Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-26 / 21. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 26. Utazás 15 A párizsi Eiffel-torony a világ leglátogatottabb műemléke, s a világviszonylatban legtöbb turistát fogadó Franciaország egyik fő látványossága (Képarchívum) Évente több mint 6 millióan keresik fel, eddig több mint 230 millióan váltottak ide jegyet 125 éve épült az Eiffel-torony Százhuszonötévé, 1887. január 26-án kezdték el Párizsban a Mars-mezőn az Eiffel-torony építését. A francia nemzeti lobogót 1889. március 31-én húzták fel az immár kész építmény csúcsára, felavatva a francia forradalom centenáriumán rendezett világkiállítás szenzációját. MTl-HÁTTÉR A karcsú építmény akkor sokakból berzenkedést váltott ki, haszontalan monstrumként emlegették, mára azonban a francia főváros jelképe és a világ egyik legismertebb építménye lett. Az építő, Gustav Eiffel irodája részt vett egyebek között a Panama-csatorna és a budapesti nyugati pályaudvar tervezésében, nevét mégis „legértelmetlenebb” építménye tette halhatatlanná. Eiffel már az 1888-as barcelonai világkiállítás szervezőit megkereste, de azok túl drágának és „különösnek” találták a római Szent Péter-bazilikánál vagy a gízai piramisoknál kétszer nagyobb tornyot, és elutasították. Eiffel ezután a párizsi világkiállítás pályázatára nyújtotta be a Maurice Koechlin svájci építészmérnök készítette terveket és hétszáz ajánlat közül az övét választották ki. Az építkezés 2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott, hét és félmillió frankba került és ez volt az első olyan építkezés, amelynek minden fázisát végigfényképezték. A háromezer munkás két és félmillió szegeccsel ü- lesztette össze a csaknem húszezer vasdarabot, amelyek súlya 7300 tonnára rúgott. A terv komoly ellenérzéseket keltett, egy anekdota szerint a leghevesebb ellenzők közé tartozó Maupassant a torony elkészülte után minden nap annak vendéglőjében ebédelt - mert szavai szerint ez az egyetlen hely Párizsban, ahonnan nem látszik az építmény. A helyzet azóta változott, az Eiffel-tornyot műalkotásnak is tekintik, s ritka az a Párizsban játszódó film, ahol az ablakban ne rémlene fel jellegzetes sziluettje. 1941-ben a megszálló németek le akarták bontani, hogy az acélt hadianyagként hasznosítsák, de egy tiszt, bizonyos Kurt Hinzmann meggyőzte a hatóságokat, hogy a toronyban inkább rádió- és tévéállomást rendezzenek be. 1944-ben, a normandiai partraszállás után az adásokat beszüntették, és elrendelték az adó megsemmisítését, amit Hinzmann elszabotált, mert a parancs teljesítése veszélyeztette volna a tornyot. Az Eiffel-torony 1930-ig, az Empire State Building elkészültéig a világ legmagasabb épülete volt, 300 (a torony tetején található antennával 324) méteres magassága egy 80 emeletes háznak felel meg. Súlya 10 ezer tonna, magassága a hőingadozás következtében 18 centiméterrel változhat, erős szélben 6-7 centiméter a kilengése. Három fogadószintjén éttermek, bárok, boltok kaptak helyet, az 57 méter magas első emeletre 328, a 115 méter magas másodikra további 340 lépcsőfok vezet fel, a 276 méter magas harmadik szintre csak lift visz fel. A felvonók minden évben 100 ezer kilométert tesznek meg, s minden évben két tonna papírt használnak fel a belépőjegyek nyomtatásához. Évente 55 millió frankot költenek liftcserére és egyéb karbantartásra, az acélszerkezetet hétévente teljesen átfestik. Az Eiffel-tornyot évente több mint 6 mülióan keresik fel, eddig több mint 230 millióan váltottak ide jegyet. A torony a világ leglátogatottabb fizetős műemléke, s a világviszonylatban legtöbb turistát fogadó Franciaország egyik fő látványossága. Csökkentek az ország idegenforgalmi bevételei Elriasztották a turistákat Egyiptomból a zavargások MT1-HÍR Majdnem 30 százalékkal csökkentek Egyiptom idegen- forgalmi bevételei tavaly, mert a tavaszi zavargások elrettentették a turistákat. Az idegen- forgalmi miniszter tájékoztatása szerint tavaly 9,8 millióan keresték fel az országot, míg az előző évben még 14,7 millióan. A bevételek 12,5 milliárd dollárról 8,8 milliárd dollárra estek. Egyebek mellett az idegen- forgalom gyengélkedése késztette az egyiptomi kormányt arra, hogy mégiscsak kérjen egy - korábban elutasított — hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól a finanszírozási problémák áthidalásához. Az egyiptomi kormány még tavaly novemberben közölte, hogy hivatalosan kezdeményezi a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal egy 3,2 milliárd dolláros hitelcsomagról, amit nyáron még visszautasított a kormány. Egyiptom májusban állapodott meg a valutaalappal egy 3,2 milliárd dolláros készenléti hitelről, részben az év eleji zavargásoknak a gazdaság növekedését visszavető hatásainak ellensúlyozására, de Kairó végül mégsem vette igénybe a hitelt. Egy szálloda kertje az egyiptomi Marsha-Alam üdülővárosban. Itt is kevesebb a turista. (Szabó László felvétele) Gépünk lezuhan és az óceánon fogunk landolni Pánik egy British-járaton ÖSSZEFOGLALÓ A légitársaság véletlenül egy olyan hangüzenetet játszott be az utasoknak, amely arról tájékoztatja őket, hogy gépük lezuhan és az óceánonfog landolni. A British Airways elnézést kért a hibáért. Az utasokat egy előre felvett hangüzenetben arra figyelmeztették hajnali háromkor, hogy leszállást hajtanak végre a vízen, éppen amikor az Atlantióceán kellős közepe felett jártak. A BA 0206-os járata a Miamiból Heathrowra tartó útjának felénél tartott már, amikor az üzenetet véletlenül bejátszották az utasoknak, és pánik tört ki a fedélzeten. A fedélzeti dolgozók a történtek után azonnal biztosították az utasokat, hogy tévedésről van szó. A British Airways szóvivője így kommentálta az esetet: „A fedélzeti alkalmazottak a közlemény elhangzása után azonnal biztosították az utasokat arról, hogy a gép normálisan üzemel. Ügyfeleinktől az indokolatlan aggodalom okozásáért elnézést kérünk.” Korábban 2010 augusztusában is exkuzálnia kellett magát a légitársaságnak egy hasonló eset miatt. Akkor a Londonból Hongkongba tartó járaton játszottak be véletlenül egy hasonló üzenetet. A hongkongi járat 275 utassal szelte át az Északitenger feletti légteret, amikor felhangzott az utastérben az üzenet, hogy „Vészhelyzet! Hamarosan kényszerleszállást haj- tunkvégreavízen”. (tpb) Az A380-as gépek szárnyán először akkor vették észre a repedéseket, amikor 2010 novemberében a Qantas Airways egyik gépének motorja felrobbant Újabb típushibás Airbus A380-as gépeket találtak ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) vizsgálja az Airbus húsz A380-as gépét. Ennek a típusnak a szárnyán már korábban is repedéseket fedeztek fel. A légitársaság két héttel ezelőtt kiadott közleménye szerint a repedések nem veszélyeztették az utasok biztonságát. A jelenleg vizsgált sérülések a Singapore Airlines, az Air France és az Emirates gépeit érintik. Az EASA ellenőrzése során kiderült, hogy a repedések egy idő után automatikusan kialakulnak az A380- asok szárnyain, és bár közvetlen kockázatot nem jelentenek, a javítás hiánya befolyásolhatja a gépek szerkezeti integritását. Az A380-as gépek szárnyán először akkor vették észre a repedéseket, amikor 2010 novemberében a Qantas Airways egyik gépének Rolls-Royce motorja felrobbant, a gép pedig kényszerleszállást hajtott végre Szingapúrban. Az esetet követő, mindenre kiterjedő vizsgálat során észlelték, hogy a gép szárnyán komolyabb repedések is felfedezhetők. Az Airbus és a légitársaság közötti szerződés értelmében a sérült gépeket felülvizsgálatra és javításra kötelezhetik. A sürgős javításokat viszont csak azokon a gépeken végzik el, amelyek már legalább 1800-szor repültek. Azt az Airbus képviselői is megerősítették, hogy a ru- tinvizsgálatok során találtak néhány repülőgépet, amelynél kritikusnak nem nevezhető repedéseket találtak a szárnyon belül. A vállalat nyilatkozata szerint ez nem veszélyezteti a repülés biztonságát. Az EASA ugyanakkor további lépéseket sürget; a folyamatban lévő nyomozás során további felülvizsgálatra is kötelezhetik az Airbust. (i) Az EASA ellenőrzése során kiderült, hogy a repedések egy idő után automatikusan kialakulnak az A380-asok szárnyain, és bár közvetlen kockázatot nem jelentenek, a javítás hiánya befolyásolhatja a gépek szerkezeti integritását (Képarchívum)
