Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-12 / 9. szám, csütörtök

8 Külföld UJ SZÓ 2012. JANUAR 12. www.ujszo.com Az Aggaályos törvények mellett az EB általánosabb értelemben is górcső alá vette a magyar jogszabályokat Sárga lapot mutattak Budapestnek Pia Ahrenkilde szóvivő és Olli Rehn pénzügyi biztos. Egyikük sem kímélte tegnap Budapestet. (TASR/ AP-felvételek) Meghallgatás az EP-ben Brüsszel. Az Európai Parlament állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) ma meghallgatja Francoise Le Bailnak, az Európai Bi­zottság igazságügyi fő­igazgatójának a beszámo­lóját a magyarországi helyzetről és a brüsszeli testület ezzel kapcsolatos kezdeményezéseiről. Guy Verhofstadt liberális EP- frakcióvezető kedden este egy pártrendezvényen úgy nyilatkozott, hogy „a magyarországi válság ép­pen olyan fontos, mint az euró válsága”, mert „mindkettő az unió hite­lességét érinti a polgárok szemében”. (MTI) Meghalt egy újságíró Damaszkusz/Nicosia. Gránáttámadás következ­tében életét vesztette egy francia újságíró tegnap a Szíriái Homsz városában - jelentette az AFP fotóri­portere a helyszínről. Az il­lető az első nyugati újság­író, akit megöltek az arab országban azóta, hogy ta­valy márciusban tiltakozá­sok sorozata robbant ki Bassár el-Aszad elnök rendszere ellen. A ciprusi hatóságok tegnap elen­gedték azt a korábban fel­tartóztatott, orosz tulaj­donban lévő hajót, amely­nek fedélzetén lőszert szál­lítottak, feltehetően Szíria számára. (MTI) Fenyeget a hadsereg Iszlámábád. A pakisz­táni katonai vezetés arra figyelmeztette tegnap Ju- szuf Raza Giláni minisz­terelnököt, hogy az utóbbi napokban tett, a hadsereg parancsnokát alkotmány- sértéssel vádoló nyilatko­zata „fájdalmas követ­kezményekkel járhat az országra nézve”. Ugyan­akkor a kormányfő tegnap menesztette a védelmi minisztert, egy nyugal­mazott tábornokot, ami tovább élezi a közte és a hadsereg között kialakult, szinte már nyílt konflik­tust egy olyan országban, amely hat évtizedes törté­nete során több katonai puccsot is megélt. A had­sereg és Aszif Ali Zardari elnök kormánya között tavaly ősszel csapott ma­gasba a feszültség, miután a Memogate-botrányban kiderült: a kabinet egy ka­tonai hatalomátvétel ve­szélyére hivatkozva az USA-tól kért segítséget a vezérkar és egy, a tálibok- kal együttműködő titkos- szolgálati részleg megza- bolázásához. (MTI) Brüsszel/Washington/Berlin. Úgy tűnik, Brüsszelben kivárnak, az EB tegnap nem döntött arról, hoz-e valamilyen szankciót Magyarország ellen. Kedden este Berlinben tárgyalt Christine Lagar- de, az IMF vezérigazgató­ja Angela Merkellel, és a DPA szerint Magyaror­szágról is szót ejtettek. ÖSSZEFOGLALÓ A német kancellár informális látogatáson fogadta a Nemzet­közi Valutaalap vezetőjét, az esemény után nem tartottak saj­tótájékoztatót, a kancellári hiva­tal nem adott ki közleményt. A DPA úgy tudja, két fő téma volt: Görögország és Magyarország. Ennek különös jelentőséget ad, hogy Christine Lagarde ma ta­lálkozik Washingtonban Fellegi Tamással, az IMF-tárgyaláso- kért felelős tárca nélküli minisz­terrel. Egyébként Fellegi kedden és tegnap is folytatta a magyar hi­telfelvételről kezdett előkészítő megbeszéléseit Washington­ban, legmagasabb szintű tárgya­lópartnere eddig David Lipton, az IMF második számú vezetője volt. A Dow Jones amerikai hír- ügynökség az ügyet ismerő meg­figyelőkre hivatkozva azt írta, a felek valószínűleg még a héten körvonalazzák a hitelprogram Magyarország által vállalt felté­teleit. A mostani tárgyalások MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Mitt Romney magabiztosan megnyerte az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltségéről New Hamp- shire-ben kedden megtartott előválasztást. A volt massachu- settsi kormányzó a voksok mintegy 40 százalékát kapta meg. A második Ron Paul texa­si képviselő lett 23 százalékkal, a harmadik pedig Jon Hunts­man volt utahi kormányzó 17 százalékkal. Romney alig fél órával az umazárás után bejelentette MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Teherán. Megöltek tegnap egy iráni atomtudóst, 2010 ja­nuárja óta már a negyediket. Iráni tisztségviselők ismét rög­tön Izraelt vádolták a merénylet­tel. Teherán általában a zsidó ál­lamot és az USA-t vádolja az ilyen terrorakciókkal, ezt tette tegnap Mohammad Reza Ráhi­nti, az ország alelnöke is. A teg­nap megölt Musztafa Ahmadi Rosan a natanzi urándúsító egyik részlegét felügyelte. A je­lentések szerint Teherán keleti még nem hivatalosak, s azok tar­talmát mindkét fél szigorúan bi­zalmasan kezeli. A Dow Jones szerint „erős nemzetközi piaci nyomás alatt, időnként szabad­esésben zuhanó fizetőeszköz­zel, bóvli kategóriába sorolt hi­telminősítéssel Magyarország kormánya egyre nyitottabbnak tűnik a kompromisszumra”. A vitatémák közül a hírügynökség külön kiemelte azt az új jegy- banktörvényt. Az IMF tegnapi tájékoztatása szerint az eheti megbeszélések „nem képezik a hivatalos tárgya­lási folyamat részét, nem szüle­tett még döntés arról, megkez­dődnek-e a hivatalos tárgyalá­sok, és ha igen, mikor egy Valu­taalap által támogatott programról”. Visszatérve az Európai Bizott­sághoz. Manuel Barroso EB-el- nök szóvivője érzékeltette: bár a magyar törvények elemzése még nem készült el, teljesen nyilvánvaló, hogy Brüsszel mely három törvény viasszavonását várja el Budapesttől, ellenkező esetben szankciók jöhetnek. Pia Ahrenkilde szóvivő az aggályos területek közül kiemelte a jegy­bank függedenségének ügyét, az igazságszolgáltatást érintő intézkedéseket, azon belül kü­lönösen azt, amely a bírák köte­lező nyugdíjazási korhatárát 70 akik január 21-én voksolnak az előválasztáson: tegyenek róla, hogy 2012 Barack Obama utol­só éve legyen a hatalomban. A közvélemény-kutatások alapján borítékolni lehetett Romney győzelmét New Hampshire-ben ezért az igazi tét az volt, hogy ki fut be máso­diknak, mert annak a politi­kusnak a Republikánus Párt „igazi konzervátívjai” nevében talán esélye lehet arra, hogy a megszerzett lendületet kihasz­nálva legyőzze a népszerűségi listákat jelenleg Dél-Karoliná­ban is vezető Rumney-t. Prága. Jóváhagyta az egyhá­zak kárpótlását tegnap a cseh kormány. Az állam és az egyhá­zak vagyoni megállapodását egyhangúlag fogadta el Petr Nečas kabinetje. Az állam és 17 csehországi egyház a nyáron megegyezett abban, hogy az egyházak vissza­kapják egykori vagyonuk 56 százalékát - erdőket, termőföl­deket, halastavakat, épületeket -, amelynek becsült értéke 75 milliárd korona; a fennmaradó évről 62 évre szállította le, va­lamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdését. Az EB az elmúlt időszakban több­ször hangot adott azon aggo­dalmainak, hogy e törvények nem mindenben állnak össz­hangban az uniós joggal. Ezeket az aggodalmakat decemberben levélben fogalmazta meg Bar­roso bizottsági elnök, továbbá Viviane Reding igazságügyi, Neelie Kroes médiaügyi, illetve Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsá­gi alelnök. A szóvivő utalt rá: az általa kiemelt néhány aggályos terü­let mellett az EB általánosabb Budapest. Schmitt Pál köz- társasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része (a 215 oldalas munkából mintegy 180 ol­dal) szinte szóról szóra meg­egyezik egy bolgár sportku­tató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szö­vegével - derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető köve­telményeinek sem, ennek el­lenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól. „Kisdoktorim van a Testne­velési Egyetemen. Soha sen­részért az állam 59 milliárd ko­ronát fizet ki kárpótlásként, vár­hatóan 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-ban megszűnik az egyházak állami támogatása is. Az ellenzéki baloldal határo­zottan ellenezte az egyházak kárpótlását. Egy decemberi fel­mérés szerint a csehek többsége - 69 százaléka - is ellenzi, hogy az állam kárpótlást nyújtson az egyházaknak. A kárpótlás elhú­zódása gondokat okoz a telepü­értelemben is górcső alá vette a magyar jogszabályokat. „Az ag­gályok eloszlatásának a leg­gyorsabb módja természetesen az lehetne, ha maguk a magyar hatóságok cselekednének.” Emlékeztetett arra, hogy köte- lezettségszegési eljárás megin­dítása esetén a bizottság által kiküldött hivatalos értesítést követően az érintett országnak két hónapja van arra, hogy jog­rendszerét összhangba hozza azuniósjoggal. Ezután Olli Rehn pénzügyi biztos beszélt arról, hogy az EB szerint Magyarország nem telje­sítette azokat a gazdasági köte­lezettségeket, amelyeket az Eu­rópai Tanács előírt, és ezért Ma­gyarország ellen fennmarad a túlzott deficiteljárás. A bejelen­tés szerint 2013-tól felfüggeszt­hetik a kohéziós alapokból Ma­gyarországnak járó kifizetése­ket- az ezzel kapcsolatos továb­bi döntéseket az uniós jog sze­rint az Európai Tanácsnak kell meghoznia, a bizottságjavaslata alapján. A bizottság ezzel kap­csolatban ajánlást tett a tanács­nak, ismertetve megállapításait. A Le Monde tegnap azt írta, Magyarország is szóba került Merkel német kancellár és Nico­las Sarkozy francia államfő hét­fői berlini találkozóján; a két or­szág vezetője el akarja kerülni, hogy megismétlődjön az „oszt­rák precedens”. A lap úgy tudja, Merkel óvatosabb Sarkozynél, aki egy francia forrás szerint azt az álláspontot képviseli, hogy „nem ülhetünk ölbe tett kézzel". (MTI, Index, ú) ki sem kényszerített rá, nem is használom a titulust, a névjegyemen sem olvasha­tod. Csak néhány újságcikk tisztel meg vele” - idézi a je­lenlegi köztársasági elnököt Kő András sportújságíró a 2005-ben megjelent Ven­dégségben: Schmitt Pál című könyvében. De az államfő megválasztása óta már használja a doktori címét, a dr. most is szerepel a neve előtt a hivatal honlap­ján, ahogy a Magyar Köz­lönyben is így jelenik meg a törvények alatti aláírása: Dr. Schmitt Pál s.k. (hvg.hu) lési önkormányzatoknak is. Az egyházi vagyon ugyanis évek óta zárolás alatt áll, ami sok esetben gátolja a települések fejleszté­sét. A kormány döntése után az ügy a parlament elé kerül, s ha az is rábólint, az egyházi kárpótlás­ról szóló megállapodás-csomag 2013januárjában életbe lép. Az átmeneti időszak első há­rom évében az egyházak az ed­digi éves támogatást - mintegy 1,4 müliárd koronát - fogják kapni. A negyedik évtől kezdve évente öt százalékkal csökken az állami támogatás mértéke. Dél-Karolinában is nyerésre áll, valóban ő lehet Obama kihívója Romney magabiztosan nyert Teherán Izraelt és Washingtont vádolja Atomtudóst öltek meg győzelmét, és mintha már párt­jának hivatalos elnökjelöltje volna, Amerika régi nagyságá­nak visszaállítását ígérte ün­neplő híveinek. Azt mondta, Obama elnök meg akarta vál­toztatni Amerikát, ő viszont helyre akarja állítani a régi Amerikát az alapító atyák elvei alapján. Szerinte Obama bukott el­nök, aki európai típusú jóléti ál­lamot szeretne, ő viszont azt akarja, hogy az ország a „lehe­tőségek szabad és virágzó földje” legyen. Felszólította Dél-Karolina állam szavazóit, részében, az Allameh Tabatabai egyetem közelében egy motor- kerékpáros mágneses pokolgé­pet helyezett a tudós gépkocsi­jának oldalára, és az felrobbant. Eléggé ellentmondóak az ér­tesülések, a MEHR hírügynök­ség azt írta, Rosan a natanzi nuk­leáris létesítmény kereskedelmi igazgatóhelyettese volt, viszont a FARS szerint Rosan a gázszét­választáshoz használt polimer membránok fejlesztésén dolgo­zott. A 8000 működő centrifugá­jával a natanzi a legnagyobb irá­ni urándúsító. Nem támogatja a lakosság döntő többsége a kárpótlást Sokat fizetnek a cseh egyházaknak KOKES JÁNOS Schmitt Pál plagizálhatott

Next

/
Thumbnails
Contents