Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-09 / 6. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 9. www.ujszo.com 6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szólt az IMF: mi nem engedünk Washington. Magyarországgal kiegyensúlyozott és hosszan tartó kapcsolatunk van, és továbbra is fenn kívánjuk tartani ezt a kapcsolatot - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Christine Lagarde hozzátette: e héten találkozik az IMF-fel Fellegi Tamás miniszterrel. Várom a látogatást és a tárgyalásokat - fogalmazott. Aggodalmát fejezte ki azonban a nemrég elfogadott törvények uniós követelményeknek való megfelelőségét illetően, és kiemelte a jegybanki függetlenség miatti aggályokat. Reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok azon vannak, hogy a vitás törvényeket összhangba hozzák az uniós elvárásokkal. Mi nem engedünk, nem kötünk kompromisszumot, ugyanakkor nem állunk fel az asztaltól - mondta az IMF-vezető. Arra a felvetésre, hogy Magyarország kifut az időből, Christine Lagarde azt mondta: valóban az idő a lényeg. A Raiffeisen elemzői szerint a kormány IMF-fel szembeni tárgyalókészségét egy idő után nem lesz elég szavakkal bizonyítani. Nem lesz gyors megállapodás, éppen ezért akár egy újabb EUR/HUF árfolyamcsúcs is kialakulhat. (NG, Mfor) Már menekülnek a forinttól Budapest. A bizonytalanság miatt sokan szabadulnának a forinttól, az utóbbi napokban a két-háromszorosá- ra nőtt a magyarországi utcai pénzváltók forgalma, néhány százezrestől a milliósig terjednek a beváltott összegek - állítja a Népszabadság. A legnagyobb kereslet az euró, a dollár, illetve kisebb mértékben az angol font és a svájci frank iránt figyelhető meg. Az utóbbi időszakban jól szereplő dollár mellett kiugróan nagy az érdeklődés újabban a norvég korona iránt, mivel elterjedt az a vélekedés, hogy az „biztonságos valuta”. Grábics Gábor, a 12 fiókot üzemeltető Comer Trade Kft. társtulajdonosa szerint most elsősorban azok a cégek vásárolnak fel nagyobb összegben valutát - eurót, dollárt -, amelyeknek a napi működésükhöz elengedhetetlenül szükséges a valutamennyiség. Az egyik, fővárosban nagyobb hálózattal rendelkező cég pénztárosa szerint kifejezetten érezhető a pánikhangulat a lakossági ügyfelek körében. Az emberek a forintmegtakarításaikat a gyenge árfolyam miatt jókora ráfizetéssel is, de próbálják biztosnak vélt valutába fektemi. A dollár bizonyos váltókban mára valósággal hiánycikké vált. (NOL) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8264 Lengyel zloty 4,4973 Cseh korona 25,851 Magyar forint 318,45 Horvát kuna 7,5350 Román lej 4,3460 Japán jen 98,56 Svájci frank 1,2177 Kanadai dollár 1,3051 USA-dollár 1,2776 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,32-1,24 26,63-25,08 334,19-305,41 OTP Bank 1,32-1,24 26,63-25,05 332,58-308,53 Postabank 1,33-1,24 26,75-24,94 — Szí. Takarékpénztár 1,32-1,24 26,57-25,10 335,34-306,46 Tatra banka 1,32-1,24 26,60-25,05 333,78-308,42 Dexia banka 1,35-1,22 27,21-24,62 336,82-304,74 Általános Hitelbank— Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Míg a Smer szigorú állami árszabályozást ígér, addig Juraj Miškov teljes liberalizációt szorgalmaz Kampánytéma lesz az energiaár A fukusimai atomerőmű-baleset óta feszültség mutatkozik a világ árampiacán. A kormányzó pártok ugyan árstopot vezethetnek be, de ennek levä a csökkenő állami bevételek miatt mindannyian megisszuk. (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. A bérek stagnálása és a növekvő munkanélküliség ellenére az energia- szolgáltatók az idei év elején sem feledkeztek meg az áremelésekről, amelyek a családok többségének súlyos érvágást jelentenek. Az előrehozott parlamenti választások kampányában a bal- és jobboldali pártok között így e téren is éles vita várható. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A parlamenti választások kampányában szinte már kötelező témának számítanak az áremelések, pontosabban, hogy mely pártok is járultak hozzá leginkább ahhoz, hogy a lakosság egyre nagyobb összeget legyen kénytelen kifizetni az energiaszolgáltatóknak, és melyek azok, amelyek ezt megakadályozták. A téma a populista politikusok egyik legkedveltebb választási fegyvere, hiszen elsősorban ők azok, akik hatalomra kerülésük esetén akár a nemzetközileg elfogadott normákat figyelmen kívül hagyó jogszabályokat is hajlandók elfogadtatni, csak azért, hogy a szavazók körében fenntartsák a népszerűségüket. Nem csoda, hogy az energia-áremelések témáját elsőként az árakat az elmúlt választási ciklusban művileg befagyasztó Smer vetette fel. A párt idei első sajtótájékoztatóján Robert Fico elnök nem feledkezett meg emlékeztetni arra, hogy az elmúlt hónapok energia-áremeléseiért főként a Radičová-kormány a felelős, mivel módosítottak azokon az előző kormány által bevezetett jogszabályokon, amelyek gátat szabtak az energia- szolgáltatók követeléseinek. Fico: mindent vissza Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a Smer azt ígéri, ha a tavaszi parlamenti választásokat követően ő alakíthat kormányt, visszaállítják a korábbi helyzetet. Eszerint az energiaszolgáltatók csak akkor terjeszthetik majd az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elé az áremelési javaslataikat, ha ezzel a társaságok közgyűlése is egyetért, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor elegendő az igazgatótanácsi engedély. Az ok egyszerű: az energiaszolgáltatók többségi tulajdonrésze még mindig az állam kezében van, a közgyűlésen így még övé a döntő szó. A cégek vezetését azonban átengedték a külföldi befektetőknek, az igazgatótanácsokban így ez utóbbiak képviselői vannak többségben. Mivel jelenleg elég az igazgató- tanácsi döntés, gyakorlatilag a kisebbségi tulajdonrészt felügyelő külföldi befektetők döntenek arról, müyen áremelési javaslat kerül az Árszabályozási Hivatal elé. Fico szeretné visszahozni azt a korábbi gyakorlatot is, amely szerint az árszabályozásba a gazdasági tárca is beleszólhatott. Uj elemmel is bővítenék azonban az állami árszabályozást. A gazdasági minisztériumon belül ugyanis egy olyan elemző osztályt hoznának létre, amely az energiaárak alakulását figyelné és elemezné. Miškov liberalizálna Míg a baloldal drasztikusan növelné az állami befolyást a lakossági energiaárakra, a gazdasági szempontból az egyik legliberálisabbnak számító SaS az állami szabályozást fokozatosan teljesen felszámolná, a piacra hagyva az árképzést. „Ez a cél. Efelé kellene haladnunk. Egy napon teljesen liberalizálni kellene a lakossági energiaárakat is” - vallja a párt gazdasági minisztere, Juraj Miškov. Hogy erre mikor kerülhetne sor, azt egyelőre ő sem képes felmérni. „Nem lenne szabad elsietnünk ezt a lépést, meg kell azonban tennünk mindent azért, hogy erre mihamarabb sor kerülhessen” - nyilatkozta Miškov. Kell a versenyszellem A lakossági energiaárak teljes liberalizációját nem ellenzi az Árszabályozási Hivatal sem, sőt, a 2012 és 2016 közötti évekre kidolgozott új szabályozási politika már számol a teljes liberalizáció előkészítésével. Jozef Holjenčík, a hivatal elnöke szerint az ő hivataluk felkészült a fokozatos átállásra, ehhez azonban elsőként meg kell teremteni a törvényi hátteret. Az energiaipari cégek természetesen azt szorgalmazzák, hogy azokban az ágazatokban, amelyekben több társaság is nyújt azonos szolgáltatásokat, mihamarabb liberalizálják az árakat. ,A lakossági energiaszolgáltatás piaca az elmúlt időszakban dinamikus fejlődésen ment keresztül. Mivel a piacon több társaság is működik, semmi értelme az árszabályozásnak” - vallja Dušan Randuš- ka, a Szlovák Gázművek (SPP) kereskedelmi részlegének igazgatója, aki szerint a jövőben csak a legrászorultabb csoportok esetében képzelhető el az árak állami dotációja. Peter Marčan, az Energiabiztonsági Intézet képviselője szerint ugyanakkor az árképzés teljes liberalizációja a fogyasztóknak is jó lenne, hiszen ennek köszönhetően tovább nőhetne az egyes cégek közötti konkurenciaharc. Adópolitika és árstop Robert Fico szerint az energiaárak az elmúlt időszakban nem csupán az energiaszolgáltatók követelései, hanem a kormány elhibázott adópolitikája miatt is nőttek. A Radičová- kormány az elmúlt év elején átmenetileg 20%-ra növelte az áfakulcsot, és nőttek a jövedéki adók is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy míg az eurózónában tavaly novemberben átlagosan 3, az Európai Unió egészében pedig 3,4 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest, Szlovákiában az áremelés mértéke elérte a 4,8%-ot. A képhez hozzátartozik, hogy művileg csak ideiglenes jelleggel lehet gátat vetni az árnövekedésnek, ráadásul a hatósági árstop piactorzító hatású. Nem elhanyagolható az sem, hogy a Fico-kormány idején a gázár befagyasztása miatt a Szlovák Gázművek jóval kisebb nyereséget ért el, vagyis az államkassza megszenvedte Fico- ék makacsságát. Végezetül a Fi- co-korszak egy részében magasabb volt az infláció mértéke, mint napjainkban, másrészt 2010-ben, a Radičová-kormány idején az éves infláció mélypontra, mindössze 1 százalékra esett, mindenféle állami beavatkozás nélkül. (mi, SITA) Efektívnejšia preprava Cezhraničná spolupráca je v rámci cieľa Európskej územnej spolupráce implementovaná prostredníctvom operačných programov zameraných na vnútorné hranice Európskej únie. Kľúčové posolstvo je umožniť prepravcom efektívne využívať čas, finančné prostriedky aj pohonné hmoty a tým uspokojiť viac klientov aj za nižšie ceny v oblasti prepravy. www.iogportal.sk,www.husk-cbc.eu Hlavný projektový partner: mesto Nové Zámky Projektový partner: obec Tát. Obsah publikácie nemusí predstavovať oficiálne stanovisko Európskej únie. Projekt financovaný z Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Budujeme partnerstvá s Program cezhraničnej spolupráce Maďarská republika-Slovenská republika 2007-2013 Európska únia Európsky fond regionálneho rozvoja A karácsony előtti hetekben ugyan eladósodtunk, ám keveset vásároltunk Visszaesett az üzletek forgalma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLA1Ó Pozsony. A karácsony előtti időszakban minden korábbinál nagyobb összegben vettünk fel áruhitelt, a tartós fogyasztási cikkek vásárlása mégis mélypontjára esett vissza. Az ellentmondást az okozza, hogy sokan új kölcsönnel váltották ki a régit, illetőleg a harmadik negyedévi pangást követően csak decemberben vettünk a korábbi volumennek megfelelő tartós lakberendezési tárgyakat. Novemberben országos szinten 112 millió euró áruhitelt vettek fel a polgárok, ami 12,5 százalékkal több a 2010 novemberi adatnál. A rekordösszegű lakossági kölcsön ellenére a novemberi kiskereskedelmi forgalom csupán 1,5 milliárd eurót tett ki, ami 0,2%-kal még az októberinél is kisebb, a 2010 novemberitől pedig egyenesen 3%-kal maradt el. A lakosság tehát egyre inkább takarékoskodik (a több kölcsön részben a romló anyagi helyzetre, az apadó megtakarításokra is visszavezethető), továbbá ne feledjük, már novemberben is érezhető volt a gyenge forint okozta szívóhatás, magyarán a bevásárlóturizmus szintén visszaveti a hazai üzletek forgalmát. Novemberben és decemberben végre meglódult a műszaki cikkek vásárlása, a karácsonyfa alá sok okostelefon és laptop/iPod került - a vételt jelentős részben éppen a borsossá vált áruhitelből finanszírozta a lakosság. Ám ez sem tudja feledtetni azt a tényt, hogy a tartós cikkek vásárlásának volumene 2011 második felében a krízis által ugyancsak sújtott 2009-es év szintje alá süllyedt. Egyedül az élelmiszerek terén nincs változás, ennek ellenére a Pravda információi szerint egy átlagos négytagú háztartás havi kiadásai egy év leforgása alatt 5%-kal estek vissza, mégpedig átlagosan 980 euróra. (shz, Pr) MP91100812
