Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-22 / 295. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 22. Vélemény És háttér 7 A phenjani atomprogram fontos adu Kína nemzetközi politikai játszmáiban Talánország talányai Észak-Koreával kapcsolatban akkora az információhiány és a bizonytalanság, hogy a Kim Dzsong II halála utáni elemzések leggyakoribb szava a talán - és szinonimái de ami még rosszabb:alegvadabb következtetésekre is azt lehet mondani, mi van, ha van benne valami? AAAL1NÁK ISTVÁN A közvetlen szomszédok és a térségben érintett nagyhatalmak egy dologban egyetértenek: a hatalomátadás során meg kell őrizni a stabilitást, Észak-Korea jövője pillanatnyilag másodrangú kérdés. A 27 vagy 28 éves, egy éve négycsillagos tábornokká előléptetett utódról, Kim Dzsong Unról épp oly keveset tudni, mint elhunyt apjáról, ezért vele kapcsolatban is csak elméletek vannak, bizonyosság semmi. Az egyik változat szerint a papa jól felkészítette, ezért a hatalomátadás sima lesz. A másik változat szerint túl fiatal és felkészületlen, sorsa attól függ, miként tud megegyezni a hadsereg 70-80 éves vezetőivel. A harmadik variáció az, hogy lehet egy vékonyabb, jobb szó híján technokrata réteg, amely szívesen nyitna a déli testvér és ezzel a Nyugat felé. Nos, ez utóbbi a legkevésbé valószínű változat. Vannak, akik szemantikáznak, a szófordulatok elemzéséből próbálnak következtetéseket levonni. Az „államalapító” Kim ír Szén volt a Nagy Vezér, most elhunyt fia a Kedves Vezető, a harmadik Kimet pedig a hivatalos közlemények máris a párt, a hadsereg és a nép kiemelkedő vezetőjeként emlegetik. Ebből pedig sima hatalomátvételre következtetnek. De ha már itt tartunk, még egy dologra érdemes odafigyelni. A párt az első, a hadsereg pedig megelőzi a népet. Azt is tudjuk, hogy a hadsereg vezetői jelentős pártfunkciókat töltenek be, amiből az következik, hogy a katonai vezetés szerepe meghatározó, így már érthetőbb, miért kellett egy sihedert négycsillagos tábornokká kinevezni. Egyre kevesebb szó esik a német mintára történő újraegyesítésről, pedig jó tíz éve, 2000-ben, amikor létrejött az akkor történelmiként aposztrofált Korea-közi csúcstalálkozó, ez vezető téma volt a világsajtóban, Dél-Koreában még újraegyesítési miniszter is lett. Azóta kiderült, mindez csak porhintés volt Phenjan részéről. Bár délen még él a nosztalgia a közös állam iránt, a valóság az, hogy az újraegyesítésre nem lenne pénz. A becslések ezer-tízezer milliárd dollárra teszik az egyesülés minimális költségeit. Ennyi pénzt Szöul nem tudna előteremteni, hiába vált az utóbbi két évtizedben Dél-Korea a térség és a világ jelentős gazdasági szereplőjévé. (A 60-as években a két Korea még kb. azonos szintet képviselt.) A világ egyik legszegényebb országa mindvégig taktikázott. Úgy csikart ki olaj- és élelmiszersegélyeket, hogy megígérte: felhagy atomprogramjával. Majd többször is visszatáncolt, felrúgta a hatoldalú tárgyalásokat, nukleáris hatalmi státust szerzett, amit két föld alatti robbantással bizonyított. Vannak ballisztikus rakétái, a hadserege meghaladja az egymillió főt. Atom- és rakétatechnológiát adott el Iránnak, Szíriának és Mianmarnak. Veszélyessé vált. Egyes becslések szerint több mint kétmillió észak-koreai halhatott éhen. A második Kim ezt hagyta örökül a harmadik Kimre, ebből kell kiindulni. Az utolsó kategóriába sorolt nép továbbra is éhezik. Az ördögi kört eddig azért nem sikerült megszakítani, mert a phenjani atomprogram fontos adu volt Kína nemzetközi politikai játszmáiban. Ez aligha változik. JEGYZET Karácsonyi KOCUR LÁSZLÓ A vásárcsarnoki halárus máskor gyéren látogatott bódéjánál kígyózó sor, a vége egészen a kiváló szalontüdőt is kínáló talponálló sarkánál toporog. - Csak jut még azokból a szép pontyokból nekünk is, papa? - mondja a mögöttem álló néni ősz párjának, aki SZTK-keretes szemüvegével a távolba réved, nem tudom eldönteni, hogy a halállományt, vagy az orrpiercinges eladólányt ta- nulmányozza-e. - Hol voltál már eddig, Lajos?! - zsörtölődik előttem egy leharcolt, klasszikus htb anyuka látszatát keltő hölgy. Lajos kopasz- kás, pocakos, nagybajuszú ember, hóna alatt faltörő kosként mered előre egy fehér hálóba passzírozott lucfenyő. -Anyukám, sokan voltak, meg olyan nehéz volt választani - mondja Lajos barackpálinkaszagot böffentve, a fordulásnál két családot elsodorva besorol neje mellé, a karácsonyfa végét bakancsomra teszi. - Mehetne már gyorsabban ez a sor - mondja egy alvó gyermekét magára kötözve viselő anyuka. Meddig van nyitva a (itt egy áruhiteleket nyújtó társaság neve hangzott el, mely most nem fog szerepelni, mivel nem fizettek érte)? Még oda is be kell ugranunk, mielőtt a (itt egy elektronikai cikkeket árusító hálózat nevét mondták, de...)ba mennénk, megvenni az új tévét. - Nekem jó lenne a régi, szívem - mondja a sportos apuka. - Inkább azt az új fúrógépet vehetnénk meg, arra nagyobb szükség van. - Úgy tűnik azonban, a lobbitevékenység eredménytelen marad. A talponállóból a sarki építkezésen dolgozó kőművesek tódulnak ki. - Te má’ bevásálltá’ a zünepekre? - kérdezi az egyik, miközben a halárusnál várakozó sor megnyílik előttük. A választ nem, csak az azt felvezető bazmeget hallom, az építkezések környékén nem ritka magyar beszédet elnyeli a vásárcsarnok zsongása. - Egy pontyot, de a szebbikből - mondja egy viseltes kabátú öregúr. - De Sedlák bácsi - hoppá, törzsvásárló -, tudja, hogy nálam mindegyik ponty szép - mondja a véres gumikesztyűt viselő árus, lecsap a bárddal, mér, számol csomagol, fehér gumikötényén hajszálerekben szivárog gumicsizmájára a vér. Az árus két csapás között mindenkinek boldog karácsonyt kíván. JEGYZET Boldog karácsonyt! LAMPL ZSUZSANNA megmoccan a feje. Erre megszólal a másik: ne stresszelj! Hát én nem tudnék ilyen tétlenüllétezni, gondolja a nő. Az elmúlt napokban átrendezett két szobát, a kisszobá- ból átvitette a nagyszobába a szétnyitható kanapét, a nagyszobából a kisszobába a fotelt és a kisasztalt, másnap, amikor egyedül volt, visszavitte a kisasztalt a nagyszobába, egyedül, jó nehéz volt, kitakarított, kimosott több adag szennyest, ingeket vasalt, mindhárom nap főzött, ajándékokat vett és csomagolt, összeírta, mi kell a sütéshez, bár most csak ötfélét süt, kigondolta az ünnepi terítéket, s természetesen a fizetett munkáját is végezte. Most ideges, mert még annyi dolga van, és megfájdult a dereka, biztos a kisasztal, de a férjének azt mondja, hogy megfázott a templomban, úgyis mérges volt rá, hogy minek cipeke- dett, miért nem várta meg, míg ő hazajön, visszavitte volna azt az asztalt! Ne stresszelj, anyuci, szól a gyermeke, vigasztalásképpen elmondja a fenti viccet, aztán elviharzik az iskolába. A nő szabadságot vett ki, de jól is jön, mert alig tud mozogni, csak feküdni tud. Dühösen lefekszik a nagyszobába átvitt kanapéra, dühös az engedetlen testére, mobilját a kisasztalra teszi, arra a dögre, az tehet mindenről, és vár. Várja, hogy rendbe jöjjön a dereka. Fél óra múlva úgy gondolja, talán ennyi elég is lesz, de a dereka másképp vélekedik. A nő visszafekszik. Unalmában telefonál. Csodálkozik, hogy szinte az összes ismerősének fájt már a dereka-többször is! azok meg azon csodálkoznak, hogy ő ezen csodálkozik. Ettől mindjárt jobban érzi magát, hiába, társas lény az ember. És az a sok kedves tanács! Kényelmesenbefúrja magát a takaróba, finom meleg, nem is tudja megmondani, mikor heverészett így tétlenül napközben. Megszólal a telefon. Kedves gyermeke, aki re ggel viccelődött vele, most aggódva kérdezi, hogy jobban van-e. Ő épp egy osztálytársával ebédel, s annak az anyját kórházba kellett vinni, mert megemelt valami homokzsákot és kiugrott a csigolyája. Aztán már az osztálytárs folytatja. Néni, menjen el orvoshoz, az én anyumnak is így kezdődött, egy nap múlva meg hordágyon vitték el, aztánacété kimutatta, hogy ez nemcsak egyszerű húzódás. Újra a gyermekénél a telefon. Anyuci, menj el orvoshoz, mondd meg, hogy küldjön el cétére. A nő mosolyog. Hogy ezek a fiatalok müyen naivak tudnak lenni. Ha tudna menni, most nem feküdne, ami meg a cétét illeti, hát már látja, ahogyan sietnek őt kivizsgálásra küldeni, most meg pláne, amikor az orvosok sztrájkolnak! De érzi az aggódást és a szeretetet. S eszébe jut egy barátnője, aki évekkel ezelőtt imaláncot szervezett a gyógyulásáért. Most is érzi azt a szeretet- energiát. A szeretet szétárad benne, melegíti. Már teljesen jó, már nem fáj semmi. Ilyen gyógyító szeretetet kívánok mindenkinek. (Nem csak) karácsonyra. FIGYELŐ Megszűnik a Klubrádió A „szubjektív értékelési szempontok” alapján a Médiatanács maximális pontszámmal értékelte a Klubrádió műsortervét, a rádió saját objektív vállalásai viszont nem voltak elegendők arra, hogy elsőként kerüljön ki a pályázati eljárásból - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának szóvivője. Mivel kereskedelmi frekvenciákról van szó, a díjajánlat is az egyik legfontosabb szempont volt a három budapesti regionális rádió pályázatainak értékelésekor. Kiricsi Karola közölte, a három nyertes pályázó 30-40 százalékkal magasabb díjajánlatot tett az eredeti kikiáltási árnál. Kiricsi ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy a Médiatanács keddi döntése értelmében a 89,5 megaherzes frekvencián a Juventus helyett a Prodo Voice Stúdió Műsorszolgáltató Zrt., a 95,3-on a Klubrádió helyett az Autórádió, a 103,9-en pedig a Rádió 1 helyett a Juventus kezdheti meg működését 2012 első negyedévében. A másik fontos szempont volt a magyar zenei arányok vállalása, ebben valamennyien maximális pontszámot értek el - tette hozzá a szóvivő. A harmadik legfontosabb szempont a közéleti vállalásoké volt, ebben a legmagasabb érték a Prodo Vo- ice-é volt. ,A médiatanács az értékelési szempontokat jó előre közzétette, ezt valamennyi pályázó megismerhette, véleményezhette” - jelentette ki a szóvivő. Nyakó István és Lukács Zoltán szocialista országgyűlési képviselő az újságíróknak azt mondta: követelik, hogy a médiatanács semmisítse meg a pályázatot, helyezze vissza jogaiba a Klubrádiót. (MTI)- Remélem, forint alapú hitelt vettetek fól az ajándékokra!
