Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-03 / 279. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 3. Vélemény és háttér 7 Ha a szükségállapotból viccet csinálnak azzal, hogy megbetegszenek - az nagyon rossz üzenet Káosz Szlovákiában Olyan helyzetben, mint amilyet manapság tapasztalunk, a Tátra alatti ország még sosem volt. JURAJ HRABK0 Olyan kormány van hatalmon, amelynek nincs a parlamentben bizalma, szükségállapotot hirdettek, Radičová miniszterelnök asszony egyben védelmi miniszter is, Ľubomír Gaiko annak ellenére, hogy leváltották, védelmi miniszterként viselkedett, egyszerre volt képviselő és tárcavezető, közelednek az előrehozott választások. És így tovább. A felsoroltak mindegyike külön kommentárt érdemelne, de a legfontosabb esemény mégis az, hogy az országban szükség- állapotot hirdettek az orvosok felmondásai miatt. Nem távozásuk a legfájóbb pont, hiszen senkit sem lehet abban megakadályozni, hogy benyújtsa felmondását. Fájdalmasabb ebben a kérdésben, hogy a kormány képtelen volt megbirkózni ezzel a helyzettel. Más szavakkal: míg az orvosok távozása kellemetlen, a kormány tehetetlensége hozzá nem értésről árulkodik. Természetesen elsősorban Ivan Uhliarik egészségügyi miniszterről beszélünk. Ha visszanézünk ugyanis, akkor láthatjuk, hogy a problémák az év elején kezdődtek. Uhliarik miniszter akkor sem hitte el az orvosoknak, hogy távoznak, amikor már több mint háromezer aláírás feküdt az asztalán. És akkor sem, amikor benyújtották felmondásukat. A miniszter a megoldás keresése helyett csak hatalmaskodott. Csak pár nappal ezelőtt kezdődtek a tárgyalások az orvosokkal. Ám a helyzet változása - a kormány bukása és az előrehozott választások kihirdetése - az orvosszakszervezet (LOZ) viselkedését is megváltoztatta: politikusán kezdett viselkedni. Minden egyezséghez legalább két fél kell, ám éppen a LOZ volt az, amelynek képviselői elutasították az egyezséget. Végül mégis megállapodtak a kormánnyal minden kérdésben, egyetlen maradt nyitva: a béremelés nagysága. Nem volt elég az orvosoknak a 300 euró, további 400-zal akartak többet. Ezt már nyugodtan nevezhetjük zsarolásnak. Teljesen mindegy, hogyan végződik az orvosok bérezése körül kialakult helyzet, a tény, hogy a szükségállapotból viccet csinálnak azzal, hogy megbetegszenek, pszichikai trauma éri őket, nagyon rossz üzenet az egész ország számára. A LOZ-ban tömörülő orvosok nincsenek tekintettel az országra, a betegekre és kollégáikra sem, akik helyettük is kénytelenek dolgozni - őket becsülni kell. A LOZ-ba tömörülő orvosok viszont, akik a gyors hasznot lesve akár esküjüket is megszegik, kígyók az állam kebelén.- Sikerült teljesen rendbe tenni az ügyfél kocsiját, holnap már el is lophatod a háza elől... (Peter Gossányi rajza) KOMMENTAR Szerbia uniós barikádjai VÍGl ZOLTÁN Ahéten megerősítették Horvátország európai uniós csatlakozásának tényét, Ha minden igaz, 2013 közepén az EU teljesjogű tagállamalesz Szerbia szomszédja. Néhány éve arról témáztak mindkét országban, hogy mi lenne akkor, ha az EU Horvátországot Szerbiával egy kalapban venné fel. Attól függően, hogy az országhatár melyik oldalán élt a témázó, kétféleképp reagált. Ahorvát kikérte magának, mert ők már sokkal többet tettek a tagságért, és különben sem szeretik még annyira a szerbeket, hogy közösködjenek, a szerb pedig abban reménykedett, hogy hátha felgyorsítja a horvát közeledés az ő integrációját is, de ha jobban belegondolt, nem tetszett neki annyira az ötlet, nem szereti még annyira a horvátokat. Ma már a tudományos fantasztikum határát súrolná egy ilyen eszmefuttatás. KilencedikéndöntBrüsszelSzerbiasorsáról.Vagynem.Alehe- tőségek tárházába az is beletartozik, hogy kilencedikén nem tárgyalnak Szerbiáról az uniós vezetők az euró válsága miatt, vagy hamégis.akkorsemfogják egyértelműen elutasítani Belgrádot,csakaztkérik tőle, hogyrendezze végre aPristinával fenntartott viszonyát. Meghogyvessen véget az észak-koszovói határátkelőkönjúlius óta tartó patthelyzetnek. Lényegében az Európai Bizottság októberi jelentésében is ez állt. Azóta sem történt semmi, sőt, még gubancosabb lett a helyzet. Angela Merkel tegnap ismertette a német álláspontot. Fehé- ren-feketén kimondta: Németország nem támogathatja Szerbia tagjelölti státusát akkor, amikor német katonákra lőnek Észak-Koszovóban. Punktum. Úgy tűnik, a találgatásoknak itt vége. Belgrád saját tehetetlenségének lett az áldozata. Már megint. Július végén a szerb kormány még arra buzdította az észak-koszovói szerbeket, maradjanak kinn a barikádokon, amelyeken a KFOR katonáival néznek farkasszemet. Azóta is csak elbeszél egymás mellett Belgrád és Pristina, tárgyalgatnak Brüsszelben erről-arról,deérdembenképtelenekmegegyezni. Belgrád továbbra is képtelen elfogadni az igazságot, hogy már több mint egy évtizede semmi köze nincs Koszovóhoz. Kitartanak az északi részen még létező szerb intézményekfenntartása mellett, két-három parlamenti pártvan, amely kimondja, hogy szembe kellene nézni a tényekkel, a többiek-legyenek hatal- miakvagyellenzékiek-harsogjáka„NemadjukKoszovót!” szlogent. Holott az EU mártöbbszörfigyelmeztette Szerbiát: ha nem képes ajószomszédi viszonyokra, akkor nincs miről beszélni. Jószomszédi. Akoszovói hercehurcakapcsán. Ennél érthetőbben nem lehet fogalmazni. Nem kell csodálkozni, ha nem lesz semmi idén Szerbia uniós tagjelöltségéből. Ha nem lenne elég a fent említett cirkusz, akkor ott van mégaz euróválság és a kérdés, hogy akarja-e egyáltalán az EU a további bővítést. Attól tartok, pillanatnyilag vannak fontosabb dolgok Szerbiánál. Mi meg még sok szöveget megírhatunkasikertelen tárgyalásokról, azegy helyben topo- gásról és arról, hogy ki a felelős mindezért. A szerző a vajdasági Magyar Szó munkatársa JEGYZET Kisvakond apukája JUHÁSZ KATALIN Kilencvenéves korában elhunyt Zdenék Miler cseh rajzfilmrendező, a világhírnévre szert tett rajzfilmfigura, Kisvakond megalkotója. Szinte egész életét Kisvakond (Krtek) történeteinek szentelte, hetven rajzfilmjéből mintegy hatvannak a hőse ez a helyes állatka. Millert 1956-ban bízták meg egy látszólag nem túl izgalmas feladattal: egy ing elkészítésének folyamatát kellett animációs formába öntenie. Az ingből zsebes kertésznadrág lett, gazdájául pedig egy jókedvű, kíváncsi vakondot választott, amellyel máris elnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját. Krtek az évek alatt igazi sztárrá avanzsált, bevette Európát, Japánt, egyedül az Egyesült Államokban maradt visszhangtalan, egészen addig, amíg idén fel nem jutott a világűrbe az amerikai Endeavour fedélzetén, egy cseh feleséggel rendelkező asztronauta jóvoltából. Gondolom, senkinek sem kell bemutatni hősünket. Inkább azt próbálom megfogalmazni, miért is szeretjük őt annyira. Először is roppant bátor és kíváncsi. Mintha egy extrémsport-őrült kalandjait követnénk. Szakadékokon kel át egy zsiráf nyakán átsétálva, egy cethal hátán és gyomrában turistáskodik, kenguru-taxizik, léghajózik, vagy éppen egy virágot ejtőernyőként használva landol a vízen. Ráadásul roppant szo- ciábilis lény, egyrészt mindig kiáll a régi barátaiért (a beteg kisegér kedvéért konkrétan beutazza a Földet), másrészt villámgyorsan szerez új ismerősöket. Gondolkozása problémamegoldó, kreatív és optimista, nem létezik számára lehetetlen feladat. Zsebes nadrágra például úgy tesz szert az első részben, hogy csatasorba állítja az erdő állatait, mindegyikre rábízva egy-egy munkafázist. Meglehetősen környezettudatosán gondolkodik, legalábbis a felszínen, hiszen utálja, ha kivágják a fákat. Érdekes, hogy bár a vakond alakja nyilvánvalóan egy gyerekeknek szánt, didaktikus ideál, a róla szóló történetek pedig egyértelműen tanmesék, mégis elég szellemesek és szürreálisak ahhoz, hogy felnőttek számára is szerethető- ek legyenek. Krtek egyébként nem beszél, csak fura, kitalált nyelven gagyog és nevetgél, amihez a rendező a saját gyerekeitől származó hangfelvételeket használta fel. Szóval egy eredeti, kreatív, szelíd humorú világ jelenik meg előttünk, Krtek akár a cseh nemzetkarakter megtestesítője is lehetne. Zdenék Miler neve viszont nem vált általánosan ismertté. Maga a jelenség, vagyis hogy az alkotó háttérbe szorul az általa teremtett és rég önálló életet élő karakter mögött, tájainkon egyáltalán nem szokatlan. Még szerencse, hogy legalább anyagilag jól járt, mert nem adta el a film- és könyvjogokat. Ez lett ugyanis a cseh filmgyártás legkelendőbb exportcikke, Krtek kalandjait 85 ország vásárolta meg. Miler ennek köszönhetően jól felszerelt magánklinikán tölthette élete utolsó időszakát, Krtek-rajongó orvosok és nővérek odaadó figyelmétől övezve. Ez a mese tehát jól végződött, a mester szép kort ért meg. Legyen neki könnyű a föld. FIGYELŐ Leminősítenék a magyar iskolákat Tiltakozást váltott ki a kárpátaljai magyarság körében az ukrán közoktatási hatóság tervezete, mely - költségcsökkentés végett - ösz- szevonná és leminősítené az Ungvári járás több magyarlakta településének iskoláit. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) ungvári és munkácsi regionális szervezetei közgyűléseiken tiltakoztak a tervezett intézkedés ellen. Kisgejőc község lakossága falugyűlésen tiltakozott a helyi középiskola elemi oktatási intézménnyé való tervezett lemi- nősítése ellen. Az ungvári Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a kisgejőciek egyrészt felháborodásuknak adtak hangot, másrészt kifejtették: mindent megtesznek azért, hogy a tervezetet megváltoztassák, s e célból határozatot is elfogadtak. Kárpátaljai magyar oktatási szakemberek és érdekvédők az ügy kapcsán rámutattak: a vázolt elképzelések megakadályozásának legegyszerűbb módja falugyűlések összehívása, az ukrán oktatási törvény ugyanis előítja, hogy faluhelyen bármilyen iskolaösszevonás vagy -átalakítás csak a helyi közösség beleegyezésével történhet. Kárpátaljai magyar pedagógusok és politikusok egyaránt megengedhetetlennek tartják, hogy a megye oktatási rendszerének „optimalizálását” a magyar iskolákkal kezdjék. Szerintük fölöttébb furcsa az is, hogy az oktatásra fordított ösz- szegek tervezett csökkentését az illetékesek épp az Ungvári járással, Kárpátalja deklaráltan leggazdagabb közigazgatási egységével akarják kezdeni. (MTI)
