Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-12 / 9. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 12. Vélemény És háttér 7 Bíróság elé állítják a médiamogult, mert AAickey egérhez hasonlította az iszlamistákat Diktatúrából diktatúrába? Lezárult az egyiptomi választási maratón első fejezete, három fordulóban megválasztották a közel ötszáz tagú alsóházat, bár a mandátumok elosztására még várni kell. Az eddigi eredmény nem teszi boldoggá a Nyugatot, amely valószínűleg rosszul mérte fel az egyiptomiakat és igényeiket. MALINÁK ISTVÁN Jellemző tegnapi sztori a Mubarak utáni Egyiptomból: isten- káromlás és az iszlám megsértése miatt bíróság elé állítják a világi nézeteket valló Nagib Szavi- risz milliárdost, aki tavaly nyáron a Twitteren olyan karikatúrát tett közzé, amelyen Mickey egér volt látható hosszú szakállal, szalafista öltözetben, mellette társa, Minnie, egy arcát elfedő fekete kendővel. Szavirisz kopt keresztény, médiamogul, a Szabad Egyiptomiak liberális párt alapítója. A karikatúrával az isz- lamisták növekvő népszerűségére utalt. A szalafisták heves reakciói után törölte a bejegyzését, és elnézést kért, a bírósági eljárást mégsem kerüli el. Az egyiptomi választási maratón a következőképpen alakul: az alsóház után a hónap végéig meg kellene választani a felsőházat, a parlament választaná meg azt a száztagú tanácsot, amely kidolgozná az alkotmányt, amelyet a tervek szerint népszavazásra bocsátanának. Valószínűleg áprilisban új államfőt is választanak, s az országot jelenleg irányító katonai tanács átadná a hatalmat az új civil kormánynak. Amelyet természetesen az alsóházba bekerült pártok alakítanak meg. És itt jön az, amire senki sem számított: az iszlamista kétharmad veszélye. A több mint 80 éves, a Mubarak-rezsim alatt félillegalitásban működő Muzulmán Testvériség mozgalom pártja, a Szabadság és Igazság (FJP) 41 százalékot szerzett, a második helyen a sokkal radikálisabb iszlamista an-Núr (Fény) végzett 21 százalékkal. Az Egyiptomi Tömb nevű liberális koalíció (ennek tagja Szavirisz pártja is) csak 14 százalékot kapott, a többi világi, liberálisként vagy baloldaliként jellemzett párt vagy mozgalom leszerepelt. Az a fő kérdés, kivel lép szövetségre az FJP. A pakliban benne van, hogy a liberális világi erőket szólítja meg, de azok az esetenként túl idealista ideológiai megfontolásaik miatt elutasítják az ajánlatot. Ha ezért az FJP az an-Núrt választja, az iszlamista kétharmad mindent visz, évtizedekre meghatározza a legnagyobb arab ország jövőjét. Számtalan tanulság vonható le mindebből. Csak félig igaz a világi erők állítása, hogy nekik nem volt idejük a felkészülésre, mert az an-Núr is csak tavaly alakult. Inkább arról van szó, hogy a lakosság a liberális világi eszméket a bukott és sokak által gyűlölt Mubarak-rezsimmel köti össze, s inkább választja a szigorú rendet (sáriját is) ígérő iszlamistákat. Egyelőre csak rémhírek terjednek, de valójában nem tudni, hogyan alakul az ország fő bevételi forrását jelentő idegenforgalom, bevezetnek-e korlátozó intézkedéseket a nyugati turistákkal szemben. Ez a bizonytalanság a külföldi befektetőket is elriasztja. Nem világos, hogyan alakul az új parlament és a katonai tanács viszonya, a tábornokok simán átadják-e a hatalmat, mennyit őriznek meg kiváltságos helyzetükből. Ha Égyiptomban a Tahrír téri forradalom következménye egy szigorúbb iszlám állam lesz, az az egész közel-keleti helyzetet a feje tetejére állítja. Más országok tapasztalata is azt mutatja, hogy a kezdetben demokráciát ígérő arab tavasz az ellenkező irányba fordulhat. (Peter Gossányi rajza) ST- Érdekes, egyetlen gorilla se bukkant fól az álarcosbálon! JEGYZET Riogatás PÉTERFISZONYA Feltételezem, az érintettek átkokat szórnak majd ősz fejemre amiatt, hogy ki merem mondani: az egészségügy néhány ágazata bizony kiváló biznisz, nyereséges üzlet. Nem állítom, hogy nincs mögötte tudás, megfeszített igyekezet és hivatásszeretet is, de azok, akik anno önként privatizálták pl. a diagnosztikai laborokat, a dialízisközpontokat vagy megpályázták a mentőállomások üzemelési jogát, anyagi megfontolásból tették. A mentőszolgálatra kiírt pályázatok körüli cirkuszra csak azok nem emlékeznek, akik nem akarnak. Akkor lett óriási az érdeklődés irántuk, amikor egy gyorsmentő üzemeltetésére 17 ezer eurót hagyottjóvá az előző kormány. Nem árt visszaemlékezni, ldk is nyerték a pályázatokat, kik uralják a piacot. Igaz, a Richard Raši vezette egészség- ügyi tárca kisebb üzemeltetőnek is juttatott néhány morzsát, de csak azért, mert a nagyok nem mutattak érdeklődést bizonyos régiók iránt. A tiltakozás, fellebbezés feleslegesnek bizonyult, a mentőszolgálatok üzemeltetői elégedettek voltak, az egészségbiztosítóktól juttatott anyagiak fedezték a kiadásokat, sőt-. (Felettébb furcsa, sőt gyanús, hogy az állami mentőszolgálat helyzete nem jó, a betegszállító mentők jókora veszteséggel zárták az évet.) Mivel nincs fedezet az orvosok kierőszakolt fizetésemelésére, az egészségügyi miniszter úgy véli, a rohamkocsik működtetése és a betegszállítás kevesebb pénzből is megoldható. Az üzemeltetőknek persze nem tetszik az ötlet, azt állítják, egy gyorsmentőre eső majd 1700 eurós (havi) megvonás az ellátás minőségének romlásával, vagy akár a vállalkozás ellehetetlenítéséveljár. Nem lesz pénz az elhasználódott járművek felújítására, az elöregedett műszerek cseréjére, a korszerű egészségügyi segédeszközökre stb. A riogatásnak azért sincs helye, mert szigorú rendeletek szabályozzák a gyorsmentők üzemelési feltételeit, a kötelező felszerelést, sőt a mentőorvos végzettségét is. Hiányosság(ok) esetén nagyon gyorsan visszavonható a működési engedély... Egészen biztos, hogy a következő napokban, hetekben kiéleződik a minisztérium és a mentőszolgálatok vitája, holott ennek elejét lehetne venni. Nem úgy, hogy a minisztérium kimondja, 20 százalékkal többet kapnak a kelleténél, hanem úgy, hogy az illetékesek, több független szakértővel együtt kimutatnák, mennyibe is kerül egy egy-egy rohamkocsi bevetése infarktus, kisebb és nagyobb közúti baleset, végtagtörés, epilepsziás roham, öngyilkossági kísérlet, stb. esetén. Persze, a feladat nem könnyű, ám kiderülhetne az igazság. Csak hát egyszerűbb riogatni a rászorulókat. KOMMENTAR Miért vitte el a Gorilla? KOCUR LÁSZLÓ A gorilla eddig főként az állatkerti tudósítások és a napilapok hétvégi számában megjelenő kis színesek szereplője volt karácsony előttig, s ezek az írások javarészt arról szóltak, hogy e veszélyeztetett főemlős a gyermekek kedvence, netán új pavilont kapott. Az ünnepek óta eltelt időszakban viszont egy sajtófigyelő szerint közel ezerszer írták le, illetve mondták ki ezt a szót a hazai médiában. Úgy alakult, hogy a legnagyobb emberszabású a polip szinonimája lett a közbeszédben. A kézirat leadásakor érkezett a hír, hogy a kormány menesztette Anna Bubeníkovát, a Nemzeti Vagyonalap vezetőjét. A karácsony előtt a világhálóra felkerült, eddig teljességében nem, csak részben megerősített, állítólagos titkos- szolgálati dokumentum szerint Bubeníková szoros kapcsolatban állt Jaroslav Haščákkal, a Penta egyik tulajdonosával, és ez a döntéseit is befolyásolhatta, nem éppen az állam érdekében; természetesen az érintett ezt elutasítja. Juraj Miškov gazdasági miniszter ezért kezdeményezte a menesztését (mire az SDKÚ ellentámadásba ment át, előhúzva Miškov állítólagos ügyleteit, melyek „véletlenül” a legolvasottabb szlovák bulvárlaphoz is eljutottak, de ez most nem tárgya ennek az írásnak). A Gorilla-ügy szempontjából talán nem is az a leglényegesebb, hogy menesztették-e Anna Bubeníkovát. Sokkal inkább az, hogy miért menesztették. Ha ugyanis a Gorilla-ügy fikció, ahogy sokan állítják, vagy szeretnék hinni, vagy mindent megtesznek érte, hogy az maradjon, és ennek alapján Bubeníkovát kirúgták, egy állami hivatalnok sem érezheti magát biztonságban, mivel bárki lapátra kerülhet, ha valamelyik kormánytagnak a liftben vagy a gangon a szomszédja mond valami terhelőt róla. Ennél csak egy dolog lenne rosszabb a közbizalom és általánosságban véve a politikai rendszerről alkotott képünk alakulására nézvést, ha az derülne ki, hogy Bubeníkovát azért rúgták ki, mert a Gorilla-akta - ismételjük meg, mert fontos: mely az egyik, rendőrségi történetszál szempontjából megerősítést nyert, illetve egyre több politikus engedi meg annak lehetőségét, hogy az akta, természetesen a róla szóló részek kivételével, nyomokban igaz állításokat is tartalmazhat - hiteles, és a kormányban ülők ezt tudják. Ezt egyébként nem lenne nehéz elhinni, de sokkal jobb lenne, ha valaki bizonyítani is tudná. A Gorillának mindenesetre már eddig - igazságtartalmának ismerete nélkül - is hálásak lehetünk azért, hogy rámutatott az oszlófélben levő kormánykoalíción belüli gazdasági törésvonalra; hogy újra felszínre került és markánsan temati- zálódott a rendőrség és a titkosszolgálat, ületve a rendőrség és a főügyészség közötti, az állam szempontjából nagyon kártékony ellentét; hogy Ivan Lexa dicstelen korszaka óta soha ennyien nem foglalkoztak a titkosszolgálattal; és hogy a választások előtt gondolkodóba ejtett, kire is adjuk a szavazatunkat. TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE A La Libre Belgique az IMF-kölcsön lehetőségéről jelentetett meg írást. A belga lap cikkírója úgy vélte, a magyar kormány álláspontja rugalmasabb lett az egyes új jogszabályokra vonatkozó aggodalmakkal kapcsolatban. Ez Stépha- nie Grofils írása szerint elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több milliárd eurós kölcsönébe vetett reménnyel magyarázható. Az Európai Bizottság tegnapi üléséhez igazított cikk szerint Magyarországnak komoly hitelre van szüksége ahhoz, hogy megőrizze pénzpiacra jutási lehetőségeit, miközben a forint árfolyama csökken, a kölcsönfelvételi feltételek pedig romlanak, „az újonnan tett alkotmányos intézkedések keltette aggodalmak” nyomán is, beleértve a központi bank függetlenségének csökkentésére vonatkozókat. Idézte az írás Martonyi János külügyminiszter uniós kollégáihoz és a brüsszeli bizottsághoz írt levelét, amely szerint a kormány készen áll arra, hogy megfontolja az érintett jogszabályok megváltoztatását, ha az Európai Bizottság ezt szükségesnek ítéli. Külön cikkben, riportjellegű írásban foglalkozott a brüsszeli lap egyes médiaügyekkel is, köztük a Klubrádió frekvenciájának átadásával, valamint Nagy Navarro Balázs televíziós szerkesztő elbocsátásával. A La Libre Belgique Budapestre küldött különtudósítója, Christine Dupré egyebek között azt jegyezte meg: „mintha az óra mutatói fordítva forognának egy olyan országban, amely előfutára volt a kommunizmusból a demokráciába vezető békés átmenetnek”. (MTI)
