Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-25 / 20. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 25. www.ujszo.com Kiállítás a Pozsonyi Magyar Intézetben Találd meg az otthonod AJANLO Pozsony. Mint írtuk is, a magyar kultúra napjához kapcsolódva a hétvégén tartották meg a Pozsonyi Magyar Intézetben az első Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Fórumot. Kísérőrendezvényeként minden évben egy-egy Szlovákiában élő, valamint egy Szlovákiából származó, külföldön alkotó jeles művész kap lehetőséget néhány alkotásának bemutatására egy közös tárlaton. Az idei, kétnapos szakmai műhelybeszélgetés részeként nyitották meg a Találd meg az otthonod című kiállítást, melyen Somorjai Kiss Tibor, Péz- man Andrea és Szőke Erika alkotásai láthatók. Tágabb vagy szűkebb értelemben mindhárom művész érinti munkáin az otthon fogalmát, illetve azokban mélyen ott gyökerezik az identitás meghatározásának szerepe. Somorjai Kiss Tibor, aki a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető tanára, Tranzit című sorozatából mutat be részleteket - amelyről lapunkban is írtunk korábban, hiszen elsőként a somorjai zsinagógában tárta közönség elé az anyagot; hely- specifikusan oda készült. A zsinagógabeli installálásból a Magyar Intézet kiállításán egy nyomat ad ízelítőt. E tranzitlétben - ahogy Uszkay Tekla művészettörténész a tárlatnyitón elmondta - „az otthon egy nagyobb, mondhatnám felsőbb rend részeként a mikro-, illetve makrovilág között feszülő egység, melyben mi választjuk meg otthon-érzésünk bástyáit”. „Szőke Erika számára - az ő szavaival élve - az alkotás, a művészet a személyes lét misztériumának megértése” hangzott el a megnyitón. „Kísérleteinek szereplője sok esetben önmaga: mind képzeletének játékai, mind saját teste, vagy egyáltalán más élő szerveknek, biológiai folyamatoknak a nem-tudományos vizsgálata. Néhány emblematikus tárgy jellemzi munkáit, mint a szívforma, a kenyér, a női identitás eszközei, az emberi test szinte nyers természetességgel jelenik meg” - fogalmazott Uszkay Tekla. Pézman Andrea grafikáival kapcsolatban a nyitóbeszéd arra utalt, hogy „első látásra egy formailag és színhasználatban igen letisztult rend elemei. A csupán fekete-fehérrel redukált sík- és térbeli munkák egy sorozatot alkotnak, melynek címe Levél Tibi bátyámhoz.” (A térbeliség ez esetben természetsen fotókon van jelen.) E sorozat „levél-üzenetével” kapcsolatban egyebek mellett azt a magyarázatot adta Uszkay Tekla, hogy: „Az írott szöveg bár számunkra összegfüggéstelen szavak halmaza, a már-már monoton automatizmussal létrejött levelek, az akarat szüntelen fáradozását, magának az aktusnak a tettnek szinte kétségbeesett végtelenített programját kódoljákmagukban.” (tébé) A Találd meg az otthonod című pozsonyi tárlat március 16-áig tekinthető meg (Zahorán Csaba felvétele) Az ütem a fontos, és persze a látvány, ahogyan a dolgok fokozatosan pusztulnak a kezük alatt Püfölés és aprítás norvég módra A Hurra Torpedo trió zenéje elsősorban az ösztönökre hat. Azon elfojtott öszöneinkre, amelyeket a mosógép, fri- dzsider, porszívó és más háztartási cikkek meghibásodása alkalmával sosem merünk kiélni. Hogy szét kellene verni őket. JUHÁSZ KATALIN A vicces norvégok egy zseniális ötletnek köszönhetik világhírüket. A gitár mellett sütőket, hűtőket, vasalókat és sok más, kényelmünket szolgáló eszközt használnak a színpadon. Viccesen rombolnak szét háztartási gépeket és világslágereket. Elsőként a Bonnie Tyler Total Eclipse of the Heart című örökzöldjét vették kezelésbe még a kilencvenes években, és talán maguk sem gondolták volna, hogy egész karrierjüket meghatározzák majd ezek a viccesen agresszív mozdulatok. Mert ettől kezdve nem volt megállás, újabb és újabb dalokkal bővült a repertoár, a zenészeket pedig szó szerint szétszedték a koncertszervezők. A trió körbetur- nézta a kontinenst, sőt a tengerentúlra is eljutottak őrült projektjükkel. Emiatt fel kellett függeszteniük működésüket más, normális zenekarokban, ami frusztrálhattata őket, ugyanis az évek alatt többször fel akarták oszlatni a Hurra Torpedót, számos búcsúkoncertet hirdettek, de a közönség egyszerűen nem volt hajlandó megválni tőlük. Es ezúttal nem csak a világ haladóbb feléről beszélünk, hiszen torpedóék híre ide hozzánk is eljutott, olyannyira, hogy a hatalmas érdeklődés miatt a pozsonyi KC Dunaj kultúr- központ történetében először kellett megismételni egy koncertet. Miután múlt hét csütörtökén a fiúk mindent annak rendje, s módja szerint szétvertek a színpadon, kiderült, hogy az érdeklődők fele nem fért be a terembe, és mivel a budapesti és a kassai koncert után volt egy üres napjuk, bevállalták a hétfői (František Halás felvétele) Egy „látványos" dal a koncertről ^ _ A Hurra Torpedo pozsonyi koncertjéből if: részleteket láthatnak vk* az ujszo.com-on. ráadáskoncertet. A hírre természetesen mi is felkaptuk a fejünket, és úgy döntöttünk, megtekintjük a zenés performanszt. Az „élére állítva” négyszáz férőhelyes terem kezdés előtt egy órával már félig megtelt. A színpadon ott sorakoztak a fent említett háztartási cikkek, (említsük meg a botmixert, a multifunkciós konyhai robotgépet, a kenyérpirítót, a palacsintasütőt a mikrohullámú sütőt és a ruhaszárítót is), a közönség néma áhitattal legeltette szemét. Később kiderült, azoknak volt igazuk, akik időben elfoglalták az első sorokat, a hátul állók ugyanis a látvány, a hangzás és a filing töredékét kaphatták csak. A „hangszerpark” akkurátusán bemikrofonozva, ezzel állítólag hosszú órákat töltenek, ahogy a válogatással is. A cucc nagy részét ugyanis mindig a helyi roncstelepen szerzik be, csak néhány meghatározó dolgot cipelnek magukkal országról országra. Amikor a banda tagjai belecsaptak a lecsóba, elkezdtünk tippelgetni, melyek ezek. Az ütemes püfölés hatására szép, zengő, mély basszushangokat kiadó fagyasztóláda lehet az egyik állandó instrumentum. (A végén megnéztem a márkáját, mert érdekelt a tartós zárszerkezet miatt, de persze itt és most nem árulhatom el önöknek, hiszen a gyártó cég nem fizet érte.) De nézzük a dolog zenei részét. Nem véletlen, hogy a trió (Egil Hegerberg, Kristopher Schau és Aslag Guttormsgaard) hosszú pályafutása alatt csupán két CD-t adott ki. A Hurra Torpedo lényege ugyanis az élő show. Évek alatt kikísérletezett mozdulatokkal ütik „hangszereiket” félbe tört seprőnyelekkel ott és úgy, ahol és ahogyan a legjobban szólnak. A világslágerek közül azokat választják, amelyekben a basszus és a ritmusszekció dominál, a gitárral csak rásegítenek itt-ott. Nem cizellálják agyon a számokat, inkább az ütem a fontos, és persze a látvány, ahogyan a dolgok fokozatosan pusztulnak a kezük alatt. Komoly meló lehet ez, hiszen a bő egyórás koncert végére láthatóan eléggé kidöglöttek, ráadásul a fő showman sérült kézzel abszolválta a fellépést. Társai nem győzték dicsérni őt ezért, persze viccesen, de azért érezhető volt a mögöttes komolyság. Külön értékelendő az az igyekezet, amellyel cseh nyelven adtak elő egy karácsonyi dalt, majd pedig szlovákul szórakoztatták a nagyérdeműt, komoly sikerrel. Ehhez tudni kell, hogy néhány évvel ezelőtt a cseh televízió kérte fel őket egy reklám- szpotra, ezt elevenítették most fel. Szlovákul pedig nyilván a hétvégén tanultak meg néhány sort. Egyébként láthatóan díjazták a lelkesedést, a számok között humoros, és néha tényleg szellemes szövegelésükkel szítva a hangulatot. Eredetileg egyébként novemberben vártuk őket Pozsonyba és Kassára, de akkor egyikük, Kristopher eltörte a kezét, ezért a koncertek januárra tolódtak. A trió ráadásul már a 2009-es trencséni Pohoda fesztiválon is harcra készen várt, amikor a halálos áldozatot is követelő vihar meghiúsította a fellépést. A mostani három buli tehát hosszú kiéheztetés után valósult meg, és a nézők reakcióit látva megérte a várakozás. A norvég nagykövetasszony is diszkréten megbújt a közönség soraiban, a hivatalos verzió szerint tinédzser fiát és annak barátait kísérte el, gyanítjuk viszont, hogy valójában a személyes érdeklődés vezette a Dunajba. A koncert után ugyanis széles mosollyal közölte, hogy rég nem szórakozott ilyen jól. A takarítást már nem vártuk meg, de annyit még láttunk, hogy a színpadon maradt apróbb, hazavihető alkatrészeket a nézők vették magukhoz relikviaként. „Ez egyszer még sokat fog érni” - mutatta büszkén egyikük egy kenyérpirító darabját... Holnap este 11. János Pál pápa, azaz Karol Wojtyla darabjának szlovákiai ősbemutatóját tartják a Kassai Thália Színházban, szlovák feliratozással Az aranyműves boltja előtt FECSÓYVETT Kevesen tudják, hogy II. János Pál pápát, civil nevén Karol Wojtylát szoros szálak kötötték a film és színházművészethez. Papi pályája előtt, a 40-es években Krakkóban színészként is megjelentaszínpadon, eztköve- tően több drámát írt, és modern stílusa alapján posztmodem szerzőnek tartják. A Kassai Thália Színház Szlovákiában elsőként mutatja be Az aranyműves boltja előtt című drámáját (1960), amelyet álnéven jelentetett meg egy lengyel folyóiratban. A darab három férfi-nő kapcsolatba enged betekintést. Egy házasság előtt álló pár, egy tönkrement, de még nem felbontott kapcsolatban élő pár, valamint egy gyermekeit egyedül nevelő elvált nő élete jelenik meg. A három életsorsot mozaikszerűen, villanásokban követheti a néző. A darabban sok elavultnak tűnő téma, a házasság felbont- hatatlanságának kérdése is előtérbe kerül. A Kecskeméten már bemutatott darab a Kassai Thália Színházban egy lengyel rendezőnő, Joanna Zdrada megfogalmazásában kerül színre. A filozofikus szöveget a kassai előadáshoz újra fordították (Pászt Patrícia), s az eredetihez képest egyszerűbb, sűrített változat jelenik meg, amelyben a darab filozofikus jellegét próbálták egyszerűbbé tenni. A szövegcentrikusságot a rendezői elképzelés zenével és mozgással ellensúlyozta, a három elem együtt ad kulcsot a darab érthetőségéhez. A koreográfus, Kántor Katalin elmondta, hogy a szent és profán síkok megjelenítése az egyik különlgessége az előadásnak, a magasztos gondolatok humorai átszőtt pillanatokkal fűszerezve jelennek meg, a mozgás kidolgozása által ezeket az apró pillanatokat is szerette volna jelentőssé tenni. Szerepel egy hattagú kórus is, amely utalhat az ókori görög drámák felépítésére, de egy mai templomi kórusra is. A díszlet szintén univerzalizmus- ra utal. Az előadásban új, ismert, de látótérből kikerült, és sztárszínészek is megjelennek. Először láthatja a kassai közönség Szoták Andreát, aki a Bárka, Kolibri, Szkéné, Csokonai és a Zsámbéki Színházak előadásaiban játszott. A Thália korábbi színészei közül Öllé Erik Kristóf szerepében tér vissza a színházba, aki évekig a budapesti Bárka Színházban dolgozott. Rák Viktóriát pedig, aki televíziós sorozatok sztárja, Mónika szerepében láthatjuk. Az előadás bemutatója január 26-án lesz, szlovák nyelvű feliratozással. Dudás Péter, Szoták Andrea és Nádasdi Péter (Képarchívum
