Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-18 / 14. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 18. Vélemény És háttér 5 Akiről bebizonyosodik a hatalommal való visszaélés, annak nincs más választása, mint a távozás Korrupció és kormányzás A Gorilla-ügy lefonto- sabb következménye a szlovákiai társadalom számára annak a gyanúnak a megerősítése lehet, hogy a jelenlegi politikai elit korrupt és méltatlan a választópolgárok bizalmára. RAVASZ ÁBEL Minden politikai erő igyekszik a saját szája íze szerint értelmezni az ügyet; és szavazatokra lefordítani tartalmát. Ez legitim politikai stratégia, amely különösen a választások előtt vonzó alternatíva lehet saját programjuk - a választók számára talán kevésbé érdekes - ismertetésével szemben. Ennél valamivel problematikusabb Iveta Radičová doktrínája, amelyet egyes elemzők is magukhoz közelinek éreznek: minden politikusnak távoznia kellene a közéletből, akire rávetődik a korrupció gyanúja. Szlovákiára ugyanis jelenleg jellemző, hogy bár a színfalak mögött zajló alkuk és játszmák megléte köztudomású, a korrupció pedig a jobboldali kormányok alatt is csak a baloldalhoz képest javul, a.lakosság bizalma a politikai elitben erősebb, mint a térség legtöbb országában. Ezt a bizalmat nem szabad alulértékelni: elrettentő példa Magyarország, ahol Gyurcsány teljes megsemmisülését most Orbán alá- hullása követi, miközben a pártot választani képtelenek aránya folyamatosan nő, és már elérte a választópolgárok felét. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a korrupciós ügyekbe keveredő politikusokkal szemben elnézőnek kellene lenni: akiről bebizonyosodik a hatalommal való visszaélés, a nepotizmus ténye, annak valóban nincs más választása, mint a távozás. Ezekben az esetekben is minimális részben a politikával szembeni bizalom megtartása az, ami a legfontosabb'motiváció: érett politikai kultúrákban miniszterek azért mondanak le akár tőlük lényegileg független ügyek miatt, hogy kormányuk presztízsét és a politikai elittel kapcsolatos - adott esetben a saját pártjukra vonatkozó - bizalmat megvédjék. Radičová tétele ennél többet kér: nem elég ártatlannak lenni, annak is kell látszani. Egy ilyen morális tétel alkalmazása a gyakorlatban nem kifizetődő, hiszen ez a politikai osztályt egymás „kicsinálására” biztatja, kétes ügyek tálalásával, hosszútávon a politikába vetett bizalom a magyarországihoz hasonló devalvációjához vezet, ami végül kormányozhatatlanná teszi az országot. Ráadásul nincs garancia arra, hogy az elbukottak helyére lépő új generáció ellenállóbb lenne a korrupcióval szemben, mint elődei voltak. Az ugyanis jelenleg a rendszer elemét képezi, a politikai kulturálatlanság részét. Igazi változást csak rendszerszintű reformokkal lehetne elérni: elsősorban a pártfinanszírozás, a lobbitevékenység, az elszámoltathatóság tisztába tételével, valamint az igazságügy pártatlanságának megerősítésével. A felsorolt területekben az a közös, hogy ezekben az új politikai moralitást meghirdető Radičová-kormány képtelen volt áttörést elérni: a kormányfő jelenlegi hozzáállása pedig csupán a partvonalról való bekiabálásnak tűnik egy olyan játékba, amelyet nemrég még ő maga terelhetett volna más irányba. KOMMENTAR Hűséggel, levéllel NAGY IVÁN ZSOLT Levelet írt az Európai Bizottság elnökének Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, mert úgy érezte, el kell mondania, hogy „Magyarország miniszterelnöke olyan demokrata, aki támogatja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük a romák felemelkedését”. Amiben eleve fura az, hogy egy EU-tag kormányfőjéről 2012 elején ilyesmit kell mondogatni, de ez még csak-csak belefér, láttunk már egykét barom politikust. A nagyobb baj a levéllel az, hogy az aláírója legkevésbé mondható semleges, kizárólag a valóban törődést igénylő roma közösség érdekeit néző figurának. Egyfelől azért, mert az általa vezetett cigányszervezet éppenséggel a Fidesz stratégiai partnere, másfelől ő maga a párt parlamenti képviselője. Mint ilyen tehát bizonyos értelemben személyes lekötelezettje a Fidesz választási listáinak összeállításánál kulcsszerepet játszó Orbánnak, ráadásul a parlamentben szavazó politikusként alakítója és támogatója a törvényeknek, amelyekért most Európa Magyarországot bírálja. Innen pedig levele tulajdonképpen nem más, mint egy hatalmas hűségnyilatkozat a főnök mellett. (Magyarul nyalás, de ezt hagyjuk.) Mindenesetre Farkas Flórián levele hatalmas távlatokat nyit meg, amely után egyenesen magyarországi áradata lepheti el az Európai Bizottságot. Mert írhatna például külön-külön minden fideszes képviselő, ennyi igazán beleférhetne nekik, ha már a törvényeken túl sokat úgysem tipródnak. Küldhetné néhány sort a nyugdíjas tagozat, hiszen soha kormányfő nem levelezett még ennyit szépkorúakkal. Jelentkezhetnek a focizni szerető képviselők, mert Orbán Viktor szereti a labdarúgást. Beköszönhetne legalább egy képeslappal az összes kormánybiztos, elvégre az ő csoportjuk sem volt még ekkora, ráadásul hiába vannak gazdasági gondok, ők mind autót is kaptak idén. Jöhetne az összes képkeretező, mert ők megrendeléseket kaptak a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata rámázásá- hoz, írhatnának azok, akik az eddigi Magyar Köztársaság tábla helyett elkészítették a Magyarország feliratúakat, a nyomdászok, akik készítik az alkotmány különböző minőségű kiadványait, meg minden pénzváltó, aki hatalmasat kaszált a forint gyengülésén. És persze, Schmitt Pál is kimásolhatna valahonnan néhány szép idézetet, és elküldhetné Barrosónak, biztos erősen örülne neki. Egyszerűen szépnek és tökéletesnek tűnhetne minden. Bár ahogy ezt az egész Európai Bizottságot elnézzük, ezeknek nem számít se szép szó, se könyörgés. Ezek képesek kizárólag a tényeket nézni. Azok alapján meg.. .nos.. .kedden három uniós eljárás indult Magyarország ellen. A szerző magyarországi publicista JEGYZET Betartani VERES ISTVÁN Miért van az, hogy Szlovákiában nem elég, ha valamit törvény biztosít, még azért is erőfeszítéseket kell tenni, hogy a törvényt betartani méltóztassanakazok, akikre vonatkozik. A hiányzó magyar helynévtáblák esete erre az egyiklegjobb példa. Valószínűleg a közútkezelő vállalat tudja a legjobban, hol és mi hiányzik, viszont miért pótolná a hiányt, ha még az sem biztos, hogy bírságot kaphat ennek elmulasztásáért. Indokot is tudnak találni, ha akarnak, rengeteget. A Duna- szerdahely melletti kétnyelvű útjelző táblát mellesleg olyan sebesen távolították el, hogy Chuck Norris is megirigyelhetné. Minden okunk megvan rá, hogy pesszimisták legyünk a nemzetiségi jogok érvényesítése terén, ugyanis a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes márciusban nagy valószínűséggel ismét a Smer alelnöke, Dušan Čaplovič lesz. Utolsó dolga lesz, hogy megbírságolja a közútkezelőket a hiányzó táblák miatt, sőt, örülhetünk, ha egyjoghézagra hivatkozva (ha Daniel Lipšic belügyminiszter talált ilyet, ő is talál majd) nem szerelteti le az összesei. Nemes gesztus lenne egy kisebbségi kormányalel- nöktől. Ugyanez a helyzet a szlovák nemzeti nagyságokról elnevezett településeken, ahol a magyar elnevezéseket júliusig ki kell írni. Kormány adta jogok: őkadták, őkis vehetik el. És miért ne vennék el, amikor szerintük a déli járásokban a magyarok elnyomják a szlovákokat. Milyen jó, hogy demokrácia lévén van nekünk olyanunk is, hogy a parlament kisebbségi és emberi jogi bizottsága. Majd ók biztosan szót emelnek ez ügyben. Főleg, mivel elnökük az az Anna Belousovová, aki az SNS-ból ugyan márkilépett (kizárták), viszont a kisebbségek iránti rokonszenv soha sem tartozott fő tulajdonságai közé. Atáblák helyzetét egyébként egy törvénymódosítással lehetne legkönnyebben és hosszú távra megoldani: a település, amelynek a nevét a tábla magán hordozza, köteles gondoskodni a tábla kihelyezéséről. így akinek hiányzik a tábla, panaszkodhatna a polgármesternek. Apropó, betartás. Egy decemberben elfogadott (szintén Rudolf Chmel kormányalel- nök műhelyében készült) kormányrendelet értelmében júliustól kétnyelvű űrlapokat kérhetünk a hivatalokban, és elég a magyar részt kitölteni, ha intézni szeretnénk valamit. Tegyük fel, hogy erre a szlovákiai magyarok nagy részének igénye is van. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a hivatalnok elsőként nem a kétnyelvű űrlapot tolja majd az ügyintéző polgár orra alá, aztmajd esetleg figyelmeztetésre előhalássza. De azt is mondhatja, hogy olyan nincs. Mert a felettese valószínűleg nem fogja őt figyelmeztetni, hogy így tegyen, sőt, annak a felettese sem. Az ügyintézés pedig az emberek számára már enélkül is csak nyűg, örülünk, ha túl vagyunk rajta, aztán megyünk a dolgukra. Betartatni tehát nem tudunk, legfeljebb betartani nekik. Akinyújtott középső ujjnak ugyanis megvan az az előnye, hogy az állam és a kisebbségek nyelvén is ugyanazt jelenti. * TALLÓZÓ LE MONDE Orbán Viktor politikájáról kérdezte a Le Monde című francia napilap keddi számában Martin Schulzot, akit az Európai Parlament elnökévé választottak. A Magyarországgal szembeni - „végső eszköznek” nevezett - szankciókkal kapcsolatosan a német szociáldemokrata politikus az osztrák precedens alapján arra emlékeztetett: annak a látszata, hogy kívülről akarnak a nemzeti szuverenitáshoz kapcsolódó kérdésekbe avatkozni, meg is erősíthet' egy kormányt. Ennek elkerülésére szerinte Magyarországon inkább az ellenzéket kellene támogatni. „Orbánt abszolút többséggel választották meg, kétharmada van a parlamentben. Megvan tehát a teljes legitimitása, még akkor is, ha kifogásolható politikát folytat”, ugyanakkor „egyértelművé kell tenni, hogy egy demokratikusan megválasztott kormány nem tehet meg bármit”. (MTI) THE NEW YORK TIMES „Több magyar azt reméli, hogy Orbán az oly sok oldalról érkező nyomás hatására változat a magatartásán. De azt kevesen várják, hogy Orbán könnyen lemond a hatalomról, és valós a veszélye annak, hogy Magyarország elveszíti azt a státust, hogy a volt kommunista kelet átalakulásának jelképe és a német Daimler autógyárhoz hasonló cégek kedvelt célpontja legyen” - írta főként gazdasági témájú, Magyarország, az egykori csillag elveszíti ragyogását című cikkében a The New York Times. (MTI) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
