Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-16 / 12. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 16. Kultúra 7 Először mutatták be Szlovákiában Ján Cikker 1972-ben írott operáját Coriolanus lyukas zokniban 1608-ban, az Antonius és Kleopátra után, az Athéni Timon előtt írta Shakespeare a Coriola- nust. Végtelenül csalódott antihősők a nagy drámaíró utolsó korszakának palettáján. Roman Polák volszkokkal csatázó hőse nemcsak erkölcsileg, a szó szoros értelmében is lerongyolódott, bakancs nélkül, lyukas zokniban mutatkozik előttünk. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Vajon mi lehet az oka, hogy Shakespeare oly keveset játszott darabja annyira divatját éli manapság? Alig egy éve a pozsonyi Nemzeti Színház mutatta be a prózai változatát a szlovén Diego de Brea rendezésében (az ottani címszereplő Milan Ondrík mellettem ül a besztercebányai nézőtéren), a budapesti Új Színház pedig csak a Coriolanusnak kiszemelt Huszár Zsolt tragikus halála miatt választott másik darabot magának. De megcsinálta a maga változatát Ralph Fiennes is, akinek a maga rendezte-cím- szerepelte filmjét (az anyját Vanessa Redgrave játssza) a napokban mutatták be a tengerentúl, s valószínűleg az idén hozzánk is elkerül. Ki is ez a Coriolanus, aki talán csak a legendákban élt, valamint Plutarkhosz Párhuzamos életrajzokjában, ahonnan Shakespeare ezt a drámahősét is lopta? Egy kisstílű, megalázkodni nem tudó katonapolitikus, aki inkább átáll az ellenséghez, vagy meg nem értett ragyogó képességű hadvezér, aki bosszút szomjazva tér haza az ellenség hadainak élén? Vajon annak idején Petőfi, aki ezt a darabot választotta első magyarítása tárgyául, miért nem valamelyik fennkölt, a történelem által is (el)ismert Shakes- peare-hőst választja inkább. Csak ezért, mert párhuzamot lát a szalkszentmártoni vasvillával hadakozó „istenadta” nép és a Coriolanus-korabeli, önmagát mindenek felett állónak tekintő római plebejusokkal? Hős volt tehát Coriolanus vagy antihős? Egy mindenkiért vagy mindenki egyért? - tette fel a kérdést Madách is, aki Coriolanust egy valóban élő figurával, a maratoni győző Miltiadész alakjával helyettesíti. De választ ő maga sem adott. Ján Cikker, az egyik legjelesebb szlovák zeneszerző, akinek a centenáriumát tavaly ünnepelte Szlovákia (a pozsonyi Nemzeti Színház az 1959-ben írott Mister Scrooge című Dic- kens-alapanyagból írott operáját mutatta be Andrea Hlinková színrevitelében), 1968-ban vette elő a darabot, s minő véletlen, hogy a normalizációs évekbe zuhant ország vezetése áthallásokat vélt felfedezni. Gustáv Husák, aki a prágai tavasz lázában Alexander Dubček árnyékába szorult, szintén külhonban keresett s kapott támogatást. Ahogy önjelölt, populista, meg nem értett vezérekből és a magukat istencsináló képében tetszelgő, a vágyaikat és torz szabadságképüket az utcán kereső tömegekből ma sem vagyunk híján Európa talán jobb sorsra érdemes szegletében. Az sem véletlen, hogy Roman Polák, a besztercebányai előadás rendezője 1997-ben, még a mečiari „babkydemokrati”-s időszakban vette elő először Turócszentmártonban a darabot, s mivel 14 évvel később a helyzet gyakorlatilag mit sem változott, s Európa csak hozzáidomult a szlovákiai belviszo- nyokhoz, a Coriolanus talán időszerűbb lett, mint valaha. Cikker operáját csak 1974- ben mutatták be Prágában, majd Mannheimben (Pozsonyban nem mutattak érdeklődést iránta, sőt kijelentették, hogy mind Shakespeare, mind a zeneszerző leggyengébb művéről van szó), így ideje volt, hogy az évforduló alkalmából végre ezt a művét vegye elő szülővárosa operaháza. Az eredeti ötfelvonásos műből és 29 jelenésből Cikker, aki ezúttal maga írta a librettót is, három felvonást és 14 jelenést hagyott, jó néhány szereplőt kiiktatott, másokat, mint pl. Virgilia szerepét hangsúlyosabbá és bőbeszédűbbé tette. Roman Polák filmszerűen oldja meg az így is sokhelyszínes darabot, amihez remek segítőtársra talál a díszletet tervező Jaroslav Valek személyében, aki befelé szűkülő, egyes rétegeket szalagfüggönyökkel elválasztott, gyakorlatilag majdnem üres teret tervezett. Ahogy annak idején Brea, aki a múlt század harmincas éveibe helyezi a darabot, Polák is kortárs ruhákba öltözteti az előadást, amelyben három szín, a fehér, a szürke és a fekete dominál. Pirosba mindössze azt a volszki lányt öltözteti, aki vízzel kínálja, miután száműzetvén Rómából, menedéket keres az ellenség földjén. Cikker különös hangsúlyt helyez a népet alakító kórusra, akik tömegüknél fogva élnek abban a tévhitben, hogy irányítói a történéseknek. Polák rendezése ezúttal is rendkívül szuggesztív, sodró erejű, egészen káprázatos képi világgal, fényeffektusokkal, remek színészválasztással. A címszereplő Martin Popovié, a rá egyedül hatni képes anyját alakító Alena Hodálová, a félje vesszőfutását tehetetlenül végigszenvedő Katarína Peren- cseiová vagy az események sodrában az aktuális árhullámot magabiztosan meglovagló Michal Hyrošš Aufidiusa - aki akár a Hamletben a semmiből előtűnő Fortinbras hasonmása is lehetne - nemcsak énekesi, hanem színészi képességeiket is megvülantják. Ahogy a már említett kórus is nem csupán színpadilag statisztál, hanem betölti a teret, s szerves részévé válik az előadásnak, de nem a történéseknek, ahol legfeljebb csak asszisztálhat, s fontosnak képzelheti magát a hatalom markában. Coriolanus megtette a kötelességét, s mivel a volszkok további kisded játékaiban már nem akar (vagy nem képes, s ez emelheti őt ki a többi Shakes- perare-hős közül) részt venni, Aufidius egy gyors mozdulattal legyilkolja. De hogy mi lesz tovább? A történelem, mint folytatásos szappanopera, írja tovább önmagát. A 21. évfolyamát író rangos folyóirat fokozatosan az interneten is hozzáférhetővé válik A Kalligram idei első számáról LAPAJÁNLÓ Megjelent a Kalligram folyóiratjanuári száma: a változatos tartalom és a gazdag kínálat magáért beszél. Ajánlatok, privát alapon: Csehy Zoltán tanulmánya: „Nem jártunk a szavak közé, mert féltünk a szavaktól”. Antológiaszerkesztési elvek és önláttatási stratégiák kisebbségi kontextusban I. (1920-1930); Mizser Attila versei: Tetőtér, Interregnum kora, A temetéseken nehéz, Feszültség; Áfra János versei: a mozgolódás bizonytalan, tejút, belső horizont; Giambattista Basile: Pentameron (részlet, Király Kinga Júlia fordítása); Schein Gábor operalibrettója: Hálátlan dögök - a sor persze folytatható volna. A Kalligram (kiadó) egyébként is hasznos honlapja az idén a folyóiratéval bővült: az oldal elérhető a kiadó oldaláról, de az eu végződéssel egyenest is. A már látható jelek szerint ezen a kalligramos folyóiratoldalon elérhető lesz minden egyes szám tartalma (a legújabbé már fölkerült), a korábbiak pedig az Archívum menüpontból választhatók: jelenleg a tavalyi nyári dupla szám olvasható itt teljes terjedelmében (pl. a Pentameron egy korábbi részletével). Már a keresőprogram is működik, legalábbis a feltöltött adatokban megbízhatóan és gyorsan fölleli a keresendőt. Érdemes kipróbálni, nagy valószínűséggel nagyon sokak napi társa lesz.(cs) Irodalmi, filmes és rádiós projekteket támogat Herta Müller ösztöndíja MTI-HÍR Délkelet-Európa közelmúltjának történetét segíti feldolgozni ösztöndíjprogram révén Herta Müller. Az 58 éves romániai születésű Nobel-díjas német író a Robert Bosch Alapítvány zsűrijével közösen ítél oda ösztöndíjakat olyan alkotók számára, akik a második világháború utáni kommunista diktatúrákkal foglalkoznak. A múltfeltáró ösztöndíj 12-12 ezer euróval támogat irodalmi, dokumentumfilmes és rádiós projekteket. Az elkövetkező években két-két projektet szponzorálnak Romániában (2012), Bulgáriában (2013), Szerbiában (2014) és Horvátországban (2015). 2012: Irma von Troll-Borostyáni emlékkiállítás Súlyos anyagi helyzetben a Salzburg Museum POSTA ÁKOS ISTVÁN Az ORF közlése szerint katasztrofális anyagi helyzetben van a salzburgi tartományi múzeum. Az ok egyrészt az állami és tartományi költségvetés spórolási kényszere, másrészt az, hogy újabb múzeumi kiállítóhelyek tagozódtak be az intézmény alá. Az igazgató, Erich Marx hangsúlyozta, azonnal szükség volna több pénzre, hogy a világszínvonalú múzeum megőrizhesse a pozícióját. Az eddig öt különböző múzeumi egységből álló intézmény kiegészült a salzburgi Mirabeil téri Barokk Múzeummal és a Halleinben található Kelta Múzeummal is. A Mozart téri főépületben viszont több kiállítást is be kell zárni, mivel a 7,8 millió eurós költségvetésből az idei kiállításokra csak 200 ezer tendenciára utaló jelek már tavaly is felmerültek. Míg 2010- ben 91 600-an látogatták a főépület kiállításait, 2011-ben már csak 86 800-an. A súlyos visszaesést a különösen népszerű Festungsmuseum (a salzburgi vár) ellensúlyozta, ahová 544 000 helyett 577 000 látogató érkezett. Az összes többi múzeumot azonban jóval kevesebben látogatták, mint korábban. A múzeum kiemelkedően fontos kiállításokat tervez a következő évekre, így idén az osztrák Alpok egyik legnépszerűbb részéről, a Hohe Tauemről, 2016-ban pedig Salzburg Ausztriához való tartozásának 200. évfordulója kapcsán. Az idei év egyik különlegességének ígérkezik a salzburgi írónő, Irma von Troll-Borostyáni tiszteletére rendezett emlékkiállítás. A Salzburg Museum belső udavara (Képarchívum) maradt. Ez a helyzet ahhoz vezet, hogy, a korábbi, akár évi tizenkét ideiglenes kiállítás helyett csak négyet tudnak megrendezni. A költségek kétharmadát a személyi költségek teszik ki, de például a Játékmúzeum felújítására is kétmillió eu- rót költöttek az utóbbi években. Mivel az állandó kiállítás már tizenöt éve ugyanaz, félő, hogy a kevesebb ideiglenes kiállítással lényegesen megcsappan a látogatók száma is. Ilyen Ahhoz, hogy a múzeumok továbbra is igényes kiállításokkal fogadják a látogatókat, több millió euró plusz anyagi forrásra van szükség. Salzburg szerepe Ausztria idegenforgalmi és kulturális életében kiemelkedő, Bécs után ez a város a legfontosabb kulturális turisztikai célpont, a város és a tartomány megélhetését is nagyrészt a turizmus biztosítja, ezért kulcs- fontosságú, hogy a színvonal ne csökkenjen. RÖVIDEN Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza Budapest. Megjelent Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza, Cs. Nagy Lajos kutatásainak összegző munkája (Lumino- sus Kiadó). Á magyar nyelvj árások atlaszának a gyűjtése erre a körzetre nem terjedt ki, ezért is nagyjelentőségű e munka. A szerző a Nyitrai Pedagógiai Főiskola (ma Konstantin Füozófus Egyetem) Hungarisztika Tanszékének a vendégtanáraként gyűjtötte össze a nyelvatlasz anyagát, a kutatásban hallgatók is részt vettek. Az ismert nyelvész ma a pozsonyi Comenius Egyetem magyartanszékénekvendégtanára. (mti/ú)
