Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-22 / 295. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 22. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Több hitel a lakosságnak Pozsony. Az elmúlt egy évben 12,2%-kal nőtt a lakos­sági hitelek összege - derül ki a jegybank friss elemzéséből. Eszerint októberben 148 mil­lió euróval nőtt a hitelállo­mány, aminek a kétharmadát az ingatlanhitelek tették ki. Az egy évnél hosszabb futam­idejű hitelek összege 6,3%-kal nőtt, vagyis 3 száza­lékponttal lassult a 2009-ben mért leggyorsabb növeke­déshez képest. (TASR) Magyarország stagnálhat Budapest. Az egyik legna­gyobb nemzetközi pénzügyi csoport, a HSBC előrejelzése szerint 2012-ben stagnálhat a magyar gazdaság, azonban a „recesszió kockázata na­gyon magas”. Valószínű, hogy Magyarország recesszi­óba csúszik, szemben a kor­mány által várt növekedési céllal. A magyar kormány a napokban csökkentette 1,5 százalékos növekedési vára­kozását 0,5 százalékra. (VG) Leminősíthetik Nagy-Britanniát London. Bukhatja első­rendű adósbesorolását Nagy­Britannia. A Moody’s hitelmi­nősítő szerint a brit gazdaság annak ellenére sokkoknak van kitéve, hogy nem tagja az euróövezetnek. „Nagy-Bri- tannia stabil kilátása és a leg­jobb, AAA adósbesorolása at­tól függ, hogy a kormány a költségvetési konszolidációs pályán marad-e” - áll a hitel- minősítő közleményében. A Moody’s hétfőn közölte, 2012 első negyedévében dönt az európai államok adóskocká­zati besorolásának felülvizs­gálatáról. (MTI) Ukrán-orosz földgázvita Kijev. Ukrajna nem akar 250 dollárnál többet fizetni az orosz földgázért ezer köbméterenként - jelentette be Viktor Janukovics ukrán államfő. Kijev jelenleg 400 dollárért veszi egyetlen gáz­szállítójától a földgázt. A Gazprom biztosítja az euró­pai gázszükséglet 25%-át. Ennek 80%-a Ukrajnán ke­resztül jut el az európai fo­gyasztókhoz. Ukrajna a 2009 januárjában tíz évre kötött gázszerződések felülvizsgá­latát akarja elérni. Úgy véli ugyanis, hogy a vásárolt orosz gáz túl drága, a tranzit­díj viszont alacsony. Ukrajna ezer köbméterenként 264 dollárt fizetett az idei első ne­gyedévben, ami mára felkú­szott 400 dollárra. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8323 Lengyel zloty 4,4568 Cseh korona 25,618 Magyar forint 302,38 Horvát kuna 7,5168 Román lej 4,3063 Japán jen 101,66 Svájci frank 1,2190 Kanadai dollár 1,3422 USA-dollár 1,3054 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,35-1,27 26,31-24,78 314,48-287,40 OTP Bank 1,35-1,26 26,08-24,54 314,75-292,00 Postabank 1,36-1,27 26,30-24,52­Szí. Takarékpénztár 1,36-1,27 26,10-24,65 313,54-286,54 Tatra banka 1,35-1,28 26,10-24,78 311,58-287,90 Dexia banka 1,37-1,24 26,77-24,22 315,59-285,53 Általános Hitelbank 1,35-1,28 26,20-24,75 314,02-286,98 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató a legkisebb fogyasztású ügyfeleket terheli meg a legjobban Akár 5%-kal is drágul az áram Aki a legkevesebb áramot fogyasztja, annak emelkedik meg leg­inkább a számlája a nyugati országrészben (Peter Žókovič felvétele) Pozsony. Az Árszabályo­zási Hivatal döntése sze­rint a villanyenergia jö­vőre átlagosan 2 száza­lékkal drágul, egyes fo­gyasztók azonban ennél lényegesen nagyobb ár­emelésre számíthatnak. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) a legrászorultabb rétege­ket bünteti a leginkább. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Smer jelöltje, Jozef Holjenčík által vezetett Ársza­bályozási Hivatal (ŰRSO) nem­régjelentette be, hogyjövőre át­lagosan csak 2 százalékos vil­lanyáremelést hagy jóvá, mára azonban kiderült, hogy mindez nem mindenkire érvényes. A három regionális áramszolgál­tató ugyanis a tarifákon belül (Dl-től D5-ig) mozgathatja az árakat. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) a kisebb fogyasztással rendelkező ügyfe­lek (Dl-es kategória) számára 5 százalékkal növeli az árakat. El­sősorban azok a kisebb laká­sokban élők tartoznak ide, akiknek az éves fogyasztása 1100 kilowattóra körül mozog. A Pravda napilap elemzése sze­rint tőlük jövőre havonta 18,4 eurót zsebel be az áramszolgál­tató, 1 euróval többet, mint ko­rábban. Ezek az ügyfelek ugyanakkor a Nyugat-szlováki­ai Áramszolgáltató összes ügy­felének nagyjából az ötödét te­szik ki. Összehasonlításképpen a Közép-szlovákiai Áramszol­gáltatónál (SSE) az ilyen ügyfe­leknek 1,7, a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltatónál (VSE) 2,3%-kal nőnek az árak. Ez utóbbiak esetében az 5 százalé­kot megközelítő áremelésre azok számíthatnak, akik vil­lannyal is fűtenek vagy ezzel melegítik a vizet. Az átlagos méretű lakások (D2) esetében mindhárom áramszolgáltató 2% körüli áremelésről döntött. A ZSE áramszolgáltató a ki­sebb fogyasztású ügyfelek ese­tében tapasztalható nagyobb áremelést a korábbi piaci de­formációkkal magyarázza. „Míg a többi tarifa esetében fo­lyamatosan emeltük az árakat, a legkisebb fogyasztással ren­delkezők esetében, vagyis a Di­es kategóriában ezt az árszabá­lyozás miatt nem tehettük meg” - nyilatkozta Ján Orlovský, a Nyugat-szlovákiai Áramszol­gáltató szóvivője. A fogyasztók többségét ez a válasz természe­tesen nem elégíti ki, hiszen nem értik, hogyan engedheti meg az Árszabályozási Hivatal az ígértnél jóval nagyobb áreme­lést. „Hivatalunk csak azt figye­li, hogy a szolgáltatók betartj ák- e a törvényi előírásokat, a ke­reskedelmi politikájukba nem avatkozunk bele” - nyilatkozta Miroslav Lupták, az Árszabá­lyozási Hivatal szóvivője. A hi­vatal ugyanakkor december ele­jén még alig egy százalékos drágulást ígért. Az energiaszol­gáltatást szabályozó törvény szerint ráadásul a következő év­re szóló díjakat egy hónappal a hatályba lépésük előtt ismerni­ük kellene a fogyasztóknak, hogy felkészüljenek a változá­sokra. A hivatal ezúttal ezt sem tartotta be maradéktalanul. A családi kasszából jövőre azonban nem csupán az áram­szolgáltatás vesz ld több pénzt. A távfűtés átlagosan 7, a gáz 6, a víz csaknem 5%-kal drágul. Az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek ára várhatóan 2,6 száza­lékkal nő. Egy négytagú család havi kiadásai így átlagosan 35 euróval emelkednek. (P, mi) Magyarországon nő a dohánytermékek adója 100 forinttal drágul a cigi ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Több mint száz fo­rinttal növeli egy doboz átlagos cigaretta árát a jövő évi adóeme­lés, aminek egy hétfőn elfoga­dott módosító alapján február ésjúlius lesz az időpontja- derül tó a Napi Gazdaságból. A koráb­bi tervekkel ellentétben na­gyobb lesz az áremelés üteme: A módosító nemcsak a tételes (ezer szálra vetített) részhez nyúlt hozzá, hanem a százalé­koshoz is, amelynek alapját a kiskereskedelmi ár adja. A ko­rábbi tervek szerint a 2012-es áfaemelkedéssel és a májusi jö- vedékiadó-emeléssel a cigaretta kiskereskedelmi ára az első fél­évben márkától függően 50-60 forinttal nőtt volna. A mostani módosítóval csak a jövedéki- adó-emelkedés miatt nő ennyit a kiskereskedelmi ár, az áfa to­vábbi 15 forinttal nyomhatj a fel­jebb a végösszeget. A nyár köze­pi emelkedés márkától függően további legalább 30 forint drá­gulást jelent majd, vagyis a ter­mék ára jövőre bőven 100 forint fölé nőhet. A terhet nagy valószínűséggel áthárítják a gyártók. Az áremelés a sodró­dohányok jövedéki adóját is érinti, viszont még így is a sod­ródohányból kb. 300 forintért tó lehet hozni egy doboz cigarettát, ami feleannyi, mint a hagyomá­nyos füstszűrös ára. (NG) Az Európai Központi Bank 490 milliárd eurója Megnyitották a pénzcsapot összefoglaló Majna-Frankfurt. Az Euró­pai Központi Bank (EKB), a bankokon keresztül igyekszik enyhíteni az európai adósság- válság miatt kialakult pénzhi­ányt. Ezért soha nem látott mér­tékben, közel 490 milliárd eu- rónyi forrást biztosított a konti­nens bankrendszerének - a pénzcsap forrásaira összesen 523 euróövezeti bank szomja­zott. A 489,19 milliárd eurós kihelyezés az EKB történetének legnagyobb egyszeri likviditás­folyósítása. Korábban, 2009 jú­niusában egy egyéves aukció keretében 442 milliárd eurót hívtak le az euróövezeti ban­kok. Piaci vélemények szerint a hároméves likviditási eszköz bújtatott mennyiségi enyhítés, azaz pénznyomtatás - ennek vi­szont felpörgő infláció lehet a következménye. A bankok ugyanis az újonnan megszer­zett forrásokat kötvénypiaci vá­sárlásra fordíthatják, amivel ki­segíthetik a bajba jutott euró­övezeti államokat, így mentve meg saját magukat is. Londoni banki elemzők szerint a euró- jegybanknak pénzkibocsátás helyett közvetlenül kellene be­avatkoznia jelentős mennyi­ségű vásárlásokkal az adósság- válsággal küszködő perifériális eurógazdaságok szuverén köt­vénypiacain. (MTI) Értékesítés közvetítők nélkül Termelők és fogyasztók egyaránt tapasztalják, hogy a mezőgazdaságban a leg­nagyobb gondot nem maga a termelés jelenti, hanem az egyes termények piacra juttatása. M indenki, aki alapter­mékeket, élelmiszere­ket állít elő és szeret­né azokat eladni, találkozott már a kereskedelmi láncok be­szerzési gyakorlatával, az álta­luk szabott feltételeket csak kevesen tudják teljesíteni. A november 1-től bevezetett közvetlen értékesítés rendsze­re éppen erre kínál megoldást. Az értékesítési lánc rövidre záráséval mindenki jól jár. A kistermelő a felvásárlási árnál magasabb áron tudja értéke­síteni termékeit, a fogyasztó pedig olcsóbban jut hozzá a garantáltan hazai, friss és jó minőségű áruhoz, mint a szu­permarketben. A rendszer tehát lehetőséget ad arra, hogy a kistermelő közvetlenül tudja eladni a házi élelmiszereket a végső fo­gyasztónak, aki lehet a szom­szédasszony, vagy a helyi kis­bolt vezetője, esetleg az iskola vagy a nyugdíjasotthon, de akár a közeli kórház konyhája is. Azáltal, hogy a termelő és a fogyasztó közvetlen, jó eset­ben tartós kapcsolatba kerül, a gazda könnyebben tud ter­vezni, mivel nincs kiszolgáltat­va a piac változékonyságának. Ráadásul a rendszer igazi élel­miszer-biztonságot teremthet, hiszen a termelő a személyes kapcsolat vagyis a láthatóság miatt nagyobb odafigyeléssel, jobb minőséget igyekszik ter­melni. Két kormányrendelet határoz­za meg a közvetlen értékesítés szabályait és feltételeit. Eze­ket illetve az értelmezésüket és gyakorlati alkalmazásukat megkönnyítő útmutatót a tár­ca honlapján is megtalálják: www.mpsr.sk/sk/kozvetlen­ertekesites. Minden kistermelőnek lehe­tősége van bővíteni tevékeny­ségét, akár kis kapacitású élelmiszeripari üzemet is lét­rehozhat. Ezek működése en­gedélyhez kötött és a könnyíté­sek ellenére meg kell felelniük a higiéniai követelményeké­nek. Aki ezt az utat választja, forduljon a helyileg illetékes Regionális Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági fel­ügyelőség munkatársaihoz, akik készségesen felvilágosí­tást adnak a lehetőségekről és teendőkről. MINISTERSTVO PÔDOHOSPODÁRSTVA A ROZVOJA VIDIEKA SLOVENSKEJ REPUBLIKY MP91100793

Next

/
Thumbnails
Contents