Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-03 / 2. szám, kedd
á AGRÁRKÖRKÉP 2012. január 3., kedd 16. évfolyam 1. szám A talaj agrokémiai elemzése A mintákat két időpontban lehet a mintázó rudakkal felszedni 10. oldal A téli megfázás, felfagyás ellen A felfagyás akkor jelentkezik, ha hiányzik a hótakaró 12. oldal Kukoricatarlé és -szár etetése Az állatoknak lehetőségük van a válogatásra A 2011-es esztendőt gazdasági szempontból várhatóan sokkal jobban zárhatjuk, mint az előzőt Pozitív lesz az eredmény, de... (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) Részletesen elemzik az uniós javaslatokat A hazai termékek támogatása a cél ISMERTETŐ Noha az évzáró számadatok természetesen egyelőre még nem állhatnak rendelkezésre, de az év első tíz hónapjára vonatkozó ágazati statisztikák legalábbis arra utalnak, hogy a 2011-es esztendőt gazdasági szempontból várhatóan sokkal jobban zárhaljuk, mint az előzőt. ÖSSZEFOGLALÓ Ennek a pozitív eredménynek az alapjai elsősorban a mezőgazdasági termékek árainak idei alakulásával magyarázhatók. A termékárak ugyanis az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva több mint 20 százalékos növekedést értek el. Az á- gazati 22,5 százalékos árszintemelkedést a növénytermesztési ágazat 34,6 százalékos árnövekedése valamint az állattenyésztési termékek 11,3 százalékos emelkedése váltotta ki. Ezek alapján a szakértők szerint joggal bizakodhatunk abban, hogy az agrárágazat 2011-es eredménye pozitív lesz, szemben az előző esztendőben kimutatott veszteséggel. Bár egyes termelők szerint az értékesítési árak emelkedése nem ennyire egyértelműen pozitív, hiszen a kalászos gabonafélék esetében például meglehetősen gyér ez az emelkedés, az állattenyésztési termékeknél pedig az értékesítési árak zöme általában még mindig az önköltségi árak szintjén mozog. Természetesen a terméEU-TÁJÉKOZTATÓ Az első becslések szerint 2011- ben az EU-ban az egy munkavállalóra jutó mezőgaz-dasági reál- jövedelem akár 6,7%-kal is emelkedhet. A növekedést a mezőgazdasági bevételek 3,9 százalékos növekedése és az ágazati mun- kerő-felhasználás 2,7 százalékos csökkenése „hozta össze”. A növekedés elsősorban annak tudható be, hogy a mezőgazdasági termelés, illetve a termelői árak 2011-ben az előző évihez képest jelentősen megemelkedtek. A termelői árak 7,5 százalékos növekedését azonban a bemeneti költségek kértékesítési árak emelkedése az ágazati bemeneti költségek növekedésében is megjelent, így nyilvánvaló, hogy az ágazati eredmények alakulásában a költségek növekedése is számottevő szerepet kap majd. A várhatóan pozitív gazdasági végeredmény ellenére a szlovákiai mezőgazdaság továbbra sem tartozik a nemzetgazdaság meghatározó és jól jövedelmező ágazatai közé. A nemzeti össztermék előállításában való részesedése évek óta folyamatosan csökken, akárcsak az á- gazatban foglalkoztatottak száma. Nem titok, hogy idén már csak alig valamivel több, mint hetvenezren dolgoznak az ágazatban, míg az előző esztendőben még hetvenötezer fölött volt a foglalkoztatottak száma. Mindez az átlagbérek tekintetében is megnyilvánul, hiszen a mezőgazdaságban dolgozók 9,7 százalékos emelkedése is követte. A termelői árak növekedéséből a növénytermesztés 8,0 %-os, az állattenyésztés 7,8 %- os emelkedéssel vette ki a részét. A növénytermesztésben a növekedést az áremelkedések (5,4 %) és a termelés volumenének növekedése (2,5 %) váltotta ki. Az árak a legtöbb termékcsoportban emelkedtek, kivéve a friss zöldségeket (itt -10,1 % volt a csökkenés). A legnagyobb mértékű növekedést a gabonafélék (18,9 %) és az olajos magvak (18,4 %) termesztésében érték el. Az állattenyésztés növekedését 2011-ben szintén a termelői havi átlagjövedelme alig haladja meg a 600 eurót, miközben az országos átlag ennél több mint százötven euróval magasabb. A növénytermesztésben tapasztalt áremelkedés ellenére az ágazatban továbbra sincs megoldva a termelési kockázatok megbízható kezelése, s a termelők elsősorban saját magukra vannak utalva a termelésben előre nem látható főleg időjárási és egyéb kockázati tényezők okozta károk elleni jövedelemkiesések ellensúlyozásában. A biztosítási piac által kínált termékek mellett nem létezik országos, sőt uniós szinten sem átfogó és egységes megoldás. A kárpótlásokat többnyire eseti szinten kezelik, azok mindig a rendelkezésre álló pénzforrásoktól függnek, s általában csak töredékét törlesztik a tényleges károknak. A téma fontosságát jelzi, hogy az unió elkövetkező árak (6,7 % ) és volumen (1,1 %) növekedése okozta. Emelkedett a tej (9,1 %), baromfi (8,7 %), szarvasmarha (8,6 %), juh és kecske (6,4 %) valamint a sertés (4,3 %) termelői ára, miközben a tojásé (-5,3 %) csökkent. A termelés volumene a juh- és kecsketenyésztésben (2,3 %), a baromfinál (1,9 %), a szarvasmarháknál (1,5 %) és a tejtermelésben (1,1 % ) növeke- dett.A bemeneti (input) költségek várható 9,7 %-os növekedését főleg az árak emelkedése (9,1 %) okozza. Ezen belül növekedtek a takarmányozási (16,8 %), a műtrágyák és talajjavító anyagok (14,6 %), az energia- és költségvetési időszakára vonatkozó javaslatok között is szerepel a termelési kockázatok átfogó rendezése. Az állattenyésztés évek óta leszálló ágban küszködik az egyre élesedő versenyhelyzetek kihívásaival. Az ágazati jövedelmek alakulása alapján ez a trend várhatóan tovább tart, hiszen az előre jelzett ágazati árnövekedés nem fogja tudni fedezni a termelési ágazatok volumenében bekövetkezett leépítéseket. A termelés volumenének csökkenése ugyanis csaknem az összes szakágazatban évek óta tart, amit az állományok létszámának alakulás is jól mutat. Sertésekből például az előző évhez képest 2011-ben hozzávetőlegesen több mint ötvenezerrel kevesebbet neveltek. A hazai sertésállományt az év végére már csak 620 ezer körüli szinten tartják nyilván, szemben az előző évi 680 ezres létszámmal. Javulásra a kocák számának alakulása sem enged következtetni, hiszen az előző évi 41 ezer anyakoca-létszám egy év alatt további háromezerrel 38 ezres szintre csökkent. A szarvasmarha-tenyésztésben is tovább tart az állatok létszámának csökkenése. A szarvasmarha-állomány radikális leépülése ugyan csökkent, de az elmúlt egy év alatt újabb háromezerrel lett kevesebb az állatok száma, sőt a tehenek létszáma is csaknem ötezerrel csökkent. Egyedül a juhok száma növekedett. így bármennyire is meglepő, de a pozitív ágazati összkép többnyire negatív részletekből áll majd össze, (sz) fűtőanyagok (11,8 %), a vetőmagok (4,3 %) költségei. Az egy munkavállalóra jutó reáljövedelem 2011-ben 19 tagállamban nőtt, nyolcban csökkent. A legnagyobb emelkedés Romániában (43,7 %), Magyarországon (41,8 %), Írországban (30,1 %), Szlovákiában (25,3 %), Luxemburgban (25,2 %), a Cseh Köztársaságban (23,5 %), Bulgáriában (23,2 %) és Dániában (20,2 %) várható, a legnagyobb csökkenés pedig Belgiumban (-22,5 %), Máltán (-21,2 %), Portugáliában (-10,7 %) és Finnországban (-9,6 %) következik majd be. (eu-info) Az Európai Unió 2013 utáni Közös Agrárpolitikájával kapcsolatos kérdések további részletes elemzését és az ezekből levont tanulságok következetes és hatékony érvényesítését, a belföldi piacokon a hazai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek forgalmazásának támogatását, a hazai üzletekben a hazai termelők által előállított áruk mennyiségének növelését, valamint az agrárvállalkozói környezet javítását tartja a legfontosabb feladatának a 2012-es esztendőben a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara. Erről legutóbb december közepén Galántán értekeztek az érdekvédelmi szervezet vezető tisztségviselői. A tanácskozásról kiadott tájékoztató szerint Müan Seman- čík, a kamara elnöke úgy véli, az unió 2013 utáni Közös Agrárpolitikájának további sorsására vonatkozó érdekérvényesítő küzdelem ezután csak fokozódni fog, a reformmal kapcsolatban előterjesztett uniós javaslatokat még pontosabb és részletesebb elemzésnek kell alávetni, és az ezekből levont tanulságok megfogalmazása után kell pontosítani' a vele kapcsolatos álláspontot. Az azonban már most bizonyos, hogy az agrárkamara nem ért egyet a közvetlen támogatások elosztási rendszerében alkalmazott történelmi elv további fenntartásával, ez számunkra teljességgel elfogadhatatlan. A hazai agrártermelők és élelmiszergyártók képviselői számára úgyszintén elfogadhatatlan, hogy az ország területén működő nemzetközi tőkerészesedésű üzletláncok polcain az uniós tagországok közül a legalacsonyabb a hazai előállítású termékek részaránya. Az alig ötven százalékot meghaladó részesedést hatékony és folyamatos kampány segítségével szeretnék növelni, amelynek célkitűzéseit a tanácskozáson jóvá is hagyták. A kampány részleteinek kidolgozására, a kommunikáció és az egyéb intézkedések irányítására munkacsoportot hoztak létre, amely a szükséges jogszabályjavaslatokat is előkészíti. Dušan Janíček, az érdekvédelmi szervezet élelmiszerágazatért felelős alelnöke szerint az üzletláncokkal folyó tárgyalásokat elsősorban az üzlethálózatok domináns szerepéből adódó helyzet, valamint a kereskedelmi láncok aránytalan üzleti feltételeit szabályozó törvény felmondásából keletkezettjogi vákuum bonyolítja. Az alelnök úgy vélte, hogy az etikus magatartásról szóló tervezett memorandum ezen a területen nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A kamara kifejezetten tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy ebben a memorandumban a szlovákiai élelmiszeripari termékeket ne minősítsék le regionális termékekké, amely itt egyébként is eléggé meghatározatlan fogalmat takar. A kamara vezérkara úgyszintén meglepetéssel vette tudomásul, hogy a szakminisztériumban felszámolták az élelmiszer-ipari osztályt. Az érdekvédelmi szervezet országos elnöksége nem ért egyet azzal a jelzett tervezett intézkedéssel sem, amely európai és tagországi szinten más ágazatok hatáskörébe adná az agrárágazat finanszírozását. A mezőgazdasági politika érvényesítése során olyan specifikus kérdéseket és feladatokat kell megoldani, amelyeket csak ágazati szakemberek tudnak átlátni és kezelni, hangsúlyozta a kamara vezetője, (sz) (Archív felvétel) A termelői árak 7,5 százalékos növekedését a költségek 9,7 százalékos emelkedése is követte Jövedelem-növekedés az EU agrárágazatában
