Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-04 / 3. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 4. Közélet-hirdetés 3 Csak azok kételkednek a titkosszolgálati akták hitelességében, akiknek neve szerepel a dokumentumokban; az SaS valódinak tartja A hatóságok titkolják, ki vizsgálja a Gorilla-ügyet A Gorilla-akta szerint évek óta pénzügyi csoportok finanszírozzák a pártokat s döntenek arról, mit privatizálnak és mikor (TASR-felvétel) Pozsony. Bár többen azt állították, nem kell komolyan venni a Gorilla fedőnevű, állítólagos titkosszolgálati aktát, a dokumentumok mégis nagy port kavartak. Hogy a dokumentumok valódiak, még senki nem támasztotta alá, az ügyészség és a rendőrség nyomoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mivel politikusokat érint az ügy, valószínű, hogy az előrehozott választásokig kampánytéma marad. Az ügyészség speciális nyomozócsoportot bízott meg azzal, járjon utána az akta hitelességének. Robert Fico kormányzása idején egyszer már leállították az ügyben indított nyomozást, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatója ugyanis nem mentette fel a titoktartás alól azokat az ügynököket, akiket a rendőrség ki akart hallgatni. Miután Iveta Radičová kormányfő, az SIS-főnök közvetlen felettese megüzente, hogy a titkosszolgálat egy esetleges újabb nyomozás során biztosan együttműködne a hatóságokkal, elindult az új vizsgálat. Csak az SaS hisz a Gorillában A Gorilla-akta karácsony előtt jelent meg az interneten. Egy bepoloskázott lakásban rögzített beszélgetések átiratát tartalmazta, a felvételek 2005-2006 között készültek. A lakásban több tucat közéleti személyiség is megfordult, politikusok találkoztak ott a Pen- ta pénzügyi csoport társtulajdonosával, Jaroslav Hasiakkal. A lakás a pozsonyi Vazovová utcán található, a Pentával kapcsolatban álló személy tulajdona. A Gorilla-akta tartalmazza a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) egyik ügynökének jelentését az SIS akkori főnökének, Jozef Magalának. Beszámol róla, hogyan hallgatta le bírósági engedéllyel a szóban forgó lakásban tartózkodókat a szomszédos lakásból. A háztömb lakói egyébként nem ismerik azt a férfit, akinek a lakás hivatalosan a tulajdonában van. A tömbházban található étterem tulajdonosa a Sme napüapnak elmondta, korábban az ANO minisztereit és más politikusokat is látta ott. Az SIS állítólag a Penta tagjait figyelte meg, nagyvállalatok privatizációjára és politikai pártok finanszírozására vonatkozó adatokat gyűjtött, az után nyomozott, milyen kapcsolatban van a Penta Mikuláš Dzu- rinda második kormányának tagjaival. A Gorilla-ügy nem új keletű. Többen igazolni tudják, hogy két évvel ezelőtt az aktákat az SaS néhány politikusa és újságírók is megkapták. „Biztosan tudom, hogy Richard Sulikhoz, az SaS elnökéhez is eljutott az akta. A 2010-es választások előtt” - mondta Tom Nicholson, a Sme napilap volt újságírója, aki később átadta az aktát a rendőrségnek, s aki könyvet készül megjelentetni az ügyről. Juraj Miškov, az SaS gazdasági minisztere nem tagadja, hogy látta a Gorilla-aktát. Azt állítja, miután elolvasták, a koalíciós ülésen az SaS megpróbálta megakadályozni, hogy az SDKÚ jelöltje, Anna Bubeníko- vá kerüljön a Nemzeti Vagyonalap (FNM) élére. Az akta szerint Jaroslav Haščák, a Penta társtulajdonosa többször találkozott Bubeníkovával, és rajta keresztül próbált elintézni bizonyos ügyeket a politikusoknál. A dokumentumban főleg Jirko Malchárek (ANO) gazdasági miniszter ügyletei kapnak nyilvánosságot, de a lakásban megfordult Robert Fico és személyi titkára, František Határ is. A Gorilla-akta hitelességében a politikusok közül csak az SaS tagjai nem kételkednek. Az SDKÚ és Bubeníková azt állítja, az egész kitaláció és hazugság. Ez a véleménye a Híd elnökének, Bugár Bélának is, aki „hülyeségnek” nevezte az aktákban szereplő információkat. Például azt, hogy a második Dzurinda-kormány idején a Transpetrol teljes privatizációját tervezték, s az ebből származó hasznot az MKP osztotta volna szét. Hatósági huzavona Az akta hitelességét egyelőre az ügyészség és a rendőrség sem hajlandó alátámasztani. Jana Tökölyová, a főügyészség szóvivője nem akar a speciális nyomozócsoportról nyilatkozni, tehát azt sem tudni, hogy tagja-e Dobroslav Tmka volt főügyész, aki korában azt mondta, hogy a Gorilla-akta nem hiteles. A speciális ügyészségi nyomozócsoportot közvetlen azután hozták létre, hogy Dániel Lipšic belügyminiszter bejelentette, a rendőrség ismét eljárást indít az ügyben. Az ügyészség azt állítja, hogy együttműködnek. A dokumentum valódiságát többen megkérdőjelezik, mert valóban tartalmaz pontatlan adatokat is, és erre hivatkozva az egészet hiteltelennek tartják. Dušan Kováčik speciális ügyész szabadságon van és egyelőre nem nyilatkozott. Ő az úgynevezett parlamenti képviselő-vásárlás ügyében évekkel ezelőtt indított vizsgálatot felügyelte. Jelen volt Tom Nicholson újságíró kihallgatásán is, amikor átadta a Gorillaaktákat a hatóságoknak. Nicholson szerint a nyomozókat sokkal jobban érdekelte az akta eredete, mint tartalma. Nicholson szerint az akta hiteles Állítólag öt-tízmillió koronát kínáltak Nicholsonnak, ha nem foglalkozik tovább az üggyel. „Száz százalékig biztos vagyok abban, hogy a dokumentum hiteles. Voltam a lehallgatott lakásban, többször megfenyegettek. Miért tették volna ezt, ha nem igaz, ami az aktákban van?” - teszi fel a kérdést Nicholson. Hozzátette: a legmegrázóbb az, hogy az aktából kiderül, egyetlen pénzügyi csoport irányítja az országban a jobboldali és baloldali pártokat is. „Tehát a kormányok legfontosabb döntéseit, például a privatizációkat is befolyásolják. Az aktának köszönhetően sokan valódi képet alkothatnak arról, hogyan működik az ország politikai rendszere. A Gorilla-akta véget vet minden illúziónknak” - mondta Nicholson. (dem) Mi van a Gorilla-aktában? ♦ Az SDKÚ politikai jelöltjeinek fontos állami pozíciókba juttatása. + A Smer 2006-os választási kampányának Penta általi finanszírozása. ♦ Több parlamenti képviselő pénzt kapott a kormánykoalíciós javaslatok támogatásáért (az ún. képviselő-vásárlási ügy). ♦ A Penta állítólag Jirko Malcháreken, az ANO volt gazdasági miniszterén keresztül befolyásolta több állami intézmény privatizációját, például a pozsonyi repülőtér magánosítását, amelyet Fico kabinetje aztán leállított. Új lehetőségek a kistermelők előtt F elmérések bizonyítják, a hazai élelmiszerek, főleg a kistermelők által előállított háztáji és helyi jellegű specialitások kiszorulnak az üzletláncok pultjairól, mert sokan nem képesek teljesíteni a kereskedelmi feltételeket. Ezért is alakulhatott ki az a helyzet, hogy a boltokban kínált élelmiszereknek mindösz- sze kevesebb mint a fele hazai. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletéi, melyek a kistermelői élelmiszer -termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeit határozzák meg, épp ezt a gyakorlatot kívánják megváltoztatni. A közvetlen értékesítés rendszere lehetőséget ad a gazdának arra, hogy ne kelljen az árrésen osztoznia a kereskedővel, tehát biztosított számára a magasabb bevétel. Közvetlen felelősség a legjobb garancia Cserében azonban a kistermelő közvetlenül számon- kérhető. Hatóságilag is, de ami ennél sokkal lényegesebb, ha kevésbé jó minőségű alaptermékeket forgalmaz, annak híre megy az adott településen vagy a piacon, ami végeredményben komoly forgalomcsökkenéshez vezethet. Tehát a fogyasztó is jól jár, hiszen ennél hatékonyabb garanciát sehol nem kap. Biztos lehet abban, hogy a vásárolt élelmiszer friss és adalékanyagoktól mentes. Ki a kistermelő? A novemberben hatályba lépett rendeletek azokra a kistermelőkre vonatkoznak, akik az általuk megtemelt élelmiszereket közvetlenül a fogyasztónak kínálják eladásra, vagy kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek, például a helyi kisboltnak, fogadónak, vagy az iskolának, óvodának. Mennyi a kis mennyiség? A hangsúly minden esetben a mennyiségen van. A kistermelő kis mennyiségben termel és értékesít. A rendeletek meghatározzák, mely termékekből mennyi minősül kis mennyiségnek. Például évente nem több, mint 10 000 darab baromfit vághat le, évi 1 tonna mézet vagy heti 100 kilogramm halat adhat el, a különféle zöldségekből és gyümölcsökből a határétékek évi 20 és 500 kilogramm között mozognak. A pontos mennyiségekért érdemes átböngészni a rendeletek értelmezését elősegítő útmutatót, amely megtalálható a tárca honlapján: www.mpsr.sk/sk/kozvetlen-ertekesites Új lehetőségek A rendeleteknek köszönhetően, a kistermelőknek lehetőségük lesz bővíteni tevékenységi körüket, kis kapacitású vágóhidat, daraboló- vagy egyéb élelmi- szeripari üzemet létesíthetnek. Mivel minden újítás, komoly anyagi ráfordítást igényel, az agrártárca támogatási programokat készít elő, hogy ezzel is buzdítsa a vállalkozó kedvű kistermelőket. Í MINISTERSTVO PÔDOHOSPODÁRSTVA A ROZVOJA VIDIEKA SLOVENSKEJ R MP91100793
