Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-09 / 6. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 9. Kultúra 7 Bemutatjuk Európa két kulturális fővárosát, amelyek nagy terveket valósítanak meg idén Kultúrával a válság ellen (Képarchívum) mutatják a Maribor jövőjét vizi­Guimaraes és Maribor neve körülbelül annyit mondhat nekünk, mint amennyit Kassa neve mondhat egy portugál­nak vagy egy szlovénnek. Idén azonban mindkét város sokat kíván tenni annak érdekében, hogy megismerjük őket, hi­szen Európa kulturális fővárosairól van szó. JUHÁSZ KATALIN Azért (is) érdemes szétnézni ebben a két városban, mert jö­vőre Kassa lesz soron ezen a „poszton”, és van mit csinálni­uk a szervezőknek, hogy Mar­seille árnyékában megmutas­sák magukat Európának. Az Európa Kulturális Fővá­rosa (EKF) cím elnyerésének feltétele egy ütős projekt, amelynek megvalósítására a nyertesek jelentős támogatást kapnak az EU-tól. Az EKF prog­ram célja, hogy elősegítse az egyes európai kultúrák egy­mással való megismertetését, ezzel is láthatóvá téve az Euró­pai Unió állampolgárai számá­ra az integrációt. Nézzük, mi­lyen tervekkel és reményekkel vágnak neki programjuknak az idej kiválasztottak. A Lisszabontól mintegy 350 kilométerre északra fekvő Gu- imaraes lakosságát tekintve az egyik legfiatalabb európai vá­ros, a 30 év alattiak aránya 50 százalék. Az óváros 2001-ben a Vüágörökség része lett közép­kori műemlék épületei miatt. (Ebben hasonlít Kassához, az ottani főutca ugyanis az UNESCO szerint a kontinens legnagyobb összefüggő műem­léképület-együttese) . A portugáliai programok hi­vatalos megnyitója január 21-én lesz, de már látható a mintegy hatezer fotóból álló kiállítása, amely a városról, a középkori falakról, házakról készült, és bepillantást enged a Guimaraes mindennapjaiba. Idén több mint ötszáz rendez­vényt terveznek az 55 ezer la­kosú városban. Lesznek kon­certek, kiállítások, színházi Guimaraes büszke vára előadások és interaktív utcai show-k, a legendás francia filmrendező, Jean-Luc Godard is „bejelentkezett“ a program­ra, a tavalyelőtt irodalmi No- bel-díjat kapott Mario Vargas Llosa perui író pedig beszélge­téssorozat keretében teszi tisz­teletét a városban. A szervezők mintegy 1,5 millió látogatót várnak, a programok teljes költségvetése 118 millió euró, amelynek 15 százalékát az Eu­rópai Unió fedezi. Ez Nyugat- Európa legszegényebb országa számára igen komoly összeg, amelyből többek között felépí­tik a régi piactér területén a Művészetek Platformját, amely színpadoknak, műtermeknek és kreatív üzleteknek szolgáltat helyet. Az épületet júniusban nyitják meg. Az ismert brazil művész, Bia Lessa létrehozza az „emlékezés interaktív házát“ valamint restaurálják a 10. századból származó várat és az 1420 körül épült Paco Ducal palotát. Guimaraest számos kritika éri, miszerint az elszegénye­dett Portugália jelen helyzeté­ben nem engedhetne meg ma­gának ilyen rendezvénysoroza­tot. A szervezők szerint azon­ban a kultúra a válság ellensze­re, esély a változásra. A kultu­rális befektetések a szociális, ökonómiai és városi regenerá­lódás fontos impulzusaiként működhetnek. A munka gyü­mölcseit pedig a következő években lehetne learatni. Maribor EKF-programját ja­nuár 14-én pompás fényshow nyitja meg a Drau folyó men­tén. Az egyik parton a nemzeti kulturális értékekhez kapcso­lódó művészeti installációkat mutatnak be, a másikon pedig a szomszédos országok, példá­ul Horvátország támogatását kifejező művészeti projekteket láthatnak a város vendégei. A húsz éve önálló EU- és NA- TO-államként létező Szlovéni­ának a nyugathoz való kapcso­lódását fejezi ki az egyik jelen­tős rendezvény: a londoni Taté Gallery mutatja be kiállítását Mariborban. Az idei program kiemelkedő eseményeként a II. világháborút követő szlovén zenésznemzedék egyik legmeg­határozóbb alakja, Bóján Ada­mic (1912-1995) zeneszerző és karmester születése 100. évfor­dulóját ünneplik. A meglehetősen színes kíná­latban nemzetközi bohóctalál­kozón, rockkoncerteken és kor- társtánc-fesztiválon át a grafi­ka- és képregény-kiállításig szá­mos rendezvény szerepel. Be­onáló építészeti elképzeléseket, illetve a volt Jugoszlávia építé­szeti vívmányait is. A 800 ezer euróért épített új szabadtéri színpadon az akrobata-mutat­ványok mellett Japánból és Oroszországból érkezett elő­adások is helyet kapnak, és lesz itt egy nemzetközi perfor- manszfesztivális. A Lent néven ismert vízparti városrész Maribor kiemelt szó­rakozóhelye, a város egyik leg­szebb része, ahol a macskakö­ves utcák bárokkal, éttermek­kel, kávézókkal és galériákkal vannak tele. Ha eljön a június, felpezsdül az élet a negyedben, hiszen megkezdődik az egy hó­napig tartó Lent Fesztivál, amely minden évben több száz­ezer hazai és külföldi érdeklő­dőt szippant be. A hagyomá­nyok szerint a fesztivált a Spla- varski krst, azaz a „tutajkeresztelés” nyitja meg, amikor is a résztvevőket tutajjal viszik a Kobler-öböltől egészen a városig. A szervezők úgy vélik, me­rész ötletek nélkül nem lehet átvészelni a válságot, a kultúra kreatív energia, amely meg­mozgatja a különböző civü szervezeteket, etnikai csopor­tokat és helyreállítja a kapcso­latokat közöttük. A kritikusok szerint viszont épp a legna­gyobb dobások maradtak ki a programból az anyagi megszo­rítások miatt. A jelentkezéskor ugyanis Maribor ötvenmillió eurós költségvetéssel számolt, végül azonban mindössze 8,5 millió euróból voltak kénytele­nek megvalósítani terveiket. A jelenleg közel 200 000 la­kosú Maribor Szlovénia máso­dik legnagyobb városa. (Itt a hasonlóság Kassával, hazánk második legnagyobb városá­val). Nagy múltú színházzal, operával és balettel, világhírű szimfonikus zenekarral, vala­mint múzeumokkal és képtá­rakkal büszkélkedhet. Kedvelt turisztikai célpont, szinte az év egészében a szórakozóhelye­ken kikapcsolódni vágyó fiata­lok. Lakói állítólag barátságo­sak és vendégszerezőek. Aki teheti, idén tesztelje le ezt az állítást. Maribor madártávlatból (Branko Ritonja felvétele RÖVIDEN Rekord Auschwitzban Varsó/Oswiecim (Auschwitz). Látogatói rekordot köny­velhetett el 2011-ben az auschwitzi múzeum: több mint 1,4 millióan érkeztek az egész vüágból, hogy megtekintsék az egykori német megsemmisítő tábort a lengyel kisváros mel­lett. A múzeum adatai szerint tavaly elsősorban Lengyelor­szágból érkeztek látogatók, de nagy számban képviseltette magát Nagy-Britannia, Olaszország, Izrael, Németország, Franciaország és az USA is. Különösen örvendetes a fiatalok magas száma a 65 évvel ezelőtt alapított múzeumban - mondta el Pawel Sawicki, az emlékhely szóvivője. Az elmúlt évben a korábbinál 150 ezerrel több, mintegy egymillió fia­tal látogatott el Auschwitzba, amely a legnagyobb náci kon­centrációs tábor volt, több mint 1,1 miihó embert öltek ott meg ott. Többségük a Németország által megszállt orszá­gokból elhurcolt zsidó volt. (MTI) Digitális Albánia Tirana. Albániában megkezdte munkáját a kulturális örökség intézete, hogy digitális katalógust készítsen az or­szág archeológiái örökségéről. A honlapon mintegy 1200 régészeti emlék fotóját találhatja majd meg az érdeklődő, köztük régi képeket a leletekről: épületek, színházak, temp­lomok, szobrok egykori felvételeit. Az albán kulturális kor­mányzat arra számít, hogy ez a digitális katalógus segíteni fogja a kulturális turizmus bővülését. Albániában az elmúlt kétezer év történelmének sok emléke megtalálható, így pél­dául Butrint, az ókori Buthroton a legismertebb régészeti együttes Dél-Albániában, Saranda város és a görög határ kö­zött. A régészeti park 1992 óta szerepel az UNESCO vüág- örökségi listáján. Az albán szakemerek munkáját jelenleg olasz archeológusok segítik. (MTI) Hollywood gyászol Los Angeles. 111 évesen elhunyt Hollywood legidősebb forgatókönyvírója, Frederica Sagor Maas, a némafilm kor­szakának egyik utolsó képviselője. Az ő nevéhez fűződött többek közt a The Plastic Age 1925-ből, a Dance Madness 1926-ból, a Hula 1927-ből és a Red Hair 1928-ból. Ezek kö­zül többnek is Clara Bow volt a főszereplője. Maas írta a Norma Shearer főszereplésével készült His Secretary című 1925-ös sikerfilm és a Greta Garbóval forgatott Az asszony és az ördög című 1926-os alkotás szkriptjét is. Orosz származá­sú volt, 1900. július 6-án született New Yorkban. A Columbia Egyetemen tanult újságírást, de végül a filmvilágot válasz­totta. Megismerkedett Emest Maas producerrel, a Fox stúdió munkatársával, akivel 1927-ben házasságot kötött. A pár az 1950-es években otthagyta Hollywoodot, mert az FBI kom­munista tevékenységgel vádolta meg őket. (MTI/juk) Magyar mondák, rajzok, feladványok, játékok A Tücsök januárban AJÁNLÓ A kisiskolások, valamint minden kíváncsi kisgyerek lap­ja januárban is sok színes ol­vasnivalóval - mesékkel, ver­sekkel, játékos rejtvényekkel, szórakoztató készségfejlesztő gyakorlatokkal lepte meg kis olvasóit. A lapban kétoldalas falinap­tár található, amely a név- és az ünnepnapok mellett az iskolai szüneket is feltünteti. A Tájak, emberek rovattal ezúttal a dél­amerikai csíkországba, Chilébe látogathatnak el a gyerekek, a ritka, érdekes állatok közül pe­dig a rozmárral és a fókával is­merkedhetnek meg közelebb­ről. A magyar mondavüág gyönyörű történetei közül a magyarok hét törzséről, a hon­foglalásról és a legendás fehér lóról olvashatnak. A tehetséges gyerkőcök leg­szebb rajzai két oldalt foglal­nak el a lap közepén, játékos logikai matematikai és nyelvi feladványok egész sora mellett. Van papírhajtogatás, azaz ori­gami, szalvétázás, a Nagyi gye­rekkorában rovat a fonóban, iskolában, szobában játszható téli népi játékok közül elevenít fel párat, az angol szótanuló­ban pedig a színek nevét is­merhetik meg a tanulni vágyó kisgyerekek, akik egy játékos tesztben tudásukat is tesztelhe­tik: ki mennyire ismeri Szlová­kia folyóit. A felvidéki népmesesorozat mellett folytatódnak a gyógy­növényeket gyűjtögető jóságos manók kalandjai is - a Ids olva­sók ezúttal megtudhatják, ho­gyan menekültek meg a makk­esőtől. A Tücsök című lapot tehát januárban is érdemes lesz ol­vasni. Most már a Facebookon is jelen van. (-r-)

Next

/
Thumbnails
Contents