk arra. A nagyközönség kritikus tekinte­te miatt egy retusálatlanul kivil­lanó húsos comb vagy toka ma már könnyen „szociális öngyil­kossággal” érhet fel egy sztárpa­lánta számára. Mindemellett minden napra jut egy új csodadiétát ígérő könyv a bestseller listára: többségük csu­pán modern köntösben tálalja a korábbi tippeket, amelyeket most a kőkemény edzéssel és nem kis anyagi befektetéssel tökéletesre csi­szolt hírességek népszerűsítenek. (MTI-Press) Soványan, kisportoltan. Sarah Jessie Parker, a ma Hollywood egyik divat- ikonja.

Next

/
Thumbnails
Contents