Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-28 / 298. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 28. Közélet-külföld 2011 3 Egy bukott diktátor: Moammer Kadhafi líbiai vezető (1). Egy sokak által temetett valuta: az euró (2). Egy generáció utolsó, távozó hőse: Václav Havel (i). (SITA-felvételek Az arab tavasznak még épp úgy nincs vége, mint az euró válságának - mindkettőre jellemző, hogy a politikusok nem tudják kezelni Több Európa, kevesebb demokrácia Nem véletlenül választotta a Time magazin az év emberének az arab Tüntetőt. Az év külpolitikai eseményének is az a több mint 365 napja tartó folyamat számít, amelyet arab tavaszként emlegetünk, s amelynek még nincs vége. Az év válságának pedig a dátumhoz szintén nem köthető folyamatot, az eurózóna, az egész Európai Unió válságát nevezhetjük. MAUNÁK ISTVÁN Mindkettő százmilliók életére volt döntő hatással, s bár az elsőt pozitív, a másikat negatív előjellel szoktuk emlegetni, egyáltalán nem biztos, hogy ezek a jelzők a végikfejletet tekintve is helytállóak lesznek a jövőben. Az év válsága A 2008-as válságot nemzetközi magánhitelválságnak is nevezik, Amerikából indult, s megrázta a fél világot. Az államok a bankok segítségére siettek, s akkor még senki sem gondolta, hogy három évvel később még nagyobb válsággal kell szembenézni, mert az állami beavatkozás ára az államok túlzott eladósodása lett. Az unió számára azzal kezdődött az év, hogy megpróbálta megmenteni a fenyegető államcsődtől egyes tagországait. Ez nagy nehézségek árán sikerült is, az más kérdés, hogy érdemes volt-e, például a görögök esetében. Az év végére az euróövezet elindult a költségvetési unió felé, amelyben az EU illetékes szervei már nemcsak véleményezhetnek és utólag büntethetnek, hanem a szuverenitást félretolva költségvetésük módosítására kényszeríthetik a kormányokat. A német-francia diktátum eredményét némi iróniával úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a több Európa kevesebb demokráciát jelent. Az unió máris kettészakadt, a látszat az, hogy a huszonhatok állnak az egyik, Nagy-Britannia pedig a másik oldalon. De a tagozódás sokkal sokrétűbb és bonyolultabb. Nem akar mindenki pénzt pumpálni a mentőcsomagokba, nem akar mindenki kölcsönözni az IMF-nek. Sokak szerint fennáll a kétsebességű Európa veszélye. Ez nem pontos, a kétsebességű Európa már itt van. 2011-ben számtalan elemzés foglalkozott az EU szétesésének, az euró megszűnésének elkerülhetetlenségével. Ahogy a dolgok állnak: ez jövőre sem lesz másként. Az év külpolitikai eseménye A kelet-európai rendszerváltáshoz hasonlóan az arab tavasz is felkészületlenül érte a világot, a nagyhatalmak máig nehezen igazodnak el rajta. Kelet- Európában is diktatúrák dőltek meg, az arab világban is. A hasonlóság ennyi. Mert Kelet-Eu- rópa a diktatúrák megdőlése után egyértelműen a demokrácia felé vette az irányt, ami az arab országokról (s általában az iszlám világról) nem mondható el. Tunéziában az iszlamisták megnyerték a választásokat, az új kormány fő erejét képezik. Egyiptomban még tartanak a választások, még forrong az arab forradalmi lendület jelképévé vált Tahrir tér, de már világosan körvonalazódik: a legerősebb arab országban is az iszlamisták kerülnek hatalomra - ha betartják a demokratikus szabályokat. Ugyanis az országot irányító katonai tanács nem úgy viselkedik, mintha a hadsereg simán hajlandó lenne lemondani kiváltságos helyzetéről. A legképlékenyebb a helyzet Líbiában, amely továbbra is elkülönül az arab világ többi országától. Még mindig megosztott, az átmeneti kormányt csak november 24-én iktatták be, több hétig elhúzódó hatalmi harcok, feszültségek, a fegyveres bandák közötti összecsapások után. Az arab tavasz még nem ért véget. Leghamarabb Szíriában dőlhet be az Aszad- rezsim, s a sornak még nincs vége. Ugyanakkor meg kell jegyezni: a világ egyik legkorrup- tabb rendszere, a Nyugat nagy barátja, a szaúdi uralkodóház egyelőre keményen tartja magát. Az év hadművelete Ez szintén az arab tavasszal függ össze, a NATO líbiai hadműveletét méltán nevezhetjük így. Már csak azért is érdemes vele külön foglalkozni, mert teljesen nyilvánvaló volt, hogy a szövetség megsértette a BT vonatkozó határozatát. A felhatalmazás a civilek védelmét szolgáló katonai akciókra szólt, kizárva a beavatkozást a felkelők és a Kadhafi-rezsim erői közötti harcokba. A NATO ezt nem tartotta tiszteletben, légicsapásai nélkül a felkelők sosem győzhették volna le a jobban szervezett, kiképzett és felszerelt kormánycsapatokat. Amikor Moszkva és Peking a BT-ben rábólintott a tág értelmezést biztosító határozatra, pontosan tudták, hogy a NATO azt fogja tenni, amit tett, de utólag mindkét hatalom politikai tőkét akar kovácsolni a Líbiában történtekből. Magyarán: zsarolja a Nyugatot, ha érdekei úgy kívánják. Két dolgot érdemes még megjegyezni: a NATO ezzel nemzetközi jogi precedenst is teremtett. A líbiai volt a szövetség első olyan művelete, amelyben nem az USA, hanem Párizs és London vállalta - látványosan - a főszerepet. Az év vesztese Az október 20-án megölt dúsgazdag kényurat, Moammer Kadhafit nevezhetjük annak. Ez az értékelés kétségtelenül szubjektív, hiszen jó eséllyel pályázhatna e címre a tunéziai Ben Ali vagy az egyip-. tömi Hoszni Mubarak is. Kadhafi halála szintén megosztja a nemzetközi közvéleményt, a körülmények máig tisztázatlanok, például Vlagyimir Putyin nemrégiben Amerikát vádolta gyilkossággal. Az év kommandósakciója Május 2-án hajtották végre az amerikaiak, amikor pakisztáni házában megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét. Ennek az akciónak is vannak titkos részletei, amelyek talán sosem derülnek ki. Bin Laden likvidálásának három nagyon gyorsan jelentkező következménye volt. 1. Az iszlamista szervezetek és csoportok azonnal bosszút esküdtek és fokozták terrortevékenységüket. 2. Megromlott az USA és Pakisztán amúgy sem felhőtlen viszonya. Annak ellenére, hogy a délázsiai ország az utóbbi tíz év alatt mintegy 20 milliárd dollár katonai segélyt kapott Washingtontól, az iszlámábádi vezetés - különösen a katonai vezetés és a titkosszolgálatok - Amerika ellenségeit támogatták-támogatják: a helyi és afganisztáni tálibokat és más terroristákat. Ezt bizonyítja, hogy bin Laden háza közvetlenül egy helyőrség mellett volt, ezért aligha hihető, hogy ne tudtak volna a világ legkeresettebb terroristájának hollétéről. 3. Amerika diadalmámorban ünnepelt, s rögtön megugrott Obama elnök hanyatló népszerűsége - legalábbis egy időre. Az év terrorcselekménye Július 22-én követték el Európában. Először pokolgép robbant Oslo központjában, a kormányzati negyedben. Nem sokkal később a közelben, Uto- ya szigetén a kormányzó párt ifjúsági szekciójának táborában rendezett vérengzést egy rendőri egyenruhába öltözött férfi. A 32 éves, szélsőséges jobboldali, keresztény fundamentalista elveket valló tettes, Anders Behring Breivik 77 emberrel végzett. A tömeggyilkost novemberben a kijelölt pszichiáter szakértők beszámítha- tatlannak minősítették, ezt más orvosok kétségbe vonják. A laikus nem tudja megítélni, hogy kinek van igaza. A vita lényege az, hogy - és ez a túlzottan liberális európai gyakorlat hátulütője - Breivik megúszhatja a börtönt, s esetleg csak kényszerkezelésre ítélhetik. Sokan azt mondják, az a fontos, hogy zárt intézetbe dugják, ahonnan sosem szabadulhat, de ez a közvélemény, az áldozatok hozzátatrtozóinak igazságérzetét jogosan sértené. Az év katasztrófája A Japánban eddig mért legnagyobb, a Richter-skála szerint 9-es erősségű földrengés volt március 11-én, a szigetország északkeleti partvidékének közelében, majd hatméteres hullámokkal szökőár árasztotta el a térséget. A halálos áldozatok és az eltűntek száma meghaladta a húszezret, az anyagi kár a 200 milliárd eurót. A csapás nyomán súlyosan megrongálódott a Fukusima atomerőmű, több alkalommal is jelentős mennyiségű radioaktív szeny- nyeződés jutott a levegőbe és a tengerbe. A napokban ismertették Tokió új, átfogó tervét a fu- kusimai erőmű felszámolására, ami 30-40 évig is eltarthat. A terv értelmében két éven belül megkezdik az elhasznált fűtőelemek eltávolítását a reaktorokból, a fűtőelemroncsokat tíz év alatt kell kiemelni és elszállítani. A kormány szerint az atombaleset következtében kitelepített lakosság érdekeire is figyelemmel lesznek. Egyébként az új terv azután látott napvilágot, hogy a kormány közölte: a fukusimai erőmű állapota stabil. Szakértők azonban úgy vélik, hogy az erőmű változatlanul nem minősíthető biztonságosnak. Az év választása Más országban, más politikus az üdvösségét odaadná egy 49%-os választási eredményért, ami a parlamentben is biztosítja a sima többséget, az egyszínű kormányzást. De Oroszországban és Putyin számára a 49% hatalmas vereség: elvesztette alkotmányozó többségét, az önkényúr engedményekre kényszerülhet. Ennek első jeleként értékelhetők azok a politikai reformok, amelyeket Medvegyev elnök közvetlenül karácsony előtt jelentett be, s amelyekre álltólag Putyin is rábólintott. Kérdés, hogy ebben mennyi a március 4-ére kiírt elnökválasztással kapcsolatos taktikázás. Minden választási százaléknál nagyobb presztízs- veszteség azonban Putyin számára az, hogy december 4. óta százezrek tüntettek ellene. Lassan ébredezik az oroszokban a demokrácia iránti igény, s ha Putyin márciusban nem szerzi meg már az első fordulóban az abszolút többséget, az az ellenzékfényes győzelme lesz. Az év vesztesége Európa és a világ demokratikus erőit nagy veszteség érte Václav Havel halálával. Bennünket, felvidéki magyarokat nemkülönben. Előtte nem volt olyan csehszlovák elnök, akit az itteni magyarság tisztelhetett, a magáénak érezhetett volna. Utána, az önálló Szlovákiának sem volt-van olyan államfője, akit mi fenntartások nélkül vállalhatnánk, s aki fenntartások nélkül felvállalt bennünket. Ilyen talán sosem lesz. A kairói Tahrir tér az arab forradalmi lendület jelképévé vált (SITA-felvétel)
