Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-18 / 14. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Patthelyzet Szíriában Damaszkusz. Szíria visszautasítja azt a tervet, hogy arab országok csapatait vezényeljék az országba az erőszak és vérontás leállítására. A katari emir a CBS-nek azt nyilatkozta, hogy arab csapatok bevetésével kellene leállítani az öldöklést Szíriában. Viszont az ENSZ-ben hamarosan hozzálátnak azoknak az arab megfigyelőknek a felkészítéséhez, akiket majd Szíriába küldenek. Az Arab Liga mostani megfigyelőcsoportját elmarasztalták, mert nem volt képes elérni az erőszakcselekmények leállítását, ezért tevékenyégét a pánarab szervezet felülvizsgálja. A liga az ENSZ- től kért segítséget. (MTI) A fegyverkezés indoklása Jeruzsálem. Az arab tavasz által előidézett változások egyre súlyosabb és tartós fenyegetést jelentenek Izrael biztonságára nézve, többek között a zsidó állam és Egyiptom határán - jelentette ki Benjámin Netanjahu. Az izraeli kormányfő szerint a zsidó államnak azonnal meg kell erősítenie védelmi és támadó képességeit, ami sok pénzbe kerül. (MTI) Teherán élvezkedik Teherán. Irán a decemberben zsákmányolt amerikai drónnak csak egy kisméretű játékmodelljét hajlandó visszaadni az USA-nak. Az iráni állami rádió szerint Washington hivatalosan kérte az iráni hatóságoktól, hogy jutassák vissza az RQ-170 Sentinel típusú pilóta nélküli lopakodót, amelyet az irániak csapdába ejtettek. A szupertitkos drón 1:80- hoz arányú modelljét 4 dollárért fogják árulni az iráni boltokban. (MTI) Egy Kim a Rímekről London. Kim Dzsong Un új észak-koreai vezető bátyja szerint a gazdaság összeomlásának elkerüléséhez szükséges reformok a sztálinista rendszer végét jelentik az ázsiai országban. Kim Dzsong Nam véleményét Gomi Jodzsi japán újságíró, volt pekingi és szöuli tudósító ismerteti pénteken megjelenő, Apám, Kim Dzsong II és én című könyvében. Észak- Korea nagyon instabil - mondta Kim Dzsong Nam a szerzőnek, aki tavaly készített vele hosszabb interjút Makaón. (MTI) Nagyon kevés időt, egy hónapot kapott Magyarország a kifogásolt törvények visszavonására Brüsszelben rászámoltak az Orbán-kormányra Strasbourg/Budapest. Három kötelezettségszegé- si eljárást indít Magyar- ország ellen az Európai Bizottság-jelentette be tegnap Manuel Barroso, a testület elnöke. Ma pedig rendhagyó esemény lesz az Európai Parlamentben: Orbán Viktornak megengedték, hogy beszédet mondjon a plénum vitájában. ÖSSZEFOGLALÓ A Magyarország elleni köte- lezettségszegési eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Jósé Manuel Durao Barroso EB-elnök elmondta, a bizottság arról is döntött, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függedenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Bírósági ügy is lehet Barroso egyúttal jelezte azt is, hogy Orbán Viktor a jövő héten, j anuár 24-én Brüsszelbe látogat, s tárgyalásaikon az említett témákat tűzik napirendre. Mint a portugál politikus elmondta, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat. Eddig azonban ez nem történt meg. Az EB közleménye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra. „Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb” - hangsúlyozta Barroso, hozzátéve, hogy a bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul. Az Amnesty International hétfőn este levélben fordult az EB-hez, s ebben korlátozó jellegűnek minősítette a magyar médiatörvényt (TASR/AP-felvétel) Barroso úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként”. Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket. Az EB eltökélt szándéka biztosítani, hogy minden EU- tagállamban „betűjében és szellemében” teljes egészében tiszteletben tartsák az uniós joganyagot. Megfigyelők emlékeztettek arra, ha Magyarország az adott határidőig nem tesz eleget az EB felszólításának, a bizottság az Európai Bíróság bevonásával indíthat ellene eljárást. Ráadásul az IMF sem tárgyal addig Magyarországgal a hitelcsomagról, amíg Budapest nem garantálja a jegybank függetlenségét. Orbán beszélni fog Orbán szóvivője hétfőn este jelentette be, hogy a kormányfő levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez, Jerzy Buzekhez, hogy engedélyezze számára a felszólalást a vitában, amely az ő kormányának teljesítményéről fog szólni. Szijjártó Péter közleményében így indokolta a kérést: „Nem engedjük, hogy a nemzetközi baloldal hazugságokkal és alaptalan rágalmakkal vádolja Magyarországot. Mi ezúttal is megvédjük Magyarországot és a magyar emberek becsületét.” Heves vita várható A közelmúltbeli magyarországi politikai fejlemények című vita ma délután kezdődik az EP- ben. A hírek szerint a magyar kormányfőnek nem a tegnap megválasztott új EP-elnök - az Orbánt korábban a médiatörvény miatt hevesen bíráló Martin Schulz - fogja megadni a szót, mert ezt a döntést a lengyel és szintén néppárti Buzek a frakciók egyetértésével még megtartotta magának. Orbánéppenegy évvel ezelőtt beszélt az Európai Parlamentben, akkor a magyar médiatörvény volt napirenden. A heves vitában elhangzottakra reagálva a miniszterelnök a magyar nép megsértéseként értékelte a kormányát a médiatörvény miatt ért éles kritikákat, s ezt éppen Martin Schulz utasította vissza. Kormányközlemény A magyar kormány tudomásul veszi, hogy az EB kollégiumi ülésén döntés született néhány magyar törvény EU-jog- gal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról. Ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy a vitát szakmai alapon, a konkrétumok talajára helyezve folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, a szerződések őrének számító Európai Bizottsággal - áll a kormányszóvivői iroda tegnap délutáni hivatalos közleményében. „Sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az EU intézményeivel” - áll a dokumentumban. (MTI, ú) Garzon bíróból vádlott lett Madrid. A vádlottak padjára került Baltasar Garzon, a vüághírű spanyol bíró, az emberi jogok harcosa, Spanyolország francoista múltjának vizsgálója. Nemzetközi hírnévre tett szert az Augusto Pinochet chilei diktátor elleni fellépésével is. Az 56 éves Garzon ellen két ügyben is eljárás folyik Spanyolország legfelsőbb bíróságán. Az elsőben Garzont hivatali hatalommal való visszaéléssel és alkotmányos garanciák megsértésével vádolják. Azaz megsértette a vádlottaknak a védelemhez fűződő jogát, amikor a jobboldali Néppárt vezetőit is érintő korrupciós botrány kivizsgálása során utasítást adott bebörtönzött gyanúsítottak és ügyvédeik telefonbeszélgetéseinek lehallgatására. A második eljárás január 24-én kezdődik. Az igazságszolgáltatási tanács azzal vádolja Garzont, hogy szándékosan lépte túl a hatáskörét, amikor az 1977- ben elfogadott amnesztiatörvény ellenére vizsgálatot indított a Franco-dik- tatúra idején elkövetett bűnök ügyében. Garzon állította: emberiesség elleni bűnökről van szó, amelyek nem évülnek el. A diktatúra idején kivégzett és nyomtalanul eltűnt több mint 100 ezer civil ügyében 2006 és 2008 között próbált meg vizsgálódni. A bíróság előtt tegnap Garzon hívei-tiszte- lői tüntettek. „Olyan eljárás kezdődik, amely szégyent hoz a spanyol demokráciára. Egy olyan bírót hurcolnak meg, aki éppen az áldozatokat akarta védeni és a korrupció ellen akart harcolni” - jelentette ki Gasar Llamazares, az Egyesült Baloldal parlamenti képviselője. Garzont 2010 májusában függesztették fel. (MTI) Martin Schulzot választották meg az Európai Parlament új elnökévé, aki nagyobb szerepet szánna az EP-nek Nem iszik, nem dohányzik, szenvedélye a vita ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Azt a Martin Schulz német szociáldemokrata politikust választotta tegnap új elnökévé az Európai Parlament, aki korábban éles - ezért emlékezetes - szóváltásba keveredett pl. Orbán Viktorral és Silvio Berlusconi volt olasz kormányfővel. Schulz a néppárti lengyel Jerzy Buzeket váltja ezen a poszton. A német politikus már a szavazás első fordulójában legyőzte két brit vetélytársát: 387voksot kapott, míg Niij Dévára 142-en, Diana Wallisra pedig 141-en szavaztak. Az 56 éves Schulz eddig az EP második legnagyobb frakciójának számító szocialista képviselőcsoportot vezette. Az EP-ben hagyomány, hogy az ötéves választási ciklust az elnöklés szempontjából két részre bontják. Ennek jegyében a 2009 nyarától mostanáig eltelt időben a legnépesebb frakciót jelentő jobbközép néppártiak adták az EP-elnököt, mostantól pedig két és fél éven át a szocialisták töltik be ezt a tisztséget. Schulz leginkább vitaszenvedélyéről közismert, ami jelentős változásokat vetít előre a konszenzuskereső Buzek után. Mentes a káros szenvedélyektől, nem iszik, nem dohányzik, angolul és franciául is tökéletesen vitaképes. 1994 óta EP-képvise- lő, de igazából csak 2003-ban figyelt fel rá a médiavilág, amikor Süvio Berlusconi olasz miniszterelnök azt mondta róla: „lehetne akár kápó is”, vagyis őr egy Martin Schulz (TASR/AP) koncentrációs táborban. Berlusconi nyomdokain haladva Jean- Marie Le Pen, a francia szélsőjobbos Nemzeti Front veteránja 2009-ben azt mondta a szakállas, szemüveges Schulzról, hogy „a feje mint Leniné, a beszéde mint Hitleré”. Ezzel szemben Dániel Cohn-Bendit, a zöldpárti EP-frakció társelnöke - aki szintén nem a visszafogott vitastílusról közismert - úgy vélekedett róla, hogy az impulzív meg- nyüvánulások mögött valójában nincs semmi rosszindulatú cselekvés. Az összegyűjthető vélemények tükrében pártrokonszenv- től függetlenül mindenki egyetért abban, hogy Schulz az európai együttműködés erősítése mellett szilárdan elkötelezett politikus. A bonmot-vadász újságírók kedvence. Brüsszeli sajtókörökben tartja magát az a vélekedés, hogy az EU újabban megmutatkozott bajait bírálva ő használta először a „német- francia direktórium”, sőt a „kaszinókapitalizmus” kifejezést is. Az új EP-elnök mindjárt egy harcias beszéddel kezdte meg hivatali idejét. „Nem leszek kényelmes elnök. Az EU hónapok óta egyik válságtanácskozásból a másikba rohan, a kormányfők zárt ajtók mögött döntenek. Márpedig az EU nem olyan játék, amelyben az egyiknek veszítenie kell, hogy a többiek nyerjenek. Vagy mindannyian nyerünk, vagy mindannyian veszí- tünk”-szögeztele. (MTI,ú)
