Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-25 / 20. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 25. Közélet 3 Berényi: kezd minket zavarni, hogy ami a Dzurinda-kormány alatt magyar szempontból jó volt, az Bugár Béla érdeme Harna István a Gorilláról: most mindenki mosakszik (Somogyi Tibor archív felvétele) Pozsony. Az MKP politikusai saját korábbi állításaikat látják visszaigazolni a Gorilla-aktákban. Állítják: korábban kevés információval rendelkeztek a gazdasági történésekről. Harna István volt gazdasági alelnök szerint viszont mindenki annyi információt kapott, amennyit kért. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az MKP politikusai úgy látják, a Gorilla-akták a korábbi félelmeiket és gyanúikat igazolják. Arról, hogy mennyire hitelesek az akták, ők sem kívánnak beszélni, ám nyilatkozataikban azt állítják, hasonló jellegű részinformációkkal korábban is rendelkeztek. Mind Csáky Pál akkori alelnök, később elnök, mind a jelenlegi elnök Berényi József azt állítja, kevés információval rendelkeztek a párt állami vállalatok vezetésébe ültetett jelöltjeinek tevékenységéről. Bugár Béla, az MKP akkori elnöke is hasonló értelemben nyilatkozott az utóbbi napokban. Harna István, a gazdaságpolitikai tanács akkori elnöke szerint (1998 és 2002 között építésügyi miniszter volt, később parlamenti képviselő) viszont mindenkinek annyi információja volt, amennyit kért. „Most mindenki megpróbál mosakodni, hogy nem volt információja. Hogyhogy nem volt? A tanács tevékenységéről mindig beszámoltunk” - nyilatkozta lapunknak Harna. Az MKP vezetese - anno Csáky mellett Duray Miklós egykori alelnök is többször panaszkodott arra, hogy nem volt elég információja. Harna szerint négy évig, 1998 és 2002 között Duray is tagja volt az általa vezetett tanácsnak. „Soha nem mondott le bizottságbeli tagságáról, csak nem járt az ülésekre” - mondta Harna. „Párszor jómagam közöltem vele, hogy mikor lesz az ülés, hivatalos meghívókat is kapott, de nem járt” - így Harna. Elmondása szerint 2002 és 2006 között Duray már nem volt tagja a tanácsnak. Harna nem tudta megítélni, mennyire hitelesek a Gorillaakták. „Nekem ilyen tapasztalatom nem volt. Lehet, hogy igazak az akták, lehet, hogy nem” - tette hozzá. Szerinte minden pártnál vannak informális csoportok, amelyek nem mindig a párt vezetésével összhangban cselekszenek. „Nálunk nem tudok ilyesmiről, viszont nem tenném tűzbe a kezem senkiért” - tette hozzá. Az MKP politikusai úgy érzik, a Híd, amennyire csak lehet, rájuk próbálja hárítani a felelősséget a Gorilla-aktában leírt ügyekért. „Kicsit kezd minket zavarni, hogy ami a Dzurinda-kormány alatt magyar szempontból jó volt, az Bugár Béla érdeme, ami rossz, az pedig az MKP ügye” - mondta lapunknak Berényi József, az MKP elnöke. Csáky Pál korábbi elnök (2007-ig alelnök) szerint, ha a párt jelöltjei és háttéremberei províziókat kaptak, azt nem adták tovább az MKP- nak. Azt állítja, hogy a párt átvételekor a könyvelésben nem talált semmilyen pontatlanságokat. Hasonló szellemben nyilatkozott lapunknak egy hete Bugár Béla is, aki kizártnak tartja, hogy a párt profitálhatott volna az esetleges províziókból. Bugár Farkas Ivánt, az MKP mostani alelnökét is megemlítette a vele készített interjúnkban: szerinte Farkas, aki a Nemzeti Vagyonalapnál a napokban leváltott Anna Bu- beníková kollégája volt, sem tudott a províziókról. Farkas Iván tiltakozik az ellen, hogy nevét összemossák a mostani botránnyal, szerinte alapvetően azoknak kell reagálniuk, akiknek a neve szerepel az aktákban. „Az én nevem nem szerepel az aktákban” - mondta lapunknak. „2001-ben és 2002- ben mintegy másfél évig voltam a vagyonalap elnökségének tagja. 2002-ben megválasztottak parlamenti képviselővé, azután minden kapcsolatomat megszüntettem a vagyonalappal. Nem tudhatom, mi történt a Nemzeti Vagyonalapnál az aktákban szereplő években, 2005-2006 között” - állítja Farkas. (MSz) A kampány megihlette az ismeretlen szerző(ke)t, eddig több ezren kaphatták meg az iratot Magyar álgorilla az interneten ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Gorilla-akta a választási kampányban többeket megihletett, a múlt héten egy Gorilla magyarul (Gorila - po Maďarsky) című dokumentum került fel az internetre - eddig elsősorban e-mailekben terjed. Míg a Gorilla-aktával kapcsolatban nem tisztázott, mennyire hiteles - szakértők szerint az SIS-es iratok ismertetőjegyeit hordja magán, tehát vagy SIS-akta, vagy profi álakta -, addig a Magyar Gorilla egyértelműen nem titkos- szolgálati dokumentum. Magyar szerzőtől magyar gorilla Az irat szlovák nyelven íródott, a dokumentum alján az Anikó Régióvá név szerepel. Az iratban több magyar név is rosszul van írva (pl. Gjörgy Sörös, Jószef Szil- vásy), azt a látszatot keltve, mintha szlovák anyanyelvű személy írta volna, ám több mondat olyan szerkezeti hibákat tartalmaz, amelyet szlovákok nem vétenek. A dokumentum négy részből áll. Az első egy bevezető rész, melyben az elmúlt 20 év vélt szlovákiai magyar háttértörténéseit taglalja, utána egy összefoglaló következik a Híd képviselőinek vállalkozásairól. A harmadik rész a Nyitra megyében 2001 és 2005 között történt visszaélésekkel foglalkozik, az utolsó pedig az „eredeti” Gorilla-akták magyar vonatkozású feljegyzéseiből válogat. Konspirációs minta az inspiráció Az írás legfőképp a Híd politikusait próbálja lejáratni, emellett rossz fényben tüntet fel több közéleti személyiséget és szervezetet. Az anyag a konspirációs írások taktikája alapján épül fel: tartalmaz jó pár könnyen ellenőrizhető alaptényt (ami a hitelesség látszatát kölcsönzi az írásnak), és ezekre különböző fikciókat épít. Több helyen ugyanakkor félrevezető és egyértelműen hamis állításokat tartalmaz. Például lapunk két volt munkatársáról ír, akik állítólag azért kerültek 2010 után a kormányhivatalba, mert írásaikkal „a leginkább támogatták” a Híd létrejöttét. A két volt szerkesztő közül az egyik viszont már hat éve nem tagja a szerkesztőségnek, így nem is írt cikkeket 2009-ben, Bugá- rék pártjának alapításakor. A második részt azzal vezeti fel a szerző, hogy a foaf.sk ügynökség feltérképezte a leggazdagabb hazai magyar politikusok vagyonát, s ennek eredményét ismerteti. A foaf.sk valójában egy nyilvános keresőoldal, amely azt térképez fel, amit használója akar. Ha beütünk egy nevet, akkor a cégjegyzék és más nyilvános források felhasználásával összeállítja, hogy az adott személy mely vállalatok tulajdonosa, illetve kik az esetleges társtulajdonosai. A keresés eredményei között azért voltak hidas politikusok, mert az ő adataikat kérte ki az oldalról az akta összeállítója. Ugyanígy lehetne bármely más pártpolitikus üzleti érdekeltségeit is listázni. Nevesített távozók A harmadik részben az anyag említést tesz a Nyitra megyében történt visszaélésekről. Mint ismeretes, az MKP által 2001 és 2005 között uralt megyei önkormányzat akkor több gyanús döntést hozott, melyekkel saját megyei képviselőinek játszott át több megyei intézményt (szociális otthonokat, kórházakat). A dokumentum a 31 akkor MKP-s megyei képviselő közül csak azt a hármat említi, akik időközben átléptek a Hídba, miközben az akkori sajtóhírek szerint nem ők voltak az akciók irányítói - azok maradtak az MKP-ban. Nem örül az MKP „Nem tudom ki az írás szerzője. Nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget a dokumentumnak” - mondta lapunk kérdésére Berényi József, az MKP elnöke. Úgy tudjuk, a párt vezetősége nem örült különösebben a dokumentum felbukkanásának, mert az a „régi sablonok” szerint úja le az MKP-ból a Hídba távozott politikusok állítólagos „ügyeit”. Forrásunk szerint a párt a kampányban igyekszik kerülni azt, hogy a Hidat állítólagos gazdasági ügyei miatt támadja, mint 2010-ben, amikor ez visszaütött, ezért is kellemetlen nekik az „irat” felbukkanása. Az írásra először Csáky Pál volt MKP-elnök utalt nyilvánosan. Három nappal ezelőtti blogbejegyzésében - amelynek nagy részében a Gorillaaktákról ír - azt állítja, hogy „az akta fontos tükröt tart a szlovákiai magyar társadalom elé”. Csákyt tegnap többszöri próbálkozás után sem sikerült elérnünk. (MSz) Berényi József az MKP elnöke Mennyire tartja hitelesnek az internetre felkerült Gorilla-aktákat? Nem tudom megmondani, mennyire hitelesek az akták. Amit olvastam, annak egy részét már korábban is hallottam. A parlamenti képviselők között terjengtek ilyen hírek. Korábban azt mondta, csak néhány ember tudhatott ezekről az ügyekről az MKP korábbi vezetőségében. Kik? Nem tudom, kinek lehetett erről pontos információja. A bizalmatlanság a párton belül azért alakult ki, mert olyan érzésünk volt, hogy nem a pártnak van gazdasági háttere, hanem egy gazdasági, pénzügyi csoportnak van pártja. Ez felveti a párt vezetőségének felelősségét. Nyilvánvaló, hogy felelős ezért a párt akkori vezetősége. Minél magasabb funkcióban volt valaki, annál nagyobb a felelőssége. A pártelnök tevékenysége nagyban befolyásolja a párt működését: hogyan alakítja a belső struktúrákat, hogyan vezeti a párbeszédet a párton belül, milyen az információáramlás, mit terjeszt az elnökség elé. Sok mindenről csak a pártelnök tud. Ilyen szempontból az akkori pártelnök felelőssége megkérdőjelezhetetlen. Az akkori MKP vezetéséből jó néhányan most is az MKP vezetőségének tagjai. Velük beszélt a felelősség kérdéséről? Az elnökségben a napokban megtárgyaltuk az eddig nyilvánosságra került információkat. A korábbi időszakban a gond éppen azzal volt, hogy ezekről az elnökség egyáltalán nem tárgyalt, tehát alapinformációi sem voltak. Mire jutottak az elnökségi ülésen? Számunkra a legfontosabb, hogy ne hozzák kapcsolatba a mai MKP- val a Gorilla-ügyet, sokan ugyanis ezt szeretnék. Ezért nem mi vagyunk a felelősök. A mi 150-es képviselőjelölti listánkon senki sincs, akit említene a Gorilla-akta. Ez nem mondható el más, régóta működő pártról, vagy a régóta tevékenykedő politikusok által létrehozott pártról. (MSz)
