Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-25 / 20. szám, szerda

4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 25. www.ujszo.com Magasabb védőfal kellene az eurónak Görögország ideje véges ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Washington. Az európai pénzügyminiszterek hétfő esti találkozóján február 13-ig adtak haladékot a görög kormány hitelezőivel folytatott tárgyalások lezárására. Görög­ország csak azután kezdheti meg a tágyalásokat az EU-tól és az IMF-től remélt további, 130 milliárd eurós mentőövről, hogy megállapodott az európai banldobbival a pénzintézetek kezelésében lévő több mint 200 milliárd eurós görög adós­ságállomány részleges leírásá­ról. Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának elnöke közölte, az EU megkérte a görög kor­mányt arra, hogy próbáljon meg kialkudni alacsonyabb kamatokat a magánbefektetők­től. Charles Dallara, aki a ma­gánbefektetőket képviseli, azt nyilatkozta, végső ajánlatuk 4,5-4,6%-os kamat, 4% alatti hozammal nem mennek bele az adósságleírás utáni köt­vénycserébe. A magánhitele­zők ugyanis 65-70%-nál na­gyobb arányú adósságleírást nem tartanak elfogadhatónak, miközben Athén csak 3,5%-os kamatot ajánlott fel. Nyilván­való, hogy a görög program ki­siklott - mondta a patthelyze­tet látva Juncker. Christine Lagarde az IMF ve­zérigazgatója úgy véli, a nyárra felállítandó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) állandó mentőalap 500 milliárd eurója kevés lesz a gondok kezelésére. Az IMF becslései szerint ennél jóval nagyobb mentőövre len­ne szükség a piacok megnyug­tatásához, mivel magasabb „tűzfal” nélkül Olaszország és Spanyolország is fizetésképte­lenségi válságba kerülhet ab­normális finanszírozási költsé­gekkel, ami veszélyeztetheti az egész euróövezeti rendszer stabilitását. A német kormány azonban ellenzi az ESM fel- duzzasztását. (EcoL., MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Időt adnának a betéteseknek Pozsony. Több mint tíz év­vel azt követően, hogy a szlo­vákiai bankokban felszámol­ták a nem névre szóló, vagyis anonim betétkönyveket, az ilyen betétek tulajdonosainak még mindig több mint 13 mil­lió eurója maradt az államnál. Az eredeti szabályok szerint a tulajdonosok az elmúlt év vé­géig jelentkezhettek a pénzü­kért, a parlament előtt lévő törvénymódosítás szerint azonban ezt a határidőt 2013 végéig szeretnék kitolni. Az anonim betétkönyveket 2001-ben számolták fel, és a tulajdonosaik2006-ig a bank­juktól igényelhették az ilyen betétkönyveken lévő pénzü­ket. Ezt követően a ki nem fi­zetett összeget az állam vette át, amely az elmúlt év végéig fizetett a számlatulajdono­soknak. (TASR) ILO: 600 millió új munkahely Genf. A Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet (ILO) glo­bális foglalkoztatásról szóló éves jelentése szerint a fenn­tartható növekedés beindítá­sához és a társadalmi kohézió megőrzéséhez a világra 600 millió új produktív munka­hely megteremtésének sür­gősen megoldandó feladata hárul a következő évtized­ben. A tegnap közzétett jelen­tés szerint még mindig 27 millióval több munkanélküli van, mint a válság kezdetén. A jelentés 2012-re alapeset­ben 3 millió új munkanélkülit jelez, és azt jósolja, hogy a számuk 2016-ra 206 millióra fog emelkedni. (MTI) Több fogyasztási hitelt folyósítottak Pozsony. Tavaly újra meg­ugrott a fogyasztási hitelek iránti kereslet Szlovákiában. Az ilyen hiteleket folyósító Home Credit Slovakia az el­múlt évben összesen 137 mil­lió eurót adott kölcsön, ami az előző évhez képest 24 szá­zalékos növekedésnek szá­mít. A legtöbben televíziók, számítógépek és háztartási gépek vásárlására igényeltek hitelt. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8346 Lengyel zloty 4,2984 Cseh korona 25,422 Magyar forint 302,38 Horvát kuna 7,5685 Román lej 4,3430 Japán jen 100,89 Svájci frank 1,2065 Kanadai dollár 1,3164 USA-dollár 1,3003 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,27 26,11-24,59 313,39-286,39 OTP Bank 1,34-1,26 26,11-24,56 312,30-289,72 Postabank 1,35-1,26 26,19-24,42­Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 25,98-24,54 313,29-286,31 Tatra banka 1,34-1,26 26,08-24,56 312,34-288,60 Príma banka 1,37-1,24 26,62-24,08 316,98-286,80 Általános Hitelbank 1,34-1,27 26,07-24,63 313,29-286,31 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A hitelt felvevők többsége az elmúlt időszakban fogyasztási kölcsönt vagy jelzáloghiteit igényelt Félelmünkben takarékoskodunk A Szlovák Nemzeti Bank épülete. A borús gazdasági hangulat és a romló kilátások miatt a lakosság több pénzt tett félre a hazai bankokban (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. Egy átlagos szlová­kiaiháztartásnak 13 ezer eurós megtakarítása van a hazai pénzintézetekben, miközben átlagosan 9 ezer eurós hitelttörleszt-derül ki a 2Muse piackutató ügy­nökség elemzéséből. A ta- pasztalatokszerintaszegé- nyebb háztartásokabizony- talan gazdasági helyzet mi- attbevételeiknagyobb há- nyadátteszikfélre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Jóval nagyobb az aránya azon háztartásoknak, amelyek képesek megtakarítani bizonyos összeget, mint azoké, akik in­kább hitelhez folyamodnak” - nyilatkozta Michal Vyšinský, a 2Muse képviselője. A gazdasági visszaesés miatt enyhén nőttek a lakossági megtakarítások, a la­kosság ugyanis igyekezett bebiz­tosítani magát a nehezebb idők­re. „A megtakarítások aránya nagyobb azoknál a családoknál, amelyeknél a nők vezetik a ház­tartás pénzügyeit” - állítja Vyšinský. Hogy egy-egy háztar­tás bevételeinek mekkora há­nyadát teszi félre, az az adott háztartás anyagi helyzetétől függ. Paradox módon épp a rosszabbul keresők teszik félre a bevételeik legnagyobb részét, ami azonban érthető, hiszen őket veszélyezteti leginkább a munkanélküliség. Ennek megfe­lelően alakult a megtakarítások regionális alakulása is: míg Po­zsonyban a szlovákiai átlag alatt maradtak a megtakarítások, a legtakarékosabbaknak az or­szág keleti megyéiben élők bi­zonyultak. A hitelt felvevők többsége fo­gyasztási kölcsönt vagy jelzá­loghiteit igényelt, miközben a törlesztés a jelentős részüknek nem okoz problémát- mondta el Vyšinský. A 2Muse által meg­kérdezettek 80 %-a szerint ed­dig az előre meghatározott ütemben törlesztik a hitelüket. Kisebb késést pár százalékukjel- zett. Vyšinský szerint azonban a nagy többség azt vallja, hogy egy éve még jobb volt a helyzet, még ha a jövőt illetően nőtt is az op­timista hangok száma. A felmé­résből az is kiderült, hogy a szlo­vákiai hiteltörlesztőknek nem okoz gondot alkalmazkodni a romló feltételekhez. Ilyen eset­ben a többség elsőként a nyári kirándulásról lenne hajlandó lemondani, amit az értékesebb fogyasztási cikkek követnek a sorban. Melinda Piková, az Álta­lános Hitelbank CVUB) osztály- vezetője szerint a háztartások által fizetett hitelek havi tör­lesztő részletének nem szabad­na meghaladnia a háztartás be­vételeinek a 35%-át. Az ennél nagyobb összegű törlesztésnél ugyanis már nagyobb az esélye annak, hogy gondok akadhat- nakafizetéssel. (mi, SITA) Az olcsóbb IMF-forrás 50-200 milliárd forintos megtakarítást jelenthet a kamatkiadásokban Orbán nem kíván mindenben engedni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az egykulcsos adó többkulcsossá tételét vagy a mostani 16%-os kulcs emelését kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar kormánytól, tudta meg a TV2 Tények című műsora. Utóbbi esetben az IMF azt kéri, hogy 19%-ra emelje az adót a kormány (a 16%-os kulcs évi 500 milliárd forint adóki­esést jelent az államnak). Ez azért is fájó kérés az IMF részé­ről, mert az egykulcsos adó sa­rokköve Orbán Viktor gazda­ságpolitikájának, a miniszterel­nök az új alkotmányba is bele­vette az egyenadót. Fellegi Ta­más, a magyar tárgyalódelegá­ció vezetője szerint miután a tárgyalások egyik kérdése a makrogazdasági csomag és an­nak jövője, „minden olyan kér­dés, amely a költségvetéssel, a bevételekkel, a kiadásokkal, az adórendszerrel kapcsolatos, természetszerűleg szerepelni fog”. Az Orbán-kormány azon­ban nem akar minden téren en­gedni az Európai Uniónak és az IMF-nek. Nem akar változtatni a kormány az alaptörvényen a bí­rók nyugdíjkorhatára miatt - közölte Navracsics Tibor minisz­terelnök helyettes a Magyar Rá­dió tegnapi műsorában. A tár­gyalások biztosan megegyezés­sel zárulnak - vélik az Equilor elemzői, ám az odáig vezető út rögös lesz, erre az évre az euró árfolyamát 290 és 350 forint kö­zött bárhol el tudják képzelni. Magyarország számára a jóval olcsóbb IMF-forrás akár 50-200 milliárd forint közötti megtaka­rítást is jelenthet a kamatkiadá­sokban. A Magyar Nemzeti Bank tegnap 7%-on hagyta az alap­kamatot, részben ennek hatásá­ra a forint 303 HUF/euróra gyengült. (PrivB., Ind., TV, só) Nagy a létbizonytalanság az alkalmazottak körében, hiszen bármikor elveszíthetik a munkájukat A válság miatt nőtt a munkahelyi lopások száma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági helyzet romlásával és a bérek stagnálá­sával együtt a szlovákiai cégek­nél megugrott a munkahelyi lo­pások, sikkasztások és korrupci­ós esetek száma - derül ki a Sur- veilligence és a TPA Horwath társaságok elemzéséből. A meg­kérdezett cégek 11 százaléka szerint az így okozott káruk meghaladta az egymillió eurót. „Ha a cégeknek nem sikerül kel­lőképp motiválniuk az alkalma­zottaikat, nőhet a csalások szá­ma, miközben a jelenlegi gazda­sági helyzetben a piaci szereplők többsége erősen borúlátó” - nyi­latkozta Róbert Kičina, a Szlo­vák Vállalkozói Szövetség (PÁS) ügyvezető igazgatója. A Surveil- ligence és a TPA Horwath társa­ságok által elvégzett elemzés szerint a cégeknél elkövetett lo­pásokért és csalásokért az esetek több mint felében a cég alkalma­zottai a felelősek. A csalások csaknem ötödét azonban a cég­vezetők követik el, miközben ezek jóval kevesebben vannak, mint az alkalmazottak. Az elemzők szerint a csalások és lopások növekvő száma az ak­tuális piaci helyzettel magya­rázható. Az alkalmazottak kö­rében egyre nagyobb a létbi­zonytalanság, hiszen soha nem tudhatják, mikor veszítik el a munkájukat, ráadásul a nagy többségnek már a fizetését sem növelték az elmúlt években olyan mértékben, ami legalább az árak növekedését követte volna. Ilyen helyzetben sokan ott próbálnak meg törvénytelen pluszbevételre szert tenni, ahol csak lehet. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy minden második hazai vállalkozó találta (Tomáš Benedikovičfelv.) magát szembe törvénysértéssel. Az adatok a jelenleginél is sok­kal rosszabbak is lehettek volna, a nagyobb cégek azonban, okul­va a negatív tapasztalatokból, az elmúlt időszakban több olyan intézkedést is hoztak, amelyek­kel a munkahelyi lopásokat sze­rették volna megelőzni. „Ko­rábban voltak lopások a cé­günknél, az elmúlt öt évben azonban jelentős javulást ér­tünk el” - mondta el Vladimír Machalflt, a Volkswagen szóvi­vője. A kisebb és közepes cégek egyjelentős részének nincsenek meg az anyagi feltételei, hogy javítsanak a helyzeten. „A cé­geknél hiányoznak a hatékony ellenőrzési mechanizmusok” - állítja Ján Laika, a Surveilligen- ce társaság ügyvezető igazgató­ja, aki szerint az elmúlt idő­szakban a sikkasztás, a meg­vesztegetés és a lopás számítot­tak a leggyakoribb visszaélé­seknek. Az elemzők szerint nem számíthatunk látványosabb ja­vulásra az elkövetkező idő­szakban sem. (mi, HN, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents