Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-04 / 3. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 4. www.ujszo.com Mindkét állampolgársági törvényt eltöröltetné Gašparovič: a magyar kártya szlovák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az oldaná meg a kettős állampolgársággal kapcsolatos bonyodalmakat, ha Budapest visszavonná a saját állampolgársági törvényét, Szlovákia pedig ezután szintén visszavonná az ellentörvényt - állítja Ivan Gašparovič szlovák államfő. „És minden úgy lesz, ahogy azelőtt volt” - vélekedik. Hozzátette: ezt a véleményt tolmácsolta magyar partnerének, Schmitt Pálnak is legutóbbi találkozójukon. Gašparovič úgy véli, nem a szlovákok játszanak a magyar kártyával. „Éppen a magyarok húzzák elő mindig a szlovák kártyát, ők állnak elő valamivel, amire aztán reagálnunk kell. Nincs szó magyar kártyáról, inkább a szlovákról” - tette hozzá. Az államfő szerint Magyarországnak és Szlovákiának a közös gazdasági és külpolitikai érdekek terén nincsenek gondjai, ahogy a visegrádi együttműködéssel sem. „A történelemmel viszont, mely a mindennapjainkat is átjárja, továbbá a ma már nehezen védhető véleményekkel viszont problémák vannak. Becsapjuk magunkat, ha azt mondjuk, hogy nincs semmi gond”-mondta. (TASR, vps) RÖVIDEN Lecsupaszítva dobjuk ki a fenyőt Pozsony. A karácsonyfát a szaloncukor papírjai, és díszek nélkül kell kidobni, lehetőség szerint az erre a célra kihelyezett gyűjtőkonténerekbe, hogy könnyebb legyen a feldolgozásuk - figyelmeztetett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása. A fákból takarmány vagy biomassza-alapanyag készül. Feldolgozásukat az ezüstpapírok megnehezíthetik, és veszélyesek lehetnek az állatok egészségére. (TASR) A mentelmi jog „örök” Pozsony. Ebben a kormányzati (csonka) ciklusban sem sikerült eltörölni a képviselők mentelmi jogát. A választásokig már nem várható ebben előrelépés - véli Pavol Hrušovský (KDH) házelnök. A képviselők már régóta halogatják a mentelmi jogról szóló, és további 50 képviselői indítvány megtárgyalását. Hrušovský szerint azért, hogy a parlament ne alakuljon át választási kampányközponttá. (TASR) A Smer visszaállítaná az állami árszabályozást Fico csak egy partnert akar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kétpárti kormányt szeretne március után az előrehozott választások legnagyobb esélyese, a Smer elnöke. Robert Fico egy interjúban beszélt arról, hogy csakis kétpárti kormány adhat stabilitást az országnak. , Aválasztások győztese nyer egy utat a pokolba. Ez az út jószándékkal van kikövezve, de a pokolba vezet” fogalmazott a legerősebb ellenzéki párt vezetője. Ha a Smer az új kormány része lesz, ismét bevezeti az állami árszabályozást, ismertette a párt gazdasági terveit Fico. Hozzátette, ismét életbe léptetnék azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az állam szabályozni tudja például a gáz és az élelmiszerek árát. „Az egész Európai Unión belül Szlovákiában a legnagyobb a drágulás mértéke” - hangoztatta Fico. Visszaállítanák a nagy üzletláncok árkínálatainak állami szabályozásáról szóló törvényt is. (SITA, vps) A pénzügyminisztérium sokallja az ünnepnapokat, a képviselők eggyel többet szeretnének Idén eggyel több szabadnap lesz Pozsony. Az előző évhez képest idén egy ünnepnappal esik több hétköznapra, tehát egy nappal többet pihenhetünk. A pénzügyminisztérium azt állítja, Szlovákiában rendkívül sok az államünnep, de nem fogja javasolni számuk csökkentését. Mit csinálnak január 34-én? Jóval több szabadnapot szeretne alkalmazottaiknak a vasút. A társaság által kiadott naptáraknak „több szépséghibája” is van. A 8-10 ezer példányban kinyomtatott naptárban január 32-e és 34-e, február 33-a és március 34-e is megtalálható. Kérdés, milyen vonatok közlekednek ezeken a napokon. További hiba, hogy január péntekkel ér véget, február pedig szerdai nappal kezdődik. A vasúttársaság a nyomdát hibáztatja és magyarázatot követel. ÖSSZEFOGLALÓ Idén a hétvégéken kívül összesen 11 szabadnapnak örülhetünk, 15 ünnepnapból csak négy esik hétvégére: újév, szeptember 1. és 15., valamint november 17. Tavaly öt nap esett hétvégére. A visegrádi államok közül Szlovákiában van a legtöbb államünnep, amely egyben munkaszüneti nap is. Állam- ünnepből - a szó szoros értelmében - csak öt van, de további tíz ünnep szintén munkaszüneti napnak számít. Magyarországon például tíz ilyen ünnepnap van, Csehországban 13, Lengyelországban pedig 11. Magyarországon és Csehországban a nagypéntek nem munkaszüneti nap. Ausztriában, Szlovákiához hasonlóan, 15 ünnepnap van. Bár minden évben vita tárgyát képezi, a pénzügyminisztérium továbbra sem tudja pontosan megbecsülni, mekkora kiesést jelent az államkasszának egy-egy munkaszüneti nap. A tárca sajtóosztályának tájékoztatása szerint tavaly egy ünnepnap miatt 190-260 millió euróval volt alacsonyabb a bruttó hazai össztermék. Ha két ünnepnapot törölnének el, akkor a hazai össztermék 387-525 millió euróval lenne nagyobb. „Ha csak egy évet veszünk figyelembe, akkor a teljes nemzeti összetermékhez viszonyítva semmitmondó adatról van szó, hosszabb távon viszont már jelentős a kiesés, amely végeredményben árthat az ország versenyképességének” - áll a tárca állásfoglalásában. Azt, hogy melyik munkaszüneti napot lehetne megszüntetni, a minisztérium nem nyilatkozik, mert ez nem az ő hatáskörébe tartozik. A parlamentben jelenleg két javaslat van az állami ünnepekről szóló törvény módosítására. Az egyiket az SDKÚ, a másikat az OKS nyújtotta be. Gyakorlatilag egyforma javaslatról van szó, egy új ünnepnapot vezetnének be, mégpedig október 28-át, az önálló csehszlovák állam megalakulásának napját. Szeptember 1-jét, az alkotmány napját viszont törölnék a munkaszüneti napok közül, csak emléknap lenne. Az állami ünnepekről szóló törvény egyébként idén áprilisban is módosult. Ennek a változtatásnak az értelmében május 1-je már nemcsak a munka ünnepe, arra is emlékezünk, hogy 2004-ben ezen a napon csatlakozott Szlovákia az Európai Unióhoz, (dp) A szélsőséges véleményeket szeretnék ellensúlyozni a művészek és közéleti személyiségek Újabb kétnyelvű civil kezdeményezés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Vállalom a véleményem címmel indít rövidfilm-so- rozatot egy civil kezdeményezés. A szlovák és magyar nyelvű kisfilmek a következő hetekben sorra kerülnek fel az internetre, magyar és szlovák művészek, közéleti személyiségek mondják el véleményüket az aktuális társadalmi helyzetről.,Azért tartjuk fontosnak kimondani a véleményünket, mert a politikai kampányok idején rendszerint jobban odafigyelnek az emberek” - érvelnek az aktivisták. A kezdeményezést elindítók között van például Mokos Attila, Olasz István, Nádasdi Péter, Gál Tamás színész, Lakatos Róbert brácsaművész, Bindics Gábor rendezvényszervező, Ko- loman Kertész Bagala könyvkiadó, Juraj Kušnierik publicista, Jana Kürschner énekesnő, Svätopluk Mikyta képzőművész. A nagy, ám csendes többség véleményét tükröző építő gondolatokat közvetítenek. „Reményeink szerint a sorozat hosszú életű lesz, és véleményünk messze túlmutat a választási kampány időszakán” áll közleményükben. Január 3-tól minden nap megjelenik egy-egy vélemény a www.valla lomavelemenyem.sk internetes oldalon, ezeket elküldték egyébként az összes hazai mértékadó sajtóorgánumnak. A kezdeményezésnek lapunk médiapartnere, a videók az ujszo.com internetes oldalán is megtekinthetők, (ú, vps) Negatív változásokat hoz a szociális törvény februárban életbe lépő változása - főleg a kismamák járnak rosszul Önkéntes betegbiztosítás - már csak csomagban köthető SÁNDORRENÁTA Pozsony. Februártól változik a szociális biztosításról szóló törvény, és ez többeket negatívan érint, elsősorban a kismamákat. Ugyanis már nem lehet pusztán önkéntes betegbiztosítást kötni, az egész társadalom- biztosítási csomagot fizetni kell: a betegbiztosítás mellett a nyugdíjbiztosítást és munkanélküli-biztosítást. Eddig elsősorban a tervezett gyermekek esetében használták ki a kismamák az önkéntes betegbiztosítást: magasabb díjat fizettek, ám a szülés után jóval magasabb anyasági segélyt kaptak. Ennek megakadályozására módosították a törvényt, hiszen a biztosítási csomag jóval drágább: betegbiztosítás - a kivetési alap 4,4%-a; nyugdíj- biztosítás-18%; munkanélküli biztosítás-4,75%. Az anyasági segély feltétele, hogy a szülést megelőző két évben legalább 270 napig fizetni kell a betegbiztosítást. Akik jelenleg is fizetik az önkéntes betegbiztosítást, ezt addig tehetik, amíg ki nem telik a 270 nap, s ha ez alatt teherbe esnek, még megkapják a magasabb anyaságisegélyt. A változtatástól az állam több millió eurós megtakarítást remél, „kompenzációként” emeli az anyasági segélyt. Ez 2011-ben a bruttó bér 60%-a volt, januártól a 65%-a. A legalacsonyabb anyasági segély januártól 228,30 euró, a legmaga- sabb762,10euró. A Radičová-kormány azonban nem teljesítette teljes mértékben a várandós nőknek tett ígéretét. A kormányalakításkor ugyanis még arról volt szó, hogy nemcsak az anyasági segély összege, hanem az anyasági szabadság hossza is növekszik. Ezt 2011-ben ugyan betartotta: 28 hétről 34-re emelkedett az anyasági szabadság, ám arról volt szó, hogy 2014-ig minden évben emelik hat héttel. Ez már most sem történt meg, marad a 34 hét, és a tervek szerint csak jövőre emelkedik40-re. Azok, akik 2011-ben szültek és anyasági szabadságuk átnyúlik az idei évre, automatikusan emelkedik az anyasági segélyük, ezt nem kell kérvényezni. Ugyanígy nem kell kérvényezni a gyermekgondozási segély emelését sem - ez az anyasági letelte után jár, 2012-ben 194,70 euró, tehát nagyjából négy euróval magasabb, mint 2011-ben.
