Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-28 / 23. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 28. Vélemény És háttér 7 Megengedhetetlen, hogy egy „ügyes" vállalkozóval találkozzon a parlament elnöke, és tájékoztassa A tengeri rózsa A Gorilla után Szlováki­ában világra jött Sasan­ka, a tengeri rózsa - az SMS-ek átirata, amelye­ket Richard Sulik a par­lament elnökeként kül­dött egy úgynevezett ügyes vállalkozónak, Marián Kočnernek, illet­ve akitől SMS-eket ka­pott. Ennek része a fő­ügyészválasztással kap­csolatos megjegyzések kiértékelése, a szövegek ugyanis ezt is érintik. JURAJ HRABKO A Gorillával ellentétben a Sasankában nem röpködnek milliós províziók oda és vissza, ezért ártalmatlanabb­nak tűnik. Richard Sulik úgy kommentálta, piszkos kam­pány az SaS ellen, pamflet. Ugyanakkor bevallotta, hogy ismerik egymást Marián Kočnerrel, valamint azt is, hogy küldözgettek egymásnak SMS-eket és találkozgattak is. Azt is beismeri, hogy érdeke volt eltitkolni Kočnerrel fenn­tartott kapcsolatát, de azt már nem mondta meg, miért. Hangsúlyozta, az üzenetek nem bizonyítják, hogy bűn- cselekményt követett el. Természetesen nem. Sokkal rosszabbat bizonyítanak - a vezetői kultúra abszolút taga­dását, mivel politikai kultúrá­ról már nem beszélhetünk. És épp a gusztustalan vezetői kultúra hozta világra azokat a módszereket, amelyek a Go­rillában olvashatók. Rossz, ha ilyen gyanús mó­don találkozik egy úgyneve­zett ügyes vállalkozóval egy pártelnök. De megengedhe­tetlen, hogy ilyen alakkal ta­lálkozzon, ilyen figurát tájé­koztasson a parlament elnö­ke, az ország második legna­gyobb közjogi méltósága. Azért is, mert automatikusan felmerül a kérdés, kivel talál- kozgatott még, ki mindenkit tájékoztatott még Sulik a par­lament elnökeként. Nem tud­Az a kijelentése, hogy „úgy kell élni, hogy az embert lehallgathassák és megfigyelhessék”, ci­nikus és felháborító. juk a választ, de Richard Sulik válasza a Sasankára nem mel­lékes. Éppen annyira fontos, mint amikor azt mondja, számára nem újdonság, hogy lehallgat­ják és megfigyelik. Az ő dolga, ha ez nem érdekli. Az a kije­lentése viszont, hogy „úgy kell élni, hogy az embert lehall­gathassák és megfigyelhes­sék”, cinikus és felháborító. Mert ennek alapján felve­tődik a kérdés, milyen or­szágban élünk, ha egy politi­kai párt elnöke, a parlament volt elnöke ahelyett, hogy lépne és gyanúját közölné az illetékes szervekkel, azt üze­ni a polgároknak, szokják meg, hogy ukmukfukk le­hallgathatják és megfigyelhe­tik őket. Es az állami szervek efféle módszerét természe­tesnek tartja. Tudjuk, hogy minisztere, Ľubomír Gaiko természetesnek vette a le­hallgatást, de hogy ez az egész úgynevezett liberális párt programja, eddig nem tudtuk. Szlovákia valóban furcsa ország, ha az ilyen politiku­sokat képes a hatalom csú­csára segíteni. Nem tudtam, hogy egy gorilla is indíthat el lavinát. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Uj időszámítás JUHÁSZ KATALIN Utolsó napjait éli a Budapesti Új Színház. Utoljára ját- szanakjó né­hány izgalmas és sikeres da­rabot, a januári bemutatókat február végéig még néhány­szor láthatja a közönség, március vége felé pedig már az új igazgató, Dömer György által ígért új időszámítás első termékét, Kodolányi János Földindulását mutatják be, amelyben a mostani társulat­ból csak néhányan kaptak szerepet. A többiek távoznak. Néhány nevet közzétettek a napokban, aki figyelemmel követte az eseményeket, Gás­pár Sándorról, Pokomy Liá- ról, Szikora János művészeti vezetőről eddig is sejthette, hogy nem marad az újnyilas színházban. Az viszont talán meglepetés, hogy az egész háttérstáb, a dramaturgoktól a műszakon át a jegyszedő néniig egy emberként áll fel és távozik: A januári előadásokra hetekkel ezelőtt elfogytak ajegyek, sőt már február 22-re sem lehet kapni. A eddigi közönség bú­csúzik a színháztól, és ez for­dítva is igaz. Kíváncsian vár­juk, kik érkeznek helyettük, hogy a goj motorosok tényleg vásárolnak-e bérletet, és tény­leg busszal szállítják-e majd fel a vidéki érdeklődőket. Szóval hiába a széles körű til­takozás, hiába a szimpátia­tüntetés, hiába az osztrák, a német és most már a brit szakma tiltakozása is, a politi­kai célú területszerzés meg­történik. Merthogy Dömer György pályázata jobban ha­sonlít egy politikai kiáltvány­hoz, mint egy színházi pályá­zathoz, amit színházi érte­lemben hozzáfűzött politikai nézeteihez, az értékelhetetlen zagyvaság. ízlelgessük egy ki­csit például ezt: „a magyarság (...) megindítja a visszafogla­lást (...) a szórakoztató liberá­lis állam sokszor a bordélyhá­zak szintjére süllyedt csomó­pontjai ellen”, vagy ezt: „igaz­ságos földosztás ma is aktuá­lis, egy igazságos színházosz­tás úgyszintén”, illetve, hogy a színház a nézőit „a nemzetál­lam gondolatát magukévá tett magyar emberekből” szervez­né. Talán ennyi is elég a szö­vegből. Márta István levélben búcsú­zik az Új Színház honlapján. „13 esztendő munkáját zúzza szét az érthetetlen és megma­gyarázhatatlan politikai dön­tés. A miértre nincs logikus vá­lasz, az okozott kár viszont - valószínűleg - tetemes lesz. A színházban és sokak lelkében is. A hazafiság, a nemzet, a magyarság tiszteletre méltó eszménye a közhely szintjére száműzetik, a színház több ezer éves nyitottságának el­lentmondó gyűlölet és negé­des bájolgás térnyerése csak önmagába zárt színházat teremthet” - írja Márta, és a következő mondattal fejezi be üzenetét: „Arra, ami március­ban következik az Új Színház­ban, legyen kíváncsi és ne for­dítsa el a fejét!” Bizony, nagyon kíváncsi le­szek, és remélem, sokan le­szünk ezzel így, Magyaror­szágon és külföldön egyaránt. KOMMENTÁR Békemenet Brüsszelbe LAKNERZOLTÁN Szinte mindenben enged Orbán Viktor az Eu­rópai Bizottsággal folytatott vitában. Nagy for­dulat, hogy a miniszterelnök a decemberben el­fogadott uniós pénzügyi paktum elfogadására kéri majd a parlamentet, holott ezzel kapcso­latban decemberben először nemet mondott, majd a nemzeti szuverenitással kapcsolatos el­lenérveit hangoztatva türelemre intett. A feltételek teljesítése esetén az unió és az IMF akár odáig is elmehet, hogy végül mégis elővigyázatossági és nem készen­léti hitelt nyújt Magyarországnak, ami jelentős politikai siker volna Orbán számára. A miniszterelnök számára az is kedve­ző, hogy ismét a jegybankelnök fizetése került középpontba: ez hálás téma a kormánynak („az EU Simor fizetését védi, a kormány meg az emberek érdekeit”). Ami gondot okoz, az a költségvetés helyzete. A valutaalap országjelentése szerint a kormány nem fogja elérni a deficit kitűzött szintjét. Ahhoz viszont, hogy a hitelt megítéljék Ma­gyarországnak, a kormánynak vállalnia kell, hogy 3 százalék aíatti hiányt produkál. így viszont nem lehet majd megolda­ni az „átszervezett” közszolgáltatások kielégítő finanszíro­zását, vagyis a kabinet által remélt és hangoztatott konszoli­dáció nem következik be. Továbbá, a valutaalap is felhívja a figyelmet, hogy a kormány keveset tesz a leszakadó rétegek felzárkóztatásáért, a személyi jövedelemadó rendszere pe­dig éppenséggel ront a helyzetükön. Egy még inkább restrik­tiv költségvetés mellett mindez egészen drámai helyzetek­hez vezethet. Érdekes kérdés, hogy Orbán brüsszeli békemenete miként viszonyul a szombati budapesti Békemenethez. Utóbbi megmutatta: a Fidesz a közvélemény-kutatásokban ugyan visszacsúszóban van, de még a legtámogatottabb, s kétség­kívül a legnagyobb erőforrásokkal bíró párt. A demonstráció jelszavait nehéz volna egyetlen címszó alá besorolni. Közös volt bennük azonban, hogy Orbán szuverenitásnövelő reto­rikáját visszhangozták, ennek különféle megfogalmazásai pedig az euró- és Nyugat-szkepticizmus eltérő regisztereiben szólaltak meg. Csakhogy Orbán Viktor most gyors megállapodást és együttműködést prognosztizál a bizottság által vitatott kér­désekben. Ráadásul ennek jeleit már a Békemenet idején is nagyon jól lehetett látni. Itt válnak el a racionalitás és a hit kategóriái. Többről van szó, mint a kormányzati kettős be­széd hatásáról: a hinni akarás a demonstrálok legfontosabb politikai motivációja. Ha ez az akarat nem találkozik a té­nyekkel, az legyen a tények baja. A szerző magyarországi politológus TALLÓZÓ DIE PRESSE Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős ál­lamtitkárral közölt interjút a Die Presse. A konzervatív oszt­rák lap a cikk címében kiemel­te: az államtitkár cáfolta azo­kat a vélekedéseket, hogy fennáll a magyar államcsőd veszélye. Kovács bízik abban, hogy az IMF-tárgyalások már­ciusig lezárulnak. A parlament már február közepén módo­síthatja az EU által kifogásolt törvényeket - írták az alcím­ben. Kovács kijelentette, poli­tikai vagy ideológiai vélemé­nyeket nem fogad el igazolás­ként a kormány arra, hogy té­vedett, de ha egy jogi vitában bebizonyosodik, hogy nincs igaza, kész egyeztetni és meg­oldani a problémát. Példaként említette a médiatörvény mó­dosítását. A kormány gazda­sági teljesítményéről kijelen­tette, az elmúlt húsz évben egy kormánynak sem kellett arról a gazdasági szintről és állam- adóssággal kezdenie a kor­mányzást, mint ajelenleginek. A kormány minden területre kiterjedő strukturális reform­ba kezdett. „Soha nem mond­tuk, hogy készek vagyunk a re­formmal. Egy strukturális vál­tozás közepén vagyunk” - fo­galmazott. Hangsúlyozta, hogy a makrogazdasági alapok szilárdak. Hozzátette, a nyo­más és a bizonytalanság az eu­rópai és a globális gazdaságon keresztül éri az állampapír-pi­acokat. A Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárá­sokról kijelentette, vannak kérdések, amelyeket néhány napon belül meg lehet oldani. Ide tartoznak a nemzeti bank­kal kapcsolatosak, az alaptör­vényre való eskütétel kivételé­vel. Kovács szerint gyorsan tisztázni lehet az adatvédelmi kérdést is. A jövő hétig megtör­ténhet a jogi érvek kölcsönös ismertetése. A parlament feb­ruár 13-án vagy 14-én ül össze és meghozhatja a szükséges új döntéseket. A magyar gazda­ságnak nem hitelre van szük­sége az IMF-től, hanem a pénzügyi piacok volatilitása ellen védő biztonsági hálóra - mondta. Reméli, hogy a tár­gyalások minél előbb elkez­dődnek és március végéig be­fejeződnek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents