Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-28 / 23. szám, szombat

14 TUDOMÁNY KÜLDJÉK BE A VICC POÉNJÁT ÉS/VAGY A „TALÁLJA KI, KIRŐL VAN SZÓ!" JÁTÉK MEGFEJTESET! www.ujszo.com A huszadik században az embertan, hiva­talos idegen nevén az antropológia tu­dományát sikerült a nagyközönség szemében földig rombolni: eredményeit a poli­tika ordas eszmék szolgálatában használta ki, ideológiai alapon az egyes nemzeteket aszerint te­kintette felsőbb- és alsóbbrendű fajokhoz tartozónak, hogy bőr- és hajszín, testmagasság, koponya­méret és egyéb külső, teljesen mellékes testi jegyek alapján az uralkodó fajhoz tartozónak vagy ellenkezőleg, szolganemzetnek tekintette őket. Mint oly sok esetben, ezúttal is kalandorok éltek vissza egy ko­moly tudomány eredményeivel, akárcsak - ugyanebben az időben - a fizika legfontosabb felisme­réseivel, több százezer ember ha­lálát okozva. Eközben a kutatók szorgos aprómunkával próbáltak utánajárni a régi korok történé­seinek, aminek semmi köze nem volt a megkülönböztetéshez, em­bertelen eszmék hirdetéséhez. Ok csak munkájukat végezve meg­Allodiatoris Irma nélkül ma sokkal kevesebbet tudnánk őseinkről próbálták feltérképezni az egyes közösségek, térségek tagjainak fizikai jellemzőit, az őshonos la­kosság és a betelepülők közötti házasságok révén létrejött utódok testi tulajdonságainak változásait. E komoly tudomány egyik jeles képviselője volt Allodiatoris Irma, a magyar antropológia legjelesebb alakjainak egyike. Az Aradon 1912. február 1-jén, száz évvel ezelőtt született kutató eredetileg földrajz-természetrajz szakos tanárnak készült, diplo­máját ebből a két szaktantárgyból 1935-ben szerezte meg a buda­pesti Pázmány Péter Egyetemen, ahol két évvel később doktori szakmunkáját is megvédte. Mi­vel kezdettől fogva az embertani kutatások kötötték le figyelmét, tanulmányai befejeztével az egye­tem Anthropológiai Intézetében helyezkedett el, majd rövid ideig a Tihanyi Biológiai Kutató In­tézetben dolgozott. Mérési vizs­gálatait a középiskolásoknál és egyetemi hallgatóknál kezdte, elsősorban a magasság- és súlynö­vekedési változásaikat vizsgálta. Ettől a területtől egyenes út ve­zetett az öröklött testi tulajdon­ságok feltárásáig, ezek jellemző­inek megállapításáig. 1939-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állat- tára könyvtárának munkatársa, ami egyben új színt is hozott az életébe: bibliográfiával is kezdett foglalkozni, miközben párhuza­mosan Tihanyban és a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetében is végzett kutatáso­kat. A második világháború után ismét változás állt be az életében: a Természettudományi Múze­umba került, ahol a tudomány- történeti gyűjtemény gondozása lett a feladata, ezt a feladatot egészen haláláig ellátta. Eköz­ben tevékenysége eredményeit a szaklapokban publikálta. A hár­mas feladat: az antropológia, a természettudomány-történet és a bibliográfia körül forgott tevé­kenysége, mindhárom területen a szakma nemzetközileg is elismert szaktekintélyei közé küzdötte fel magát. Erről tanúskodik az a tény is, hogy megbízták az Acta Botanica című folyóirat, valamint a Magyarország kultúrflórája könyvsorozat szerkesztésével, megválasztották a Magyar Föld­tani Társaság tudománytörténeti szakosztálya elnökének és több tudományos társaság tagjának. Termékeny szerző volt: kutatási eredményeit gyakran publikálta, de sok ismeretterjesztő cikket is megjelentetett. Tevékenységének a dísze az a két könyv, amely a magyar antropológia legfonto­sabb forrásmunkái közé tartozik: az Adatok az Árpád-kori alföldi magyarság anthropológiájához 1937-ben, valamint A Kárpát­medence antropológiai biblio­gráfiája 1958-ban Budapesten jelent meg. A honfoglaló magyarók testi jel­lemzőinek kutatója, a széles tu­dományos tevékenységet kifejtő nagyszerű tudós hetvenhat éves korában, 1988. március 7-én hunyt el Budapesten. Nélküle, kutatási eredményei nélkül ma sokkal kevesebbet tudnánk őse­inkről, arról, hogy milyen testi adottságokkal rendelkeztek egy­koron, amikor átkeltek a Verec- kei-hágón. Ozogány Ernő KÉRDÉS-FELELET kérdés 1.része úgy­szintén vagyis talál felfelé mozgat brit gép­kocsijai társada­lomtu­domány J törvé­nyitog szomorú ... Ritt; am film- sztár ▼ ▼ ▼ látószer­vünk része ► haszon­talan növény angol vi­lágos sör ►­... Lollo- brigida ► kérdés,2. már, lat. lítium váltás ► ......▼" baranyai község öl. költő ► Zorro "név­jegye" ► Celsius hajcsi­pesz ▼ 4 számsze­rű tény kenöany. ► ▼ + a válasz sziget, németül ► —T lľ h nitrogén ► 2/3 sáv! ► nemzeti bajnokság bank­betét! rN ▼ " ▼ ' ' Siemens ► minden óv köze­pe tóján kA ? MEGKEVERTÜK 12 3 4 14 A rejtvény meghatározásait ömlesztve közöljük, a számozottak kivételével. VÍZSZINTES: 1. Behívás esetén a hadseregbe kell vonulnia. 5. Rak­tározó. 10. Sílécmárka. 11. Tilalmat megszüntet. 12. Ázsiai köz­társaság, pénze a rúpia. 13. Adolphe Adam romantikus balettje. H. Kolozsvári Grandpierre Emil mesekötete. FÜGGŐLEGES: 1. Besorolás, osztály. 2. Árbockosár. 3. A legrosszabb iskolai osztályzat. A. Földrengés sújtotta iráni város. 6. Az -en, -ön ragtársa. 7. A gondolkodás szerve. 8. Köteléktől megszabadít. 9. Hangadó eszköz; ökölvívásban a menetek végén szólal meg. 11. Megfelelő, célszerű - angolul (=FIT). 13. Azonos betűk. MEGKEVERVE: Üvöltés, ordítás, angolul |=R0AR) - afroamerikai énekes, színész, producer (Harry) - miatta, az érdekében - fasor - kettős kontinens - hegyméréstan - Yoko ...; Lennon özvegye - tolni kezd! - vacsoraidőben - battéria - itáliai - belül lesül! - Amália népies becézése - a Nílus német neve - másodlagos - bizonyta­lanul áll - Érmindszent híres szülötte (Endre) - teherautó-már­ka - ókori római ruhadarab - paripa - kicsinyítő képző - régi hor­dómérték - ,.,-móg - rangjelzés.

Next

/
Thumbnails
Contents