Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-28 / 23. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 28. www.ujszo.com WKMSMnWM Iráni tudóst vádol az USA Washington. Az USA- ban azzal vádolnakegy iráni tudóst, hogy megsértette az amerikai exporttörvénye­ket fejlett technológiájú műszerek megvásárlásával. Az ügy feltehetően tovább mélyíti a feszültséget Irán és Amerika között. Az 54 éves Szejjed Modzstaba Atarodi a teheráni műszaki egyetem adjunktusa, a mikrocsip- technológia ismert szakér­tője, több tucatnyi tudomá­nyos munka szerzője vagy társszerzője. Mint tegnap kiderült, még december 7-én vettékőrizetbe, amikor megérkezett a Los Angeles-i repülőtérre, s egy San Fran- ciso-i szövetségi börtönben tartották fogva. Tegnap óvadék ellenében szabad­lábra helyezték: egészségi állapota meglehetősen rossz, két infarktusa és agy­vérzése volt, és két szívmű­téten esett át az utóbbi 14 hónap alatt. (MTI) Komoly intés Kairónak Washington. Az USA a legmagasabb szinten fi­gyelmeztette Egyiptomot, hogy eleshet az évi 1,3 mü- liárd dolláros amerikai ka­tonai segélytől, ha nem tesz érzékelhető lépéseket a demokrácia irányába. A The New York Times teg­nap azt írta, Barack Obama személyesen figyelmeztet­te erre Húszéin Tantávit, az Egyiptomot irányító kato­nai tanács elnökét. A pénz­ügyi injekciót Washington 30 éve rendszeresen folyó­sítja, és most először fordul elő, hogy kilátásba helyez­ték a segély megvonását. Azután nőtt meg a feszült­ség az USA és Egyiptom kö­zött, hogy hat napja a kairói reptéren nem engedtek föl egy Duhajba induló gépre több amerikai aktivistát, civil szervezetek munka­társait. A feltartóztatottak egyike Ray LaHood ameri­kai közlekedési miniszter fia. (MTI) Sok halott és sebesült Bagdad. Legkevesebb 34 ember meghalt és több mint 60 megsebesült egy autóba rejtett pokolgéppel elkövetett merényletben tegnap délelőtt az iraki fő­városban. A detonáció egy kórház és egy piac közelé­ben történt Zaafaraníja negyedben, ahol körülbe­lül százötvenen gyűltek össze, hogy részt vegyenek három síita temetési szer­tartásán, akiket csütörtök este lőttek le Bagdadban. A hatóságok szunnita iszla- mista lázadókat gyanúsí­tanak a támadásokkal, de azokat még senki sem vál­lalta magára. (MTI) Putyinék a liberális Jablokótól tartanak a a legjobban - öten maradtak az előre lefutott versenyben Javlinszkij kizárása megkérdőjelezi az elnökválasztás legitimitását ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Nem indulhat a március 4-i elnökválasztásokon az orosz ellenzék egyik legis­mertebb vezetője, Grigorij Jav­linszkij. Az teljesen egyértelmű, hogy Moszkvában előre eldön­tötték, milyen lesz az eredmény, ezért is érthetetlen a Jabloko alapítójának kizárása. Javlinsz­kij szimbolikus figurának számít az orosz politikában, de a felmé­rések szerint a liberális politikus támogatottsága csupán öt száza­lék körüli, úgyhogy az indulása nem zavart volna sok vizet. Rá­adásul demokratikusabbnak is tűnhetett volna a voksolás. Az orosz központi választási bizottság tegnap végleg elutasí­totta Javlinszkij jelöltségét a tá­mogatói gyűjtőíveken tapasztalt szabálytalanságok miatt. „Jav- linszkijnál a kétes és érvénytelen aláírások aránya 25 százalék, ami ötszöröse a törvény által megszabott határértéknek” - mondta Szergej Danyilenko, a testület tagja. Hozzátette, az alá­írások 23 százaléka fénymásolt volt, azaz nem eredeti, és ezáltal érvénytelen. Szergej Mitrohin, a Jabloko el­nöke szerint a választási bizott­ság politikai megrendelést telje­Putyin, akinek hatalma van, Prohorov, akinek pénze van és Javlinszkij, akinek elvei vannak (TASR/AP-felvételek) Bántja az igazságot Csurov szakálla sített. Maga Javlinszkij nem cso­dálkozik a döntésen. A Jabloko a tavaly decemberi parlamenti vá­lasztásokon nem lépte át a beju­táshoz szükséges küszöböt, apárt vezetői ezt a Putyinék részéről el­követett választási csalásokkal magyarázták. A kizárásokkal az eredeti ki­lenc jelentkező helyett csak öten indulhatnak az államfői posztért. Vlagyimir Putyin, a kormányzó Egységes Oroszor­szág jelöltje, a már hagyomá­nyosan induló Gennagyij Zju- ganov, a kommunisták vezére, Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország és a szélsőséges Vlagyimir Zsirinovszkij, a Libe­rális Demokrata Párt vezetője. Az orosz választási törvény szerint őket pártjuk delegálhat­ta, az egyéni jelölteknek és a parlamenten kívüli pártok kép­viselőinek legalább 2 miihó támogatói aláírást kellett összegyűjteniük. Ebből húsz százalékot ellenőriznek, az el­fogadhatatlan aláírások aránya nem haladhatja meg az öt szá­zalékot. Az ötödik induló Mihail Pro­horov milliárdos üzletember, aki csak a december 4-i parla­menti választások után jelentet­te be szándékát, és január 18-ig össze is gyűjtötte - Oroszország harmadik leggazdagabb embe­re hatalmás stábot szerződte­tett erre a munkára - a szüksé­ges aláírásokat. Prohorov teg­nap Javlinszkij kizárásáról azt mondta, hogy ez csapást jelent az elnökválasztás legitimitásá­ra nézve. (MTI, TASR, ú) Csúcs előtti hangulat: Varsó fenyegetőzik, egyenlő bánásmódot követel Ultimátum a görögöknek Brüsszel/Varsó/Budapest. Valószínű, hogy a hétfői rendkívüli válságcsúcsra érkező európai állam- és kormányfőknek egy kato­nai reptéren kell majd le- szállniuk, mivel a belga fő­város tömegközlekedését - a fő reptereket is beleért­ve - a szakszervezetek ígé­rete szerint hatalmas sztrájk fogja megbénítani. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszelben tegnap csúcselő­készítő ülést tartottak az uniós külügyminiszterek, s ennek megfelelően egyebek között a költségvetési fegyelemmel, va­lamint az euró stabilitásával fog­lalkozó új megállapodásokról tárgyaltak a kormányfői fórum állandó elnökének, Herman Van Rompuy-nek a részvételével. A tanácskozás előtt Varsóban közölték: Lengyelország nem ír­ja alá a költségvetési fegyelem szigorításával kapcsolatos új szerződést, ha nem kap beleszó­lási jogot a döntési folyamatok­ba. Donald Tusk kormányfő úgy fogalmazott, Varsónak szerepet kell kapnia „a pénzügyi paktum működésével kapcsolatos dön­tési folyamatban..., s ha azt ta­pasztaljuk, hogy a jóváhagyott megoldások nem biztosítanak nekünk valódi szerepet, nem ír­juk alá a paktumot”. Álláspontja szerint az eurózónához majdan csatlakozó minden országnak, csakúgy mint a készülő paktu­mot aláíró összes országnak részt kell vennie a monetáris unió csúcstalálkozóin, ha azo­kon őket (is) érintő döntéseket fogadnak el. Ezt azonban Fran­ciaország határozottan ellenzi, s már régóta szorgalmazza az eu­róövezet „gazdasági kormá­nyának” létrehozását. Tervezik azt is, hogy ezentúl évente leg­alább kétszer tartsanak csúcsta­lálkozót az eurózóna tagjai. Tusk hangsúlyozta: ,A szerző­dés nem vezethet oda, hogy az EU tartósan két klubra szakad, az euróövezetire és a kívül maradókra.” Szintén az EU-csúcshoz idő­zítve intézett ultimátumot teg­nap Görögországhoz Jean- Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezeti ta­gok pénzügyminiszteri tanácsá­nak (eurócsoport) elnöke. A Handelsblattnak kifejtette: ha nem fog össze a három legna­gyobb görög párt, akkor Athén nem kap több pénzt. Az új athéni kormány minden erővel a szer­kezeti reformok végrehajtására törekszik, a folyamat azonban lassú, mert egyes lobbik még mindig erősebbek, mint a par­lamenti frakciók közti összefo­gás. Ezért Juncker leszögezte: a vezető pártok elnökeinek ismét alá kell írniuk egy megállapo­dást a reformokról, még mielőtt a nemzetközi támogatók újabb hitelcsomagot hagynak jóvá Gö­rögország számára. Ugyanakkor arra is utalt, hogy a magánhitelezők mellett esetleg az EKB és euróövezeti államok is elengedhetnének bizonyos részt Görögország tartozásából. Úgy látja, a ma­gánhitelezők és az athéni veze­tés között jelenleg is folyó egyeztetésen jelenleg tárgyalt ajánlat nem elégséges ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított görög ál­lamadósság a kitűzött célnak megfelelően 120 százalékra csökkenjen 2020-ra. A külügyminiszteri értekez­leten a Magyarországgal fog­lalkozó, mindössze néhány perces megbeszélésre a hivata­los napirend után került sor. Martonyi János leszögezte: a kormány célja az, hogy a Ma­gyarország ellen múlt héten indított uniós kötelezettség- szegési eljárások lezárásához már azok első szakaszában el­jussanak. Megerősítette, a Ma­gyarországgal kapcsolatos ag­gályokról bárkivel, bármikor, Sármüyen szinten készek pár­beszédet folytatni. Giró-Szász András kormány- szóvivő tegnap Budapesten megerősítette, az EU/IMF-tár- gyalásoknak nincsenek hivata­los előfeltételei. Hozzátette: az egykulcsos adórendszer meg­szüntetése mint feltétel az EU- ban „fel sem merült”, az IMF az elmúlt 2-3 évben legalább négy olyan országnak adott hitelt, ahol egykulcsos adórendszer van, és ebből kettő az EU tagja. E nyilatkozat előtt Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője úgy fogalma­zott, Magyarországnak fenn kell tartania gazdasága stabilitását, javítania kell költségvetési poli­tikájának tervezésén és a gazda­sági kormányzáson. Az egykul­csos adó bevezetésével kapcso­latban kifejtette: annak konkrét magyar változata és az egyes hozzá kapcsolódó rendelkezé­sek az „optimálisnál kedvezőt­lenebb gazdasági eredményeket hoztak, növelték a bürokráciát, és túlságosan nagy terhet jelen­tettek a leginkább veszélyezte- tettekszámára”. (MTI, TASR, ú) A világ demokratikus országaiban a tegnapi holokauszt-emlék- napon hatmillió zsidó áldozatra emlékeztek: 67 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor. Az Auschwitzban (Oswiecim) tartott hivatalos szertartáson 30 volt fogoly is megjelent. A német parlamentben egy 91 éves túlélő tar­tott előadást. Oslóban Jens Stoltenberg kormányfő - elsőként ha­zája miniszterelnökei közül - bocsánatot kért a zsidók megsem­misítésében játszott norvég szerep miatt. (TASR/AP-felvétel) Moszkva megtorpedózza az új tervezetet is Vérfürdő Szíriában ÖSSZEFOGLALÓ New York/Damaszkusz. Arab megfigyelők szerint az el­múlt három napban jelentősen megnövekedett az erőszak Szí­riában, csak csütörtökön 62-en haltak meg, köztük 43 civil. A hadsereg csütörtök este nagy­szabású offenzívát indított az el­lenállás fészkének számító Homsz ellen, az összecsapások tegnap egész nap tartottak. A ka­tonaság tankokkal és nehézgép­fegyverekkel lőtte a várost, a ko­ra esti hírek negyven áldozatról számoltak be. New Yorkban tegnap este - lapzárta után - összeült az ENSZ BT, hogy zárt ajtók mögött meg­vitassa a Szíriái helyzetet és a le­hetséges lépéseket. Elsőként Damaszkusz, másodikként pe­dig Moszkva közölte, hogy szá­mára elfogadhatatlan a nyugati és arab országok által kidolgo­zottjavaslat. Gennagyij Gatyilov külügyminiszter-helyettes azt mondta, az elutasítás oka az, hogy a dokumentum nem veszi figyelembe Moszkva álláspont­ját alapvető, elvi kérdésekben. Moszkva hiányolja, hogy a ter­vezetben nem szerepel a fegyve­res beavatkozás kizárása. Egyút­tal közölte: Oroszország nem szavaz meg egyetlen olyan ter­vezetet sem, amely kilátásba he­lyezi Bassár el-Aszad elnök me­nesztését. (MTI, TASR) Moszkva. A decemberi vá­lasztási visszaélésekkel kap­csolatos kérdések szerepeltek az orosz parlament tegnapi ülésén. A liberálisok felszólí­tották Vlagyimir Csurovot, a központi választási bizottság elnökét a lemondásra, aki ezt nem teszi meg. Vlagymimir Zsirinovszkij az egész bizott­ságot csalónak nevezte, a kommunisták ollót ajándé­koztak Csurovnak, aki koráb­ban azt ígérte, ha visszaélések lesznek a parlamenti válasz­tásokon, akkor levágja a sza­kállát. Ezt eddig nem tette meg. Meghallgatták a nyo­mozóhivatal elnökét, aki el­mondta, 36 bűnügyi eljárást indítottak választási vissza­élés miatt. Ezek többségét az Egységes Oroszország javára követték el. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents