Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-03 / 279. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 3. www.ujszo.com Erősödött a forint Frankfurt. Az Európai Központi Bank (EKB) 200 milliárd euróig teijedő összeget ad a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül az euróövezeti válságkezelésre -jelentette a Bloomberg üzleti hírcsatorna az ügyet jól ismerő forrásokra hivatkozva. Erre a hírre jelentősen erősödött a forint az euróval szemben; 304-ről 301,61 forint közelébe csökkent az euró árfolyama. (MTI) Távoznak az amerikaiak Bagdad. Az Irakot elhagyni készülő amerikaiak tegnap átadták a helyi hatóságoknak fő támaszpontjukat, a bagdadi nemzetközi repülőteret körbevevő, számos táborból, létesítményből álló Victory Base Complexet (VBC). A VBC legjelentősebb tábora a Victory nevű volt, amelynek területén van egyebek között Szaddám Húszéin volt diktátor több palotája és az a börtön, ahol őt elfogása után őrizték. A támaszponton az utóbbi időkben 100 ezer ember dolgozott, egy tipikus amerikai kisvárosra hasonlított, annak minden létesítményével. (MTI) Gyerekeket kínoznak Genf. Csak novemberben 56, március óta pedig 307 gyereket öltek meg a Szíriái karhatalmi erők. Paulo Pinheiro, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának illetékese közölte: bizonyítékai vannak arra, hogy a karhatalmisták kínzásoknak is alávetették a gyerekeket. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint a szíriai konfliktus halálos áldozatainak száma messze meghaladja a négyezret. (MTI) Üldözi George Busht az AI Johannesburg. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet három afrikai országot arra szólított fel, hogy kínzás vádjával tartóztassák le George Busht. A volt amerikai elnök egy egészségügyi programokat népszerűsítő körút keretében tesz látogatást Zambiában, Tanzániában és Etiópiában. Októberben, mielőtt Bush Kanadába látogatott, az AJ Ottawát kérte Bush őrizetbe vételére. A kanadai kormány ezt elutasította és az Al-t morális csődtömegnek, degene- ráltnak és túlpolitizáltnak nevezte. (MTI) Történelmi pillanat: a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji (jobbra), a mianmari ellenzék vezetője, aki nemrégiben még házi őrizetben volt, odahaza találkozhatott Hillary Clintonnal. Előtte 56 évig nem járt amerikai külügyminiszter az egykori Burmában. Szú Kji örül a két ország kapcsolatfelvételének, és bízik az eddig uralkodó katonai junta által támogatott kormány megkezdett reformjaiban. (TASR/AP-felvétel) Horvátországban mindenki a baloldali ellenzék győzelmére fogad Zoki tarolhat a Kukurikúval ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. A közelmúltbeli korrupciós botrányok miatt mindenki a kormányzó konzervatívok (HDZ - Horvát Demokratikus Közösség) súlyos vereségét, és a baloldali-liberális ellenzék fölényes győzelmét jósolja a holnapi horvátországi választásokon. Jadranka Kosor kormányfőn az uniós siker sem segít. A választások után öt nappal, december 9-én úja alá Horvátország az EU-csatlako- zási szerződést, s az ország várhatóan 2013. július 1-jén válik az EU-tagjává. A HDZ-hez és korábbi vezetőihez - pl. az Ivó Sanader volt kormányfőhöz, akinek most folyik a pere - köthető korrupciós botrányok már mindent eldöntötték. A felmérések azt jelzik, hogy a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette ellenzéki balközép-liberális párt- szövetség - amelyet a sajtóban Kukurikú-koalíciónak neveztek el az első találkozójuk színhelyéül szolgáló étterem után jóval népszerűbb a 2003 óta hatalmon lévő HDZ-nél. A Ku- kurikú 79 helyet szerezhet a 151 fős parlamentben, hárommal többet, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges. Az SDP koalícióját fogja ráadásul erősíteni az a nyolc kisebbségi honatya is, aki hagyományosan a győztessel szövetkezik. A HDZ 46 mandátumra számíthat azzal a három honatyával együtt, akiket külföldön élő horvát állampolgárok juttatnak be a parlamentbe. Ez esetben a HDZ-nek ugyanannyi mandátuma lenne, mint amennyit a 2000-es választáson szerzett, amikor is az eddigi legrosszabb eredményt produkálta a párt. A 4,5 milliónyi szavazó tíz százaléka külföldön adja le voksát, köztük vannak a Boszniában élő kettős állampolgárok is. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Zoran Milanovic támogatottsága 48, míg Jadranka Kosoré mindössze 23 százalékos. A HDZ szinte folyamatosan vezette az országot 1991, Horvátország függetlenné válása óta, s csak 2000-tól 2003-ig nem volt kormányon. Ebben a HDZ számára kedvezőtlen légkörben Jadranka Kosor keményebb retorikához folyamodott, hogy a pártjához csalogassa a hagyományosan jobboldali szavazókat. Azt hangoztatta, hogy pártja győzelmét a horvát honvédeknek és az önálló ország első elnökének, Franjo Tudjmannak fogja ajánlani. A hatalomátvételre készülő 45 éves Zokinak - ahogy a korábban arrogánsnak és gőgösnek tartott Milanovicot a sajtó becézi - a kampányban nem is kellett ígérgetnie. A baloldali pártok programja egyébként is nehezen teljesíthető, idealisztikus ígéretek halmazából áll, úgymint: politikai befolyás nélküli rendőrség és társadalom, áfacsökkentés, a banki hitelkamatok mérséklése, munkalehetőségek megfelelő bérezéssel, a nyugdíjasok védelme és így tovább. De ez senkit sem izgat. (MTI, NOL, ú) Külföldi megfigyelők is aggódnak a választások tisztasága miatt Putyin előre elrendezte Európában támad a kanyaró Genf. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lehetséges közegészségügyi és gazdasági következményekre figyelmeztette tegnap azokat az európai országokat, ahol a növekszik a kanyarós megbetegedések száma. Az üggyel már uniós szinten is foglalkoznak, szakértők felhívták a figyelmet a védőoltás szükségességére. A legfrissebb adatok szerint 2011 első kilenc hónapjában 26 ezer kanyarós megbetegedés fordult elő Nyugat-Európában, ebből csak Franciaországban több mint 14 ezer. A regisztrált betegek közül kilencen haltak meg, közülük hatan Franciaországban, 7288 embert kellett kórházba szállítani. A kanyaró Európában február és május között fordul elő a leggyakrabban, a megbetegedések 90 százaléka serdülőket és be nem oltott felnőtteket érint. (MTI) Nemzeti növekedési tervet készítenek Orbán újabb támadást vár MTl-HÍR Moszkva. Nem az a kérdés, hogy a hatalom pártja, az Egységes Oroszország (JR) nyeri-e a holnapi parlamenti választásokat, hanem az, hogy milyen arányban. ÖSSZEFOGLALÓ A duma (alsóház) összetételét meghatározó választás kampánya tegnap az utolsó televíziós vitákkal ér véget, ezekben azonban a JR hagyományosan nem vesz részt. Politikai reklámjaiban a Kreml pártja a nyugalmat sugárzó, stabilitást és biztos jövőt kilátásba helyező ígéretekre helyezte a hangsúlyt. Ezzel szemben az ellenzéki pártok a korrupcióra, a szegénységre, a bűnözésre, a kilátástalanságra hívtákfel a figyelmet. A JR-en kívül a Liberális Demokrata Párt, a Kommunista Párt, az Igazságos Oroszország, az Orosz Hazafiak, az Alma párt és a Jobb Ügy párt indulhatott a választásokon. A JR államfőjelöltje, Vlagyimir Putyin jelenlegi kormányfő és a listavezető államfő, egyben leendő miniszterelnök Dmitrij Medvegyev egymással karöltve kampányoltak. A felmérések szerint elképzelhető, hogy a JR- nek nem lesz alkotmányozó, kétharmados többsége a 450 fős dumában, ahol a mostani ciklusban 315 hellyel rendelkezett. A Vedomosztyi napüap szerint az oroszok közel fele úgy véli, a választások eredménye előre eldönött. Az orosz választási rendszer elmúlt tíz évben lezajlott átalakítása azt célozta, hogy csökkentsék a független jelöltek számát. így ma egyéni jelöltekre nem, csak pártlistákra lehet szavazni. A parlamentbe jutási küszöböt 7 százalékra emelték, de csak azok a pártok indulhatnak, amelyeknek legalább 50 ezres tagságuk van. Tilos a pártoknak választási blokkba tömörülni és más politikai erő képviselőjét a listájukra felvenni. Az ellenzéki pártok és számos civil szervezet mellett külföldi megfigyelők is aggódnak a választások tisztasága miatt. Főként a lakóhelytől távoli tömeges szavazás adhat lehetőséget csalásokra. Sokakat arról győzködnek, vegyék fel az erre jogosító igazolást akkor is, ha egyébként otthon szavaznának. A választási bizottság 2,6 mülió ilyen igazolást készített elő. A választási bizottságok úgymond „tartalékot képeznek”, hogy legyen eszközük a szavazati arányok korrigálására - vélekedett a Vedomosztyi által megkérdezett politológus. Attól is tartani lehet, hogy akadályozni fogják a választási megfigyelőket a szavazás ellenőrzésében. A választási bizottság közel 700 nemzetközi és összesen több mint félmillió helyi megfigyelőt akkreditált. (MTI, ú) Budapest. Azért van szükség egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság. Orbán Viktor kormányfő ezt tegnap mondta egy rádióműsorában, s közölte: arra készül, hogy december közepe táján újabb spekulációs támadás lesz Magyarország ellen. Arra a kérdésre, meddig tarthatnak majd a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tervezett együttműködésről, Orbán kijelentette: „Egy nap alatt is meg tudunk állapodni; amint elértük a céljainkat, már meg is állapodunk, ez a mi tervünk.” Jogos aggodalmak egyiptomi világi körökben Váratlan szalafista siker MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Nem akar koalícióra lépni a szélsőséges szalafista an-Núrral a „mérsékelten iszla- mista” Muzulmán Testvériség - írta a The New York Times. Az egyiptomi választások első szakaszának előzetes eredménye szerint a Muzulmán Testvériség a helyek 40, az an-Núr pedig 25 százalékra számíthat, így a két iszlamista párt együtt többséggel bírna a parlamentben - a liberálisok nagy rémületére. Míg a Muzulmán Testvériség végig azt hangsúlyozta, hogy nemzeti egységkormányt alkotna a liberálisabb pártokkal, a szalafisták alkoholtilalomról, muszlim bankokról, szigorúbb öltözködési szabályokról beszéltek. Több szalafista jelölt nőkkel kezet sem fog, az újságírónőknek is el kell kendőniük magukat, ha interjút akarnak készíteni. Az egyiptomi törvények megkövetelik, hogy minden jelöltlistán legalább egy nő szerepeljen, de mivel a szalafisták ellenzik, hogy nő kerüljön vezető pozícióba, a lista legaljára teszik nevüket. A kampányban pedig gyakran virággal helyettesítették a női jelölt arcát a posztereken. ÖSSZEFOGLALÓ Ljubljana. Szinte biztosra vehető: a holnapi előrehozott választások után Szlovénia lesz az euróövezet 6. országa, ahol az adósságválság kormányváltást eredményzett. A felmérések szerint Janez Jansa volt kormányfő jobbközép Szlovén Demokrata Pártja (SDS) a voksok 35,5 százalékára számíthat, míg a fő vetélytárs, az 58 éves Zoran Jankovic - 2006 óta Ljubljana balközép irányzatú főpolgármestere -22,7 százalékot kapna Pozitív Szlovénia nevű pártjával. Borút Pohor jelenlegi kormányfő Szociáldemokrata Pártjának (SD) csupán 10,6 százalékot jósolnak. Pohor törékeny négypárti koalíciója nem bírta ld a nyugdíjreform ügyében támadt belpolitikai konfliktust, és kormánya szeptemberben megbukott egy vesztes bizalmi szavazás után. Az új kormányfőnek - valószínűleg Janez Jansa lesz az - elsősorban a nyugdíjrendszeren kell változtatnia, ez az EB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelése. Június elején a szlovénok egy népszavazáson elutasították, hogy a nyugdíjkorhatárt 63-ról 65 évre emeljék. Szlovéniát - 2007 óta tagja az euróövezetnek -, korábban mintadiáknak tekintették Európában. A kis, kétmilliós országot azonban, amely nagymértékben függ a kiviteltől, keményen sújtotta 2009-ben a válság, és most próbál kilábalni a 8,1 százalékos recesszióból. Idén a központi bank által előirányzott 1,3 százalékos növekedést sem érik el. A munka- nélküliség három év alatt megkettőződött, jelenleg 12 százalékos. Az ország eladósodottsága a válság közepette gyorsan nőtt, de még mindig nem veszélyes. (MTI, ú) Janez Jansa válthatja Borút Pohort - a válság hatodik áldozata Biztos a konzervatívok visszatérése
