Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-21 / 294. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. DECEMBER 21. Régió-szülőföld 13 Hetedik alkalommal tartották meg a járási székhelyen Az év jó cselekedete elnevezésű rendezvényt Az önzetlenség jutalma Nyolc lévai diák kapott jutalmat az Ev gyermek jótette kategóriában, Korádo Rafael (balról a második) azért érdemelte ki az elismerést, mert felkarolta barátját, a mozgássérült Ladislav Jupát (A szerző felvétele) Újra teljes pompájában az 1550-ből származó Ferdinánd-kapu (A szerző felvétele) A kulturális minisztérium támogatta a projektet Megújult a Ferdinánd-kapu Léva. Hetedik alkalommal tartották meg a járási székhelyen Az év jócselekedete elnevezésű rendezvényt. Az egész országban egyedülálló, hogy egy ünnepélyes akció keretében megjutalmazzák az önzetlen, segítőkész személyeket és csoportosulásokat, a jótékonykodó, mások életét könnyebbé tevő szervezeteket, intézményeket. Idén nyolc kategóriában húszán vehettek át díjat, különlegesség, hogy ajelöltek automatikusan díjazottakká válnak. FORGÁCS MIKLÓS Életmentés kategóriában két nyitrai rendőr kapta meg az elismerést. Pavol Burian törzsőrmester és Jozef Kmo- torka főtörzsőrmester egy ön- gyilkosságra készülő fiatal nő életét mentették meg. A nyitrai egyetemi kórház onkológiai osztályának tetejéről akart leugrani az asszony, de a rendőröknek sikerült lebeszélniük szándékáról. A Fair play - jó cselekedet a sport területén kategóriájában Mário Čavojec a garamkovácsi labdarúgó csapat masszőré érdemelte ki a figyelmet. A jelölés szerint a jelenlegi sportéletben nem is annyira magától értetődő, amit ez a férfi tett. Az egyik meccsen az ellenfél csapatának két játékosa is lesérült, ő pedig habozás nélkül elsősegélyt nyújtott nekik, kockáztatva saját szurkolótáborának haragját. Korpás Szilvia pozbai nevelőnő lakhelyén, Besén véradást szervezett. Nehéz volt meggyőznie az embereket, a kôžségbôl és környékéről végül 13-an csatlakoztak az akcióhoz. Ugyancsak egy rendhagyó véradó akció szervezőjeként díjazták a hontfüzesgyarmati kisiskola igazgatóját, Olga Kozlíkovát. A Segítségnyújtás a gyerekeknek kategóriában Ladislav Va- lachot, a lévai Rotary klub elnökét jutalmazták, ő volt az ötletgazdája a tömörülés nagyszabású drogmegelőző projektjének, melyen keresztül a lévai járásban 700 diákot ismertettek meg a kábítószer fogyasztás veszélyeivel. Ľuboš Baran lévai vállalkozó a Segítségnyújtás a természetnek kategóriában érdemelte ki a díjat, ő kezdeményezte a Perec csatorna tisztítását. A Legkiválóbb önkéntesek kategóriában a lévai Etela Szabóová, Oľga Korpášová és Katarína Olejá- rová, az újbarsi Marek Želiar, valamint az ipolysági Lendvai Zsuzsanna érdemelte ki az elismerést, mindannyian a Szlovák Vöröskereszt helyi szervezeteinek tagjaként segítenek a rászorulóknak. Kü- löndíjat kapott Oľga Szalmo- vá, a Szlovák Vöröskereszt lévai egyesületének igazgatója. Az Év gyermek jócselekedete kategóriában nyolc diák önzetlensége kapott figyelmet, volt, aki törött kezű nővérének, más tolókocsis barátjának, veszélybe került barátnője nagymamájának, egy ismeretlen néninek, vagy egy sérült állatnak segített. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Múlt pénteken Dániel Krajcer kulturális miniszter, Anton Marek polgár- mester, valamint Szabó Béla és Novák Tamás alpolgármester jelenlétében adták át a felújított Ferdinánd-kaput. Ľudovít Gráféi, a városi hivatal műemlékvédelmi osztályának vezetője, a Pro Castello Coma- romiensi nonprofit szervezet elnöke az egybegyűlteknek elmondta, az 1550-ből származó kapu a komáromi erőd legrégebbi, eredeti formájában megmaradt kő műemléke, amely az Öregvár egyetlen bejárata. A felújítás első szakaszát 2009-ben végezték, a kulturális tárca akkor 35 ezer, most 20 ezer euróval támogatta a munkákat. Az osztályvezető egyben reményét fejezte ki, hogy hamarosan újabb felújításokra kerülhet sor az erődben. A Ferdinánd-kapu restaurálása Csütörtöki András szobrászművész irányítása mellett zajlott, (vkm) Bevált a hidropónia, a talaj nélküli növénytermesztés, de a termálvizet a fűtést követően is hasznosíthatnák, ám ehhez több pénzre lenne szükség Uborkabirodalom a termálkút tövében SZÁZ ILDIKÓ Szímő. Korszerű zöldmezős beruházás áll az egykori szemétdomb helyén, a régi kerítésoszlopokat el kellett távolítani, és rendbe hozni a területet. Asztalos Imre mezőgazda- sági vállalkozó két fontos pillére építette az birodalmat: összetartó családjára és az európai uniós vállalkozásfejlesztési támogatásokra. A hidropónia csodákra képes Uborkát, káposztát, karfiolt, kelt és paprikát termesztett a szímői Asztalos házaspár, a mindig friss termés nagyon keresett. A mezőgazdasági kísérleti állomás dolgozóiként értékes tapasztalatot szereztek a növénytermesztésben. Később két lányuk Erzsébet és Katalin is a mezőgazdasági szakterületet választotta, egyetemi szinten sajátították el a gazdálkodás alapjait. Tavasszal az egyetemről a leendő kertészmérnökök már a Vág menti faluba járnak tapasztalatokat gyűjteni. Az Asztalos család két európai uniós támogatás segítségével felépített birodalma ötletes és rendkívül jól szervezett. A vállalkozás a hidropóniára épül, ami nem más, mint talaj nélküli növénytermesztés tápoldatban. „Hat évvel ezelőtt kezdtünk a vállalkozásba, kemény évek vannak mögöttünk. Szerencse, hogy időben eszméltünk és élni tudtunk az európai uniós támogatás nyújtotta lehetőséggel” - fogadott szímői birodalmukban Asztalos Imre és felesége, Erzsébet. Az első uniós támogatásból készültek a fóliaházak, és vásárolták meg a hűtős teherautót. A második támogatásból és saját költségen végezték el a termálkút fúrási munkálatait és építették ki a korszerű fűtésrendszert. A két lány jócskán kivette részét a vállalkozásból, az édesanya a lányával, Katalinnal együtt festette be a több méter magas kültéri víztartályt. Asztalos Imre munkáját dicséri a fűtés- rendszer, saját kezűleg hegesztette össze a kilenc méter hosszú fémcsöveket, melyek behálózzák a két fóliaházat. A termálkútból, 1500 méteres mélységből 64 fokos víz bu- gyog fel, azzal fűtenek. Asztalos Erzsébet kiváló diplomata, az ő feladata az értékesítés, foglalkozik az alkalmazottakkal, egyeztet a felvásárlókkal, a hazai és csehországi üzlethálózatokkal. A neveidében kezdődik minden Tavasszal és ősszel a legtöbb munka a neveidében van, itt palántázzák az uborkát, újabban már kókuszrostból készült kockákba ültetik a magokat, és fűtött helyiségekben gondozzák őket. A legtöbb dolgos kézre a palánták ültetésekor, kötözéskor, majd a termés leszedésekor van szükség. Sínek vezetnek az uborkaágyások között, azokon székek vannak, és sínekre helyezhetők a zöldségszedő ládák is, hogy könnyebben menjen a szüretelés. A házigazda holland és finn példán tanulta, hogyan lehet korszerűbben gazdálkodni. Szemet gyönyörködtető a kéthektáros birodalom, ahol öt falubeli asszonyt alkalmaznak. Amikor sok a munka, további kisegítőket vesznek fel. Látogatásunkkor a munkások takarítottak, az elszáradt indákat szedték össze, mivel januárban kezdik a palántázást. Legközelebb Beke Krisztián virágkötőt mutatjuk be. ’ MI Kegyetlen tavasz, uborkahegyekkel „A tavaszi németországi halálesetek és megbetegedések tavasszal térdre kényszerítettek bennünket, végül pedig kiderült, hogy nem is az uborka okozta a bajt. Két hétig szedtük és dobáltuk ki a szemétbe a szép, egészséges termést. Símivaló volt a felesleges munka, na meg az uborkahegyek látványa” - panaszolta Asztalos Imre. A család kétségbeesett, mivel az európai uniós projekt diktálta feltételeket, határidőket ilyen válságos körülmények között is be kellett tartani. Szerencsére a szeptember és az október az eladás szempontjából már jobban alakult. A szímői uborka hamarosan ismét keresett portéka lett a piacon. Elsőként a nevelde készült el, azután az első egyhektáros terület, később a másik hektáron épült ki a birodalom. Ezt követte a raktár, az iroda és a szociális helyiségek megépítése, a kazánházat tavaly karácsonyra fejezték be, a vaskonstrukciót a család állította össze, a nők éppúgy kivették a részüket a munkából, mint a férfiak. A termálvíz felhasználás után is értékes „A mai napig nehéz megfelelő és hasznos információkhoz jutni a hidropóniával kapcsolatban. Csak tanácsadók vannak, a többségük azonban igyekszik megőrizni a szakmai titkokat” Asztalos Imre reggeltől estig a fóliaházakban van, minden munkát felügyel (A szerző felvétele) mondta Asztalos Imre. Kezdetben sok kérdésre kellett választ találni. „Fertőzött volt a föld. A termést nem lehetett előre tervezni, így tértünk át a hidropóniára. Előbb négy sort ültettünk be az üvegházban, de akkoriban még kézzel kevertük, mértük a szükséges mikroelemeket. Szerencsénk volt, mert Szigetváron találkoztunk egy magyarországi szakemberrel, majd részt vettem egy francia- országi tanulmányúton. Meg kellett tanulnom, hogy a rossz tapasztalat is tapasztalat” - hangsúlyozta a házigazda. A kezdeti nehézségek után, egyre jobban belejöttek a gazdálkodásba. Most, hogy gépi keverő- jük van, már alig kell a műtrágyához nyúlni, minden a program szerint működik. Asztalos Imrének azonban szüksége volt némi vegytani ismeretre. Először a növény fejlődését, életvitelét kellett kutatni, mivel a tavaszi és az őszi uborka is másképpen viselkedik. További fejtörést okoz számukra, hogy mit kezdjenek a fűtésre használt vízzel. A termálvizet a fűtést követően is hasznosíthatnák, ám ehhez újabb anyagi keretre lenne szükség. Nem olyan egyszerű termálfürdőt létesíteni a semmiből, holott percenként 900 liter, 34-40 fokos víz folyik át a csövön. Az Asztalos házaspárnak és a lányoknak még rengeteg tervük és ötletük van, talán nem ez volt az utolsó látogatásunk a korszerű szímői uborkabirodalomban.
