Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-16 / 12. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2Ö12. JANUÁR 16. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A szlovák benzin a legdrágább Pozsony. Az elmúlt egy évben a benzin literje átlagosan 8, a gázolajé csaknem 15 centtel drágult Szlovákiában - derül ki az üzemanyagárakat figyelő Natankuj hírportál elemzéséből. A benzin literje az uniós átlaghoz képest 10,2 centtel olcsóbb, a gázolaj ennél 7 centtel drágább. Szlovákiában jelenleg az összes környező országhoz képest drágábban tankoljuk a benzint, a gázolaj csak Csehországban drágább, azonban ott is alig 0,2 centtel. Akik csak azért utaznak Magyárországra, hogy benzint vásároljanak, azoknak ezért legfeljebb 32 kilométert érdemes autózniuk, a gázolaj esetében ez csak 5 km. Ha ennél messzebb van a töltőállomás, már nem éri meg csak a tankolás kedvéért Magyar- országra utazni. (SITA) Lelassulóban a német gazdaság Berlin. Szlovákia legfontosabb külkereskedelmi partnerére, Németországra idén lassabb gazdasági növekedés vár, mint azt eredetileg várták. A német kormány 1%-ról 0,75%-ra változtatja idei gazdaságnövekedési előrejelzését - számol be kormányzati forrásokra hivatkozva a Handelsblatt. Philipp Rosier német gazdaság miniszter szerdán ismerteti a kormány legújabb becslését. A vezető német gazdaságkutató intézetek 0,3 és 1,2 százalék közötti idei gazdaság- növekedésre számítanak, míg a Bundesbank 0,6 százalékra. A német gazdaság tavaly még 3% körüli ütemben nőtt. A német lassulás a szlovák gazdaságra is kihatással lesz, hiszen emiatt csökkenhetnek a szlovák cégek megrendelései, ami újabb elbocsátásokkal járhat. (MTI) Menekül a tőke Oroszországból Moszkva. Az összes előrejelzést túllépve 84,2 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki 2011-ben Oroszországból. A moszkvai központi bank szerint 1994 óta a második legnagyobb tőkekivonásra került sor. Ebben a befektetők által bizonytalannak érzett környezet mellett szerepet játszott a politikai bizonytalanság, a Kreml elleni példátlan tüntetés-hullám, amivel az elemzők nem számoltak. A csúcsot a tőke menekülése a 2008-as pénzügyi válság idején állította fel 133,7 milliárd dollárral, viszont csökkenő GDP mellett, míg most e jelenség bővülő hazai termék mellett történt. (Ng) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8332 Lengyel zloty 4,4060 Cseh korona 25,450 Magyar forint 309,71 Horvát kuna 7,5480 Román lej 4,3345 Japán jen 98,06 Svájci frank 1,2100 Kanadai dollár 1,3019 USA-dollár 1,2771 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,32-1,24 26,37-24,84 322,59-294,81 OTP Bank 1,32-1,24 26,36-24,80 319,93-296,80 Postabank 1,33-1,24 26,46-24,67Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 26,26-24,80 322,04-294,31 Tatra banka 1,32-1,24 26,35-24,81 320,63-296,27 Príma banka 1,34-1,21 26,86-24,30 323,27-292,49 Általános Hitelbank 1,31-1,25 26,32-24,86 322,49-294,71 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A szlovákiai üzletláncokban nagyobb a külföldi termékek aránya, mint a szomszédos országokban Több hazai élelmiszer kellene Ez is importból származik? A szlovákiai üzletláncokban alig 50 százalékos a hazai élelmiszerek aránya, ami az itteni élelmiszergyárak hanyatlásához vezet. (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Hogy a mezőgazdaságban és élelmiszer- iparban tapasztalható áldatlan helyzet legalább részben javuljon, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szerint a hazai üzletláncokban növelni kellene a szlovákiai termékek arányát. Az SPPK elemzése szerint e téren még a környező országokhoz képest is komoly a lemaradásunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai üzletláncokban alig 50 százalékos a hazai élelmiszerek aránya - derül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara legfrissebb elemzéséből. A szakmai szervezet szerint Szlovákia ezzel a mutatóval nem csupán a nyugat-európai, hanem a környező országoktól is lemarad. A szomszédos uniós tagországokban a hazai élelmiszerek aránya ugyanis 60-80% között mozog. Szlovákiában azonban az egyes üzletláncok között is jelentős különbségek vannak, míg néhánynál a hazai élelmiszerek aránya az 50 százalékot sem éri el, a COOP Jednota Slovensko esetében ez 67 százalékot tesz ki. „Ha a hazai élelmiszerek arányát legalább 15-20 százalékponttal sikerülne növelni, becsléseink szerint az ágazatban akár 25 ezer új munkahelyet is létre lehetne hozni” - nyilatkozta Milan Semančík, az SPPK elnöke. Ehhez azonban jelentős változásokra lenne szükség. Semančík szerint az SPPK az elmúlt év végén megkezdte a tárgyalásokat a legnagyobb üzletláncokkal. Már találkoztak a Tesco, a Billa és a COOP Jednota képviselőivel, hamarosan a Lidi és a Kaufland kerül sorra. ,J\ földművelésügyi tárca által szorgalmazott támogatás a közvetlen értékesítési formákra csak részmegoldásnak számít, hiszen így csak a hazai termelés egy részét értékesítik. A kulcsfontosságú hazai élelmiszerek 70-80 százalékát az üzletláncokon keresztül adják el”-mondta Semančík. Dušan Janíček, az agrárkamara alelnöke szerint a szlovák élelmiszerágazat külkereskedelmi mutatói 1998 után kezdtek romlani, azt követően, hogy Szlovákiában megjelentek a nagy külföldi üzletláncok. „Az üzletláncok működését szabályozó törvények kidolgozása nagyon sokáig tartott, végül pedig teljesen elvetették őket. Továbbra is meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen jogszabályra szükség van. Mivel a kormány tavaly kiiktatta a törvényt, az üzletláncok ma macska-egér harcot játszhatnak a beszállítókkal” - vallja Janíček. Szerinte a hazai élelmiszerek részarányának a növeléséért a fogyasztók is Sokat tehetnének, hiszen ha a külföldi termékekkel szemben a hazait részesítik előnyben, idővel az üzletláncok is kénytelenek lesznek növelni ezen termékek körét, (mi) Súlyos veszteséggel járna az ország gazdasági szereplőinek és a lakosságnak az euró elvesztése Az eurózóna szétesésének forgatókönyvei HORBULÁK ZSOLT Mostanában egyre gyakoribbak az eurózóna szétesését előrevetítőjóslások. A bizonytalanság mértékét mutatja, hogy több forgatókönyv is forgalomban van. A teljes felbomlás nem valószínű, inkább az, hogy egy vagy több tagállam visszatér a nemzeti fizetőeszközhöz, illetve, hogy a „kemény mag” egy újabb közös valutát, egy „szu- pereurót” hoz létre. Számunkra jobb eset lenne, ha csak a valutaunióból való kilépéssel csökkenne az eurót használó országok száma, mert Szlovákia lépést tud tartani a többséggel. Rosszabb lenne viszont, ha a második variáns valósulna meg, ugyanis minket ebbe a Németország köré tömörülő szűk klubba már nem vennének be. Hiába maradna forgalomban a „gyenge” euró, az események megközelítően úgy alakulnának, mint Cseh-Szlovákia felbomlása után a két korona esetében. Mindenképpen azt a célt kell kitűzni, hogy Szlovákia eurózó- natag maradjon. Ellenkező esetben nagymértékű vagyoncsökkenéssel kell számolnia az ország minden gazdasági szereplőjének, a vállalatoknak és a lakosságnak is együtt. Az euró elhagyása ugyanis potenciálisan nagyobb megrázkódtatást okozna, mint egy bankválság. Arról van szó, hogy a bankválság, pontosabban az, hogy a lakosság ne rohamozza meg a bankokat, megtakarításait követelve, úgy kerülhető el, ha megemelik a betétvédelmet. Az utóbbinak voltunk tanúi három éve. Ha az euró megszűnne fizetőeszköz lenni, ez védelem már semmit se érne. Minden racionálisan gondolkodó és megtakarítását megóvni akaró egyén vagy vállalat azonnal odavinné pénzét, ahol az euró vagy az „erős euró” fizetőeszköz lenne. Mindez az eurózóna elhagyásáról szóló bejelentés és a végleges kiválás közötti időben történne meg. Előfordulhat olyan vélemény, hogy az erős valutát úgy is meg lehet tartani, ha a megtakarításokat az eurót továbbra is használó ország aktívumaiba fektetjük, mint például holland pénzpiaci alapba vagy a német részvény- alapba. Ilyesmi azért is tűnhetne jó megoldásnak, mivel az ilyen befektetések a menekülő tőke számára vonzóvá válnának, és azonnal felértékelődnének. Ha azonban sikerülne is a pénzben levő vagyont teljesen kimenekíteni, a Szlovákiában maradó minden tárgyi vagyon, mint például az ingatlanok, gyorsan elértéktelenednék. Látható, hogy nincs olyan helyi spekuláns, aki csak nyerne a tranzakción. Valamilyen formában minden polgár veszítene. Az euró, pontosabban ez „erős” euró megőrzése tehát minden szlovákiai polgár alapvető elemi érdeke. Efektívnejšia preprava Cezhraničná spolupráca je v rámci cieľa Európskej územnej spolupráce implementovaná prostredníctvom operačných programov zameraných na vnútorné hranice Európskej únie. Kľúčové posolstvo je umožniť prepravcom efektívne využívať čas, finančné prostriedky aj pohonné hmoty a tým uspokojiť viac klientov aj za nižšie ceny v oblasti prepravy. ^ www.logportal.sk,www.husk-cbc.eu Hlavný projektový partner: mesto Nové Zámky Projektový partner: obec Tát. Obsah publikácie nemusí predstavovať oficiálne stanovisko Európskej únie. Projekt financovaný z Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Budujeme partnerstvá 1 Program cezhraničnej spolupráce Maďarská republika-Slovenská republika Európska únia 2007-2013 Európsky fond regionálneho roľ.voja - *, ,* ! MP9120014 Az Európai Unióban egymásra mutogattak a leminősítési hullám után Nehezebbé válik az euró védelme ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Pénteken 9 euró- zónabeli országot minősített le az amerikai Standard and Poor's. Szlovákia A+ helyett A kategóriába került, viszont stabilkilátással. Csalódottan fogadták az érintett országok a leminősítést. Az osztrákok szerint az olasz és magyar gazdasági kapcsolatok miatt érte őket a kedvezőtlen döntés . A spanyol kormány az előző, szocialista vezetést hibáztatta, az olaszok pedig fogadkoznak, hogy ezentúl jobban igyekeznek a reformokkal. Nicolas Sarkozy francia elnök újraválasztási esélyét is jelentősen ronthatja a hitelminősítés. Nehezebb lesz az uniós országokban megkezdett adósságcsökkentés, mert a kamatok emelkedésével nő a költségvetés kiadása, továbbá a pénzügyi stabilitási mechanizmus (EFSF) is drágábban jut hitelhez, mivel második legfontosabb tartópillére, Franciaország elveszítette legjobb besorolását. „A leminősítések fő következménye, hogy sokkal nehezebb lesz az euró védelme” - fogalmazott Róna Péter közgazdász. Az amerikai társaság szerint Európában eddig rosszul kezelték az adósságválságot. „16 országot tettünk megfigyelési listára a decemberi EU-csúcs után. Elmondtuk, szerintünk milyen intézkedésekre lenne szükség a befektetők megnyugtatására. Az eddigi lépések azonban rossz irányba történtek” - mondta John Chambers, az S&P vezető elemzője. A valutaunió „számos, egymáshoz kapcsolódó, rendszer- szintű kockázatnak van kitéve”, a döntéshozók „nem diagnosztizálták helyesen” a válság okait - állítja Moritz Kraemer, az S&P elemzési igazgatója, hozzátéve: a valutauniós országok jelenlegi adósbesorolásaiban nem szerepel tényezőként az eurózóna szétesése. (ATV, MTI, só) /
