Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-25 / 20. szám, szerda

Karrier - hirdetés www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 25. A burn-out szindrómában szenvedő igyekszik távol tartani magát az érzelmileg nehéz helyzetektől A teljes kiégés tizenkét állomása Elege van a munkájá­ból, kezd belefásulni a kötelező teendőkbe, ak­tuális feladatokba, a nagy elvárásokat tá­masztó szerepekbe a munkahelyén és ott­hon? Egy hosszabb be­tegség leköti minden­napjait és gondolatait? Félő, hogy ez a burn-out vagyis kiégés-szindró­ma tünete, amely felmé­rések szerint 2030-ra el­ső helyen állhat a halá­lozási listán. ÖSSZEFOGLALÓ A kiégés szindróma és a kiégés folyamata két külön dolog - magyarázta Bikfalvi Réka egészségfejlesztő szak­pszichológus. Általában, aki erről beszél, az a szindrómá­ról beszél. Ez tulajdonkép­pen a teljes érzelmi kiürülés. ,Amikor belenézel valaki szemébe és nem látsz már benne csillogást. Nem lehet érzelmeket kiváltani belőle, nem érez empátiát” - folytat­ta Bikfalvi, aki példaként a nővéreket hozta föl, akik ha munkájuk során egy haldokló ember láttán sem mutatnak érzelmeket, még akkor sem hatódnak meg, pedig azelőtt elérzékenyültek, azoknak va­lami problémájuk lehet. A burn-out szindróma azt jelenti, hogy igyekszik az il­lető távol tartani magát az érzelmileg megérintő, nehéz helyzetektől, és úgy érzi, tel­jesíteni sem tud úgy, ahogyan azt elvárnák tőle. „A kiégés­szindrómához társbetegségek szoktak kapcsolódni. Függő­ség, pszichoszomatikus be­tegségek, magas vérnyomás. Azért is nevezik szindrómá­nak, mert több tünet kevere­déséből áll és más betegségek­kel jár együtt. Ez egy folyamat vége, egy állapot” - írta le a helyzet súlyosságát a szakem­ber. Az egészségfejlesztők a kiégés folyamatáról és an­nak felismeréséről beszél­nek, igyekeznek felhívni a figyelmet a megelőzésre és a segítségkérés fontosságára - mondta Bikfalvi Réka. Az elmélet szerint a kiégés folya­mata 12 fázisból áll. Az első része a bizonyítási kényszer, ezt követi a fokozott erőfe­szítés, túlvállalás szakasza. Harmadik pontként a saját igények elhanyagolása, hát­térbe szorítása következik. Majd az igények és konfliktu­sok elfojtásának fázisába ke­rülünk. Ezt a szakaszt külön szokták kezelni, ez a belső folyamatokról szól, kívülről talán nincs is jele, nem lehet észrevenni, ha munkatársunk, szerettünk, ismerősünk ebben a fázisban van. Sőt, saját ma­gunkon sem vesszük észre. A probléma akkor kezdődik, ha ezen a szakaszon nem tudunk továbblépni. Ahogy ötödik szakasz az értékrend átalaku­lása. „Ilyenkor semmi mással nem foglalkozik az ember, csak az adott problémán „pö­rög”. Itt már a környezetnek is feltűnhet, hogy valami nincs rendben. Nem megy ki inni, nem eszik eleget” - sorolta a tüneteket a szakpszichológus. Ezután a hatodik szakasz lép érvénybe, amikor is a problé­mák letagadása, a saját ma­gunknak való hazudozás kö­vetkezik. Ilyenkor a betegek nem ismerik el, hogy segít­ségre szorulnak. Ezt követően lépnek át a hetedik, a vissza­húzódás, majd a nyolcadik, a magatartás megváltozásának korszakába. Eddig a pontig még könnyebben lehet segí­teni - mondta a szakpszicho­lógus. A kilenc-tíz-tizenegy-és tizenkettedik pontok a ki­égés végső szakaszai. Itt már deperszonalizációs jelenségek lépnek életbe, tehát az ember úgy érzi, úgy viselkedik, mint­ha nem is maga lenne. Ezután a belső üresség, a depresszió és végül a teljes kiégettség, kimerültség állapota áll be. „Sötétben fekszünk otthon, le­húzott redőny mellett, és vagy alkoholba, vagy gyógyszerek­be fojtjuk bánatunkat. Sokszor ebben a stádiumban már gond lehet a gyomrunkkal, szívünk­kel, hiszen a sok stressz és a gyógyszerek tönkretették bel­ső szerveinket. Azokon a betegeken, akik ebben a stádiumban vannak, klinikai pszichológus és pszi­chiáter kollégáink tudnak segíteni, mi egészségfejlesz­tők elsősorban prevencióval foglalkozunk. Ezek a betegek egyébként is túlnyomó részt valamilyen kórházban, vagy pszichiátrián fekszenek, rit­kán keresnek fel ilyen jellegű foglalkozásokat” - mondta Bikfalvi, hozzátéve: Sajnos egyre fiatalabbak kerülnek kiégés-közeli helyzetbe. Már a 30 éves paciens-korosztály sem ritka, hiszen ők eleve egy természetes krízis-folyamat­ban vannak; a családalapítás, munka, karrier építése egyen­súlyával való megküzdés, első csalódások feldolgozása és céljaik újrapontosítása ter­helik le lelkileg őket, amire a rohanó világ mindennapjai kevés időt engednek. Bikfalvi Réka a kiégés meg­előzéseként azt tanácsolja: „Figyeljük a testünket. Nézzük meg, hogy mikor és mennyit vagyunk fáradtak, hol fáj vala­mink, ettünk-e rendesen egész nap, nem pörgünk-e túlságo­san.” A szakember véleménye szerint mindig tudunk olyan változtatást - akár egy apró dolgot - eszközölni, amely színes folt lehet életünkbe és segít elkerülni a teljes érdek­telenséget és depressziót. A mindennapi rutin megtörésé­ben apróságok is segíthetnek, mint például a környezetünk átrendezése, akár ha csak íróasztalunkat más helyre tesszük. Segíthet, ha új szo­kásokat vezetünk be, például, ha másként étkezünk. Ezzel növelhetjük a saját kontroll érzésünket, sikerélményünk lehet. „Ha nincs lehetősé­günk kontrollálni helyzetün­ket, akkor is próbáljunk meg akár egy új hobbit, sportot találni, vagy magánéletünket valamilyen módon feltölteni” - javasolja a szakpszicholó­gus. (NA/OrientPress) Szakértők a munkahelyi értekezletek minőségét rontó munkatársak hétféle típusát különböztetik meg A megbeszélések leggyakoribb hibái ÖSSZEFOGLALÓ A munkahelyi értekezletek könnyen kudarcba fulladhat­nak, ha nem tartjuk be a „mee- tingek” alapvető szabályait. Megfigyelések alapján a tanács­kozások sikere a legtöbbször a résztvevők vagy a vezetők nem megfelelő viselkedésén, nega­tív hozzáállásán vagy a szituá­ció félreértelmezésén bukik el. Glenn Parker és Robert Hoff­man: A tökéletes megbeszélés című, a tárgyalások dinamiká­ját és hatékonyságát elemző munkájukban az értekezletek minőségét rontó munkatársak hétféle típusát különböztetik meg. Elemzésük szerint létez­nek az úgynevezett némák, akik ott vannak, de nem szól­nak hozzá, és látványosan vé- gigunatkozzák a programot. A kisajátítók folyton a saját hangjukat akarják hallatni. A csevegők privát beszélge­tésbe fognak, mely egyrészt azt eredményezi, hogy nem figyelnek, másrészt zavarják a többieket. A negatívak t&iacu te;pusába azok tartoznak, akik mindennel kapcsolatban ellen­keznek, semmi sem tetszik ne­kik. Rokon fajták a vitatkozók, akik csak azért ellenkeznek, hogy vitába szállhassanak va­lakivel. A terelőknek mindig zös témára figyelne - javasolja Cservenyák Tamás. Azt is le­het, hogy megegyeznek előre a megbeszélések szabályaiban, például nem vesszük fel a te­lefont, odafigyelünk, időben érkezünk, nem szakítjuk félbe egy mást, nem üvöltözünk, stb. Más, érzékenyebb esetben lehet, hogy érdemes külön be­szélni a kollégával, mert sem­miképp nem adekvát mások előtt megalázni valakit - hívja fel a figyelmet. A megbeszélé­seket ugyanakkor nemcsak a munkatárak „ronthatják el”, számos tipikus hibát fedezhe­tünk fel a vezetői viselkedés­ben is. A meeting, mint kommuni­kációs forma lehet hatékony, han arra használják, amire való - véli Cservenyák Tamás. Közös ötletelésre, probléma- megoldásra, véleménycse­rére, döntéshozatalra, ak­ciótervezésre, felelősségek megosztására, előrehaladás utánkövetésére, az elvégzett vállalások ellenőrzésére. Egy- egy embert érintő esetben, érzékeny kérdéseknél, negatív visszajelzéskor privát kommu­nikációra van szükség. A privát is elsősorban szóbeli, másod­sorban telefonos, és utolsóként csak írásbeli - hangsúlyozza a szakértő. (Profession.hu) 12 leggyakoribb hiba, amit elkövetünk 1. Amikor a vezető megbeszélést szervez, pedig más módon is lehetne kommunikálni (visszaél az emberek idejével). 2. Nem közös problémamegoldásra használja a megbeszé­lést, hanem egyirányú információátadásra. 3. Olyanok is ott vannak, akiket nem érint, így fölöslegesen töltik ott az idejüket. 4. Nem készít napirendet (ezért nem hatékony az időfelhasz­nálás). 5. Nem időben kezdi a megbeszélést, ezzel azokat bünteti, akik időben odaértek. 6. Nem fejezi be az adott időkeretben a megbeszélést, amivel a résztvevők időbeosztását tönkreteszi. 7. Nem hallgatja meg mások véleményét, vagy lehurrogja az ellenvéleményt. 8. Saját maga fonnál véleményt először, és ezzel befolyásolja a résztvevőket. 9. Nem kéri számon, amiben korábban megegyeztek. 10. Nem hoznak döntéseket, levegőben hagynak ügyeket, problémákat. 11. Nem állapodnak meg akciótervben: nincs feladat, felelős, határidő. Vagy egyik sincs, vagy valamelyik hiányzik. 12. Nem készül emlékeztető a megbeszélésről, a megállapo­dásokról. KARRIER-TANACSAPO Tanulás mellett munka Negyedéves egyetemista vagyok. Nagyon sok bará­tomnak az egyetem mellett van állása is, és nekem is azt mondogatják, hogy dolgoz­nom is kellene, nem csak tanulnom. Én viszont szeret­nék a lehető legjobb. ered­ménnyel államvizsgázni. Ön szerint helyesen teszem, hogy kizárólag az egyetemre összpontosítok, vagy inkább én is kezdjek el már most munka után nézni? Gyakori dolog a nappali ta­gozatú egye­temisták kö­rében, hogy a tanulmányaik mellett vállal­nak kisebb- nagyobb, alkalmi vagy hosszú távú munkákat is. Ez vagy azért történik, mert kénytelenek így finanszírozni a tanulmánya­ikat, vagy mert szeremének már az egyetem évei alatt szak­mai tapasztalatra szert tenni, hogy pályakezdőként máris fel tudjanak mutatni valamit az álláskeresés során. Vagy mind­kettő. Leveledből nem derül ki, hogy a barátaid melyik csoportba tartoznak, de szava­idból arra következtetek, hogy számodra nem egzisztenciális kérdés, hogy dolgozz az egye­tem mellett. Hajói értem, a te célod, hogy a lehető legjobb eredménnyel 1 eállamvizsgázz. Ebben az esetben azt érdemes mérlegelni, hogy egy mellék­állás közelebb visz a célodhoz vagy inkább akadályt jelent. Ez nagyban függ attól, hogy mi­lyen maga a munka: ha sikerül egy olyan állást találnod, ami összefügg a szakmáddal, ak­kor nagyon hasznos gyakorlati tapasztalattal tudja kiegészí­teni az egyetemen elsajátított elméleti tudást, és segít eljut­ni a célod felé. Ha csak azért kezdesz el dolgozni, hogy a barátaidnak megfelelj és sem­mi szakmai kihívás nem lesz benne, akkor nagy a veszélye, hogy teherként fogod megélni, ami rányomhatja a bélyegét a tanulmányi eredményeidre. Amiben a barátaidnak igazuk lehet, hogy később, ha friss- diplomásként az álláskeresés fázisába lépsz, a munkaadók szívesebben alkalmaznak olyan munkaerőt, akinek már van valamilyen tapasztalata a munkával, aki már belekóstolt a rendszeres munkavégzés ízébe. Érdemes továbbgörgetni a szálat és elgondolkodni azon, hogy az egyetem elvégzése után mi a célod. Szeretnél to­vábbtanulni, munkát keresni vagy esetleg önálló vállalko­zásban gondolkodsz? A vála­szok megfogalmazása segíthet eldönteni, hogy csak az egye­temi tanulmányokra való össz­pontosítás segít-e legjobban a célod elérésében. Urbán Péter, a Selye János Egyetem Karrier-tanácsadó Központjának Karrier tanácsadója és a TANDEM nonprofit szervezet trénere Kis híján annyit ülünk, mint amennyit alszunk Lassan elfelejtünk felállni ÖSSZEFOGLALÓ Átlagosan 5 óra 41 percet ücsörögnek munkanaponta az irodai alkalmazottak - állítják egy brit tanulmány szerzői. Ezer főre kiterjedő felméré­sük során jutottak az ered­ményre, továbbá arra, hogy aki hajlamos a munkahelyén a folyamatos ülésre, és még pár méterre ülő kollégáinak is inkább e-mailt küld, semmint feláll és odamegy hozzájuk, az otthon is többet ücsörög, ebből következően jobban hízik. A Loughborough-i Egyetem pszi­chológusai szerint az emberek manapság már csaknem annyi időt töltenek ücsörgéssel, mint amennyit ágyban alvással. „Egyszerűen elfelejtenek fel­állni. Rá kellene döbbenünk, hogy mennyit ülünk; - mondta Myanna Duncan, a tanulmány egyik szerzője, aki az e-maile- zés helyett a sokkal emberibb szemtől-szemben beszélge­tésre buzdít. ,Az embereknek (Képarchívum) nem kell pszichológus, hogy megmondja nekik: kelj fel és járj! De ha maguktól ez nem jut eszükbe, akkor írják cetlire és ragasszák a számítógépük képernyője mellé” - idézte Duncant a BBC brit sajtóorgá­num. (MTI) AtlASHIRPETESEK ♦ Ajtók és ajtótokok gyártásá­val foglalkozó B.E.N. cég So- morja környékéről keres azon­nali belépéssel szerelőt - aszta­lost, ajtók és ajtótokok beszere­lésére. Inf.: 0915/495 759, Mgr. Veszprémi Valéria. MR9120242 ♦ Mestert keresek építkezésre. Tel.: 0905/486 577, DS. MR91220203 ♦ ZÁROBOK POPRI ZAMEST­NANÍ, MD. BRIGÁDA. 0905/970 445. MR9120218 van valami, szerintük a témá­hoz illő gondolatuk, melyek a legritkább esetben kapcso­lódnak a napirendhez. Végül a leereszkedők arrogánsak, türelmetlenek, és magas lóról beszélnek a többiekkel. Cservenyák Tamás vezetői tréner szerint a destruktív visel­kedést muszáj kezelni a veze­tőnek. Helyzettől függően vá­laszthatja meg, hogy ott és ak­kor helyteleníti, vagy a megbe­szélés után ül le az illetővel tisz­tázni a viselkedésével kapcso­latos problémát. Például ha az emberek magánbeszélgetnek a megbeszélés során, nyugodtan lehet érte szólni, hogy szeret­nénk, hogyha mindenki a kö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents