Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-03 / 2. szám, kedd
10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 3. www.ujszo.com Két hatóanyagú csávázószer a gabonafélékbe Szinergikus hatás ISMERTETŐ A mintákat két időpontban, május 31 -ig és november 30-ig lehet a mintázó rudakkal felszedni A talaj agrokémiai elemzése (A szerző felvételei) A fent említett kormányrendelet mellékletében megtalálható az egyes növények tápanyagigénye kg-ban 1 tonna termés kialakításához. Pár adat a leggyakrabban termesztett növényekből: nitrogén -N foszfor-P kálium -K Őszi búza 23,0 4,1 13,6 Tavaszi árpa 21,3 4,3 13,3 Tritikálé 24,1 4,8 18,4 Szemeskukorica 27,5 5,0 25,0 Borsó 50,5 5,1 23,3 Őszi repce 45,5 9,3 42,5 Napraforgó 55,0 11,0 60,0 Burgonya 3,5 0,5 4,5 Káposztaféle zöldségek A5 0,9 4,8 Alma, körte 0,7 0,1 4,5 Szilva 4,0 0,7 5,8 Kajszi 4,0 0,6 5,0 Őszibarack 3,0 0,7 7,5 A csávázószerek fejlesztésében és a csávázási eljárások kutatásában a vezető növényvédelmi cégek között hosszú ideje szintén kemény verseny folyik. A piacon megjelenő készítmények hatóanyagainak kifejlesztésére fordított források hatalmas összegeket emésztenek fel, a világ gabonapiacának igényei azonban egyre magasabb követelményeket állítanak fel az összes mezőgazdasági termény, ezen belül a növénytermesztési termékek minőségével, egészségügyi megbízhatóságával szemben. A fejlődés nem állhat meg... 2011 őszétől Szlovákiában is egy új csávázószer áll a gabona- termelők rendelkezésére. A készítmény protiokonazolt és te- bukonazolt tartalmaz, s a zabon kívül valamennyi kalászos gabonafélében engedélyezett. A Bayer CropScience Lamardor elnevezésű készítményében a tebukonazol a gombák egy bizonyos életfunkcióját akadályozza, mégpedig azok ergosz- terol-bioszintézisébe avatkozik be. A protiokonazol a triazolin- tionok közé tartozik. Széles hatásspektrumú, a kalászosokban mind permetezőszerként, mind 2012 januárjában Martonvá- sáron kezdi meg működését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontja. Az új intézmény a magyar mezőgazdasági kutatás egyik legnagyobb tudományos műhelye lesz, amely mintegy 440 szakembert foglalkoztat majd. Az MTA közgyűlésének döntése értelmében az Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, valamint a martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézet egyesülésével létrejött kutatóközpont önálló jogi szervezetként agrártudományi alap- és alkalmazott kutatásokat, fejlesztéseket végez majd. Munkatársai továbbá bekapcsolódnak az okcsávázószerként kiváló eredménnyel alkalmazható. Megkülönböztető tulajdonsága a Fusa- rium-gombák elleni kiemelkedő hatékonyság. A csávázószer több mint két hatóanyag-molekula egyszerű keveréke. A hatóanyagok megfelelő illeszkedésének köszönhetően a készítmény alkalmazása szinergista hatást vált ki. A maggal terjedő hópenész ellen pl. sokkal erősebb hatással bír, mint a két hatóanyag kü- lön-külön. A széles hatásspektrumú csávázószer igen magas aktivitást mutat a gabonafélék fő betegségei ellen, a búza kőüszög, a búza porüszög, a hópenész, a fuzáriumos gyökér- és szártő- rothadás, a Bipolaris-os gyökérrothadás, a szeptóriás pelyvafoltosság, az árpa porüszög, az árpa levélcsíkoltság és az árpa fedett-üszög ellen. Más csávázószerekhez viszonyítva kifejezetten megkülönböztető tulajdonsága, hogy a hópenész és más fuzáriózisok, illetve a Bipoláris elleni hatása kiváló. A készítmény kiterjedt, hosz- szú ideig fennmaradó hatását a tebukonazol gyors penetrációja és a protiokonazol lassú, de folyamatos felvétele együtt biztosítja, (sz) tatásba, kiveszik részüket a mezőgazdasági termelők szak- tanácsadásából, és részt vállalnak a mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést, a környezetvédelmet érintő kérdések megvitatásából. Mindezt a kutatás minőségének javításával, a versenyképesség fokozásával és a fiatal szakembereknek a munkába, kutatásokba való fokozott bevonásával valósítják meg. A kutatóközpont középtávú célja az intézethálózat szinergiájának optimális kihasználása mellett az egyes intézmények korszerű, a működés hatékonyságát biztosító kutatási környezetének megteremtése, az új intézményrendszer kutatási infrastruktúrájának megújítása, valamint magas szintű kutatói követelmény- rendszer bevezetése, érvényesítése. (agribusiness) 2011 elején a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák közül sokan kaptak a KMEMI (ÚKSÚP) talajelemzéssel foglalkozó részlegétől (odbor ag- rochémiea výživy rastlín), felszólítást az általuk használt földterületről talajminta vételére és elemzésére (mintázására). SEDLIAK ILONA A trágyázásról szóló 136/2000 sz. törvény előírja a növénytermesztés területén vállalkozók számára, hogy ha őket az ellenőrző intézet erre felszólítja, az általuk művelt területekről kötelesek mintát venni, és azt elemzés céljából a megadott helyre eljuttatni. Minden 1 ha-tól nagyobb megművelt területet meg kell mintázni, és az eredményeket a következő mintázás idejéig megtartani. Azokat a termelőket, akik ennek a felhívásnak nem tesznek eleget, a törvény 15. §-a szerint megbüntethetik. A talajelemzésről (Agroche- mické skúšanie pôd - ASP) aprólékosan a mezőgazdasági minisztérium 338/2005 sz. rendelete szól. A mintákat két időpontban, tavasszal, május 31-ig és ősszel, a termények betakarítása után, november 30-ig lehet a mintázó rudakkal felszedni. A kukoricatermelő térségben egységenként 10 ha szántóból, 20 ha rétből, vagy legelőből, 2 ha szőlőből és 3 ha gyümölcsösből kell egy-egy mintát venni. Természetesen minden, ettől kisebb területű, különálló parcellából is, amely 1 ha-nál nagyobb, egy-egy mintát kell venni. Egy minta kiszárított állapotban 500 g, ezt a mennyiséget a mintázó bot 30-35 leszúrása adja ki. Szántóföldön a mintákat 30 cm, réten, legelőn 15 cm, gyümölcsösben 40 cm-es rétegből kell szedni. Szőlőben 60 cm mélységből vesszük a mintát, de a felső 20 cm-es réteget nem ke- veijük a mintába. A kiszárított, és megjelölt mintákat a KMEMI-től kapott, kitöltött táblázattal, valamint a vállalkozói vagy gazdálkodói (SHR) engedély egyszerű (nem hitelesített) másolatával, a kitöltött és a járási növényvédelmi felügyelő által lepecsételt, aláírt mintavételi jegyzékkel együtt kell elküldeni az intézet laboratóriumába. Továbbá mellékelni kell egy térképet is, amelyen az egyes minták szám szerint be vannak jelölve. A mintákban megállapításra kerül a talaj vegyértéke (-pH), a foszfor- (P-), a kálium- (K-), és magnézium- (Mg-) tartalom, továbbá a meszezés szükségessége. Az elemek mennyisége az egyes mintákban mg/kg-ban van megadva, de ezenkívül a parcellák átlagos értékei szóban is ki vannak fejezve. A vegyérték az erősen savanyútól a neutrálison keresztül az erőser) lúgosig van kiértékelve. A tápelemek értékelését a talaj fajtája (könnyű, közepes, nehéz) alapján táblázatok szerint végzik el a laboratóriumban. A termelő pontosan össze tudja hasonlítani az egyes minták eredményeit a parcellán belül, és természetesen az egész parcellán is. Sokszor ér bennünket olyan kritika, hogy fölösleges a talajelemzés, ha nincs több pénz a tápanyag-utánpótlásra. Az eredmények kihasználása ilyen esetekben talán még megalapozottabb. Az elemzés alapján ugyanis oda tudjuk tenni a tápanyagot, ahol az a legjobban hiányzik. A növények trágyázásának egyik alapja az a törvényszerűség, hogy az egyes elemek nem pótolhatóak másikkal. A termést mindig a minimum mennyiségben lévő elem határozza meg. Ugyanazzal a tápanyagmennyiséggel jobb eredményt lehet elérni, ha oda tesszük, ahol nagyobb szükség van rá, és így jobban is hasznosul. Az eredmények megérkezése után fontos áttanulmányozni minden egyes minta eredményét. Szembetűnővé válnak azok a helyek, ahová trágyalevet, hígtrágyát hordtak ki több éven keresztül. Össze lehet hasonlítani a használatba vett új területek tápanyagtartalmát az eddig használtakéval. Mivel ez a talajmintázás 6 évenként ismétlődik, össze lehet hasonlítani a talajok tápanyagtartalmát az előző ciklusban mért eredményekkel. Nagyon sok termelő a pénzhiány miatt szinte csak nitrogéntartalmú trágyákat használ. Tüdni kell azonban, hogy ennek a nitrogénnek a hasznosulása a talajban megtalálható többi elem szintjétől függ. A fejtrágyával kijuttatott nitrogén ott hasznosul jól, ahol kielégítő, vagy jó a többi elem mennyisége is a talajban. Sajnos a foszfor és a kálium fel- vehetősége annál nehezebb a talajból, minél kevesebb van belőlük. Kísérletek azt is bebizonyították, hogy a teljesen kimerült talajok foszfor- és kálium-trágyázása nem mutatkozik meg azonnal a termés- mennyiségben, mivel a talajok először „feltöltődnek” bizonyos szintre a tápelemmel, és csak ezután válnak a növény számára elérhetővé. A fenntartható növénytermesztéshez ezért hozzá kellene tartoznia a tápelemek évi visszapótlásának, még ha az optimálisnál alacsonyabb mértékben is. A tápanyagok felhasználása tiszta elemek formájában van megadva, a trágyákban pedig oxidos formában, az összehasonlításhoz használni kell az átszámítási koefficienseket: Px 2,291 = P205 K x 1,205 = K20 A fent említett minisztériumi rendelet 9 sz. mellékleteiben minták találhatók a felhasznált trágyák nyilvántartásának vezetésére, és a gazdasági évben felhasznált trágyák kimutatására, amelyet minden vállalkozónak kötelező elküldeni az ellenőrző intézetbe (ÚKSÚP - odbor Agrochémie a výživy rastlín). a szerző növényvédelmi szakember Új magyar agrártudományi kutatóközpont Centralizált agrárkutatás TÁJÉKOZTATÓ
