Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-25 / 20. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 25. Vélemény És háttér 5 A legnagyobb kockázat az, hogy a jobboldal a szélén mozgó erők miatt elveszíti kohézióját Balközép kerestetik A jelek szerint ismét bajban lehetnek márciusban azok a baloldali érzelmű szlovákiai szavazók, akik világnézetüknek megfelelően szeretnének voksolni a parlamenti választásokon. RAVASZ ÁBEL Egy újabb ciklus kezdődhet el ugyanis úgy, hogy a modem baloldal nem csupán a parlamentben nincsen jelen, de még a szavazófülkébe bevitt papírhalomban sem találunk ilyen listát. A jelenleg létező szlovákiai baloldal különlegessége, hogy részben a husáki, részben a mečiari hagyományokra támaszkodva alapvetően nacionalista és konzervatív irányultságú. Ez azt jelenti, hogy míg a klasszikus baloldal állambarát és internacionalista, a modem („harmadik utas”) bal pedig piacbarát és nemzetközi, addig a szlovákiai állambarát és nacionalista. Nem véletlen, hogy az ebből a hagyományból kinövő Smer természetes partnerei a szintén nemzeti karakterű, a progresszivitást nem sokra becsülő pártok soraiból (HZDS, SNS, KDH?) kerülnek ki. Ez a tény 2006-ban a Smer az európai szocialisták (PES) soraiból való (azóta törölt) felfüggesztésének legfőbb okozójaként jelölhető meg. A szlovákiai baloldal egyelőre nem termelte ki a saját progresszív szárnyát. A kisebb baloldali pártok részben az újbal- oldali-zöld (SDĽ, zöld pártok), részben pedig a szociális-populista (99%) irányokba indultak el, de ezek a pártok nem nyújtanak korszerű és egyidejűleg a tömegek számára is vonzó alternatívát a Smerhez képest. Egy erős balközép párt megjelenése lehetővé tenné a mérsékelt pártoknak a többség visszaszerzését a politikai paletta immár mindkét felén erős populista és euroszkeptikus erőivel szemben. Egy ilyen pártnak vállalnia kellene a felelős és piacbarát gazdaságpolitikát, azonban csakis a társadalmi terhek lehetőségekhez mérten igazságos elosztása és egy szociálisan érzékeny állam fenntartása mellett. És határozottan ki kellene állnia a nacionalizmussal szemben, legyen az jobboldali, balos vagy liberális. Egy üyen program a jelenlegi jobbközép számára sem lenne elfogadhatatlan. Egy erős mérsékelt balos pártra a jobboldalnak nagyobb szüksége lenne, mint valaha. A Radičová-kormányt alkotó pártokat ugyanis most elsősorban jobbról, azaz a libertarianiz- mus (SaS) valamint a nemzeti populizmus (OĽ) irányából érik támadások. A legnagyobb kockázat nem a szavazói bázis megcsappanása, hanem az, hogy a jobboldal a szélén mozgó erők miatt elveszíti kohézióját és a következő ciklusokban képtelen lesz igazi alternatívát nyújtani a Smerrel és szociális populizmusával szemben. Ez a felismerés pedig beindíthatja a jobboldal eddig aránylag stabil részének dezintegrációját is, miután az azt alkotó pártok mindegyike számára egyre vonzóbb alternatívaként jelenhet meg a Smer „halálos ölelése” a mocsarasodó jobboldalhoz képest. A végeredmény pedig egy olyan modell lehet, ahol a populista bal ellenfele egy populista jobboldal lesz, ami egy magyarországi szintű politikai polarizációhoz és a jelenlegi, még mindig viszonylag stabil politikai kultúra összeomlásához vezethet.- Mi, bálnák hatalmas állatok vagyunk. Csak a gorilla nagyobb, mint mi. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET 0 VERES ISTVÁN Érdemes elgondolkodni azon, hogyan keletkeznek a Chuck Norris- viccek. Van egy ember (Chuck Norris), aki feltűnően gyakran csinál emberfeletti dolgokat. Ő az, aki megment, 0, aki megakadályoz, és aki megtorol - egyszóval segít, ahol tud (és ott is, ahol nem). És még nehezére sem esik. Az emberek kicsit már unják ezt, ezért kezdtek el terjedni a csaknorrisz-vic- cek. Amikor Chuck Norris fekvőtámaszozik, nem a teste emelkedik fel, hanem a Földgolyó nyomódik le. Chuck Norris meghalt, de már jól van. Satöbbi. A hétvégi budapesti Békemenet után az interneten Orbán Viktorról, Magyarország miniszterelnökéről kezdtek el viccek teijedni, olyanok, amelyeket nyilvánvalóan a csak- norriszos példa ihletett. A legtöbb közülük a szokásos rosszindulatú poénkodás egy olyan emberről, aki jelenleg nagyon nehéz helyzetben van. Kárör- vendést, lejáratást és hasonló negatív tényezőket sugároznak magukból ezek a szössze- netek; kitalálójuk valószínűleg nem kormánypárti. Egyetlen egyre viszont érdemes odafigyelni, ez így hangzik: „Az ember csak az agya tíz százalékát használja. A többit Orbán Viktor használja helyette.” Talán nem vagyunk rosszindulatúak, ha azt újuk, hogy Orbán Viktornak ez a mutatvány tényleg sikerült. Szombaton egyesek szerint százezernél is többen vonultak Budapest utcáira, hogy a kormányt (és Őt) támogatásukról biztosítsák. Ezek az emberek a magyar kormányt ért hazai és külföldi vádak ellenére fontosnak tartották kifejezni, hogy bíznak a miniszterelnökben és csapatában, mert Ő (és Csapata) valószínűleg mindenkinél jobban tudja, amit tud (még akkor is, ha a véleménye időnként változik). Szép gesztus a szimpátiatüntetés. Csakhogy Magyarországnak most nem erre van szüksége. Sőt, ezek az utcára vonult tömegek veszélyesebb tettet hajtottak végre, mint a 2006-ban randalírozó csőcselék. Utóbbiak ugyanis (bármennyire nem helyes, amit tettek) az államhatalmat figyelmeztették arra, hogy az ország vezetésével valami nincs rendben (mármint azok, akik tüntetni és nem autókat szétverni vonultak ki). A hétvégi tüntetés résztvevői viszont szimbolikusan ismét rábólintottak a Fidesz (és az Ő) teljhatalmára. Egyetértenek azzal, hogy a kormány (és Ő) még két évig nemcsak azt tehet (és tesz is), hanem mondhat is, amit akar. 2012 például a miniszterelnök szerint az elrugaszkodás éve lesz Magyarország számára. Ilyenek a nagy bölcs vezérek. Ők jobban tudják. Erre pedig minden joguk megvan, hiszen agyunk kilencven százalékát ők használják. Nekünk viszont, ha már lemondtunk a kilencven százalékról, legalább a maradék tízből telhetne néha egy kis kételkedésre. KOMMENTAR A magyarok ostora SZOMBATHY PÁL Egy férfi, két eset. Az IMF-háború mélypontján, a forint/ az EU által sarokba szorítva Orbán Viktor fogadja Simor András jegybankelnököt, utána a folyosón az árfolyamot illető személyes felelősségét kérdik: mintha nem hallaná, másra válaszol, visszakérdez, feszülten kuncog. A felelőtlen ember dacával hárít. Snitt. Nemzetközi sajtótájékoztató Strasbourgban, erejét visszanyerve könnyeden magyarázza tegnapelőtti merev elutasító harcálláspontja ellenkezőjét. Bámulatos fordulat, könnyed elsiklás, átéléssel okoskodva. Ugyanaz az ember. Ahogy Maj- tényi László jogász lefesti: egy közepesen nagydumás valaki. Van oka a Nyugatot bántani. Kelet-Európának, e történelmi ütközőzónának sérelme rengeteg; gyakorta lenézés és ismerethiányból fakadó felületes véleményalkotás az osztályrésze. De a magyar vezető nem eléggé türelmes és pontatlanul támad. Orbán javíthatatlan romantikus a világképét illetően - kiváltképp, ha nyugat felé fordul. Nem találja a tartalomhoz a formát, túlzásokba esik; felhígul, és néha elveszíti a fonalat, melyből a Tervet szőtte. A rosszul kirobbantott világgazdasági szabadságharcban tiszteletreméltó volt a végtörlesztés vagy a különadók gondolata, mert be kívánta vonni a kockázatvállalásba a multi - kat, a bankokat. De nem jól vívták meg, ha célja igazságos volt is. Orbán akkor is a lényegre tapintott nemrég, mikor Darányi neve alatt a magyar mezőgazdaság védelmét hirdette meg. Nem megfogta - rátapintott. A kettőssége megint: lényegre tapintásban ugyanolyan erős, mint porrá zúzásban. Sokat elárul erről, ahogy egy német bulvárlapnak nyilatkozott EP-beli fellépése előtt: nem az érvek, hanem a hatalom előtt fog meghajolni, ha módosít néhány kifogásolt törvényt. Izgága mesebeszéd, Orbántól félnetek nem kell: nem diktátor. Ő demokrácia-ügyeskedő; autoriter, aki tágítaná a parlamenti demokráciát, de meg nem szüntetné; Berlusconira hasonlít, csak a milánói mókamesternek nem volt kétharmada; közben cseppet Kaczynskivel iker, Ficóra emlékeztet néha (nem úgy, kedves kormánytúlféltők!). Most visszazárta a szabadságharcot a fülkébe, a forradalom mellé. Nem a képességei, a tettei minősítik majd. Korai még a végítélet. A hatalmas kormánypárti demonstráció egyet biztosan jelez: mozgósításban és színészetben még mindig erős. Meglátjuk, hogy áll neki a megszorítás. A szerző magyarországi publicista TALLÓZÓ KÜLFÖLDI SAJTÓ A Le Monde francia napilap honlapján Pierre Verluise, a párizsi Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatója azt a kérdést tette fel: kell-e, hogy az Európai Unió meghátrálásra késztesse Magyarországot és ké- pes-e erre. A lisszaboni szerződésnek szerinte a demokráciáról, a jogállamról, valamint a pluralizmus tiszteletéről szóló cikkelye alapján Orbán Viktor kormányzása problémákat vet fel, s ha az Európai Unió legitim kíván maradni, érvényesítenie kell ezeket az értékeit. Megítélése szerint „a magyarügy” a 2004 és 2007 közötti, illetve a jövőbeni uniós csatlakozásokat illetően is gondolkodásba ejtő, „hiszen kevesebb, mint tíz évvel 2004-es belépése után mára egyértelművé vált, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unió demokratikus értékeid’. A kutató szerint ez a közvéleményt és a politikusokat kritikusabbá fogja tenni a jövőbeni bővítésekkel szemben. A Le Soir baloldali liberális brüsszeli lapban a „Viktor Ortega és Dániel Orbán” című terjedelmes írás szerzője, Je- an-Paul Marthoz, összevetve Daniel Ortega nicaraguai államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikai pályáját, arra a következtetésre jut: ők ketten ugyan egymással ellentétes ideológiát vallanak, de végül is most a jelek szerint egyaránt „a demokrácia és a szabadság ellenségeinek” táborában találhatók, miközben korábban „a haladás és a demokrácia lázadóivoltak”. A Die Welt című német konzervatív lap röviden beszámolt a Klubrádióért és a szólás szabadságáért tartott vasárnapi budapesti demonstrációról. Az újság azt írta, a tüntetők az ellen demonstráltak, hogy „a kormánnyal szemben kritikus rádiónak március 1-jéigbe kell szüntetnie az adást, mert az ország vitatott médiatanácsa elvette tőle a frekvenciád’. Hozzátették: „ez ellen vasárnap mindenekelőtt az adó újságírói vonultak az utcára”. A lap megjegyezte: „a médiatanácsban kizárólag a kormányzó Fidesz szövetségesei” foglalnak helyet, a testület felállítása pe- diga2011 elején életbelépett és éles nemzetközi bírálatokat kiváltott médiatörvény alapján történt. (MTI)
