Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-20 / 293. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 20. Közélet-hirdetés 3 Szerény, visszahúzódó, ám célratörő és kreatív ember volt, állítják egykori munkatársai Havelt szerették a magyarok Pozsony. Václav Havel azon kevés politikusok közé tartozott, akiknek a magyarokhoz fűződő vi­szonyát szinte kizárólag csak pozitívumok jelle­mezték. Összeállítá­sunkban egykori munka­társait kérdeztük. VERES ISTVÁN A vasárnap elhunyt volt csehszlovák és cseh elnök, Vác­lav Havel köztudomásúan na­gyon sokat tett a jó csehszlovák-magyar illetve cseh-magyar viszonyért. Ezekért az érdemeiért Ma­gyarországon 2001-ben a leg­magasabb rangú állami kitün­tetést (A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje a Lánccal) kapta. Két évvel ké­sőbb Havel Göncz Árpád akkor már leköszönt magyar köztár­sasági elnöknek, személyes jó barátjának a legmagasabb cseh állami kitüntetést, a Fehér Oroszlán Érdemrend első fo­kozatát adományozta. Mindenkire figyelt Havelnek mint államfőnek Csehszlovákia szétválásáig Po­zsonyban is volt irodája. ,A magyarokkal mindig jó volt a viszonya, sok magyar barátja volt” - emlékezik vissza Csekes Erika, Havel egykori pozsonyi hivatalvezetője. „Nagyon szerény ember volt, már-már visszahúzódó, emel­lett viszont mindig céltudatos, még abban a dzsungelben is, ami akkor, 1989 után körülvett minket. Mindig figyelt a kör­nyezetére, mások véleményé­re, de mindenről megvolt a sa­ját határozott véleménye is” - magyarázta lapunk kérdésére Csekes Erika. Odafigyelt a kisebbségi magyarokra is (TASR-felvétel „Komolyan vette a világot az összes gondjával-bajával, és ennek ellenére is meg tudta őrizni pozitív világlátását. Én ezt csodáltam benne legin­kább, még így, húsz év után is” - árulta el Havel egykori iroda­vezetője. Hrabal és a dalai láma Hunok Péter 1990-től Havel tanácsadója volt. Saját elmon­dása szerint hálás a sorsnak, hogy megismerhette Havelt, és mellette dolgozhatott. „Ha azt mondom, hogy megrendített valakinek a halálhíre, akkor az ő esetében ez nagyon megren­dítő volt” - mondta Hunčík. Lapunk kérdésére hozzátet­te, két embert tudna említeni, akivel az együttműködés és az együttlét olyan volt, mint Ha- vellel. „Az egyik Bohumil Hra­bal, a másik pedig a dalai láma. Mellettük éreztem azt a kivált­ságot, amikor leültünk beszél­getni, hogy mennyire figyel, próbál megérteni, és odaadja magát teljesen annak, amiről beszélünk. Ez a kivételes em­berek kivételes tulajdonsága, örülök, hogy ebben részem lehetett” - idézte fel az egykori elnökkel töltött éveit Hunčík. Nyugodt és kreatív Havel nem kimondottan csak a magyarokra (mint szomszédokra és kisebbségre) figyelt oda, hanem mindenki­re, mindenre a világban, állítja Szigeti László, a Kalligram ki­adó igazgatója. Mint mondta, Havelnak jó kapcsolatai voltak a magyar ellenzékiekkel, aki­ket szövetségesének tekintett. Az első parlamenti választások előtt pedig elment Komárom­ba, hogy beszédet mondjon. „Rendkívül békés habitussal rendelkezett. Majdnem apa­szerű viselkedése volt, min­denkit meg tudott nyugtatni, másrészt nagyon kreatív, és élettel teli ember volt” - mond­ta a Kalligram kiadó igazgató­ja. Havel értékrendje szem­pontjából a legfontosabb min­dig a szabadság volt, az emberi méltóság szabadsága, és annak a védelme - tette hozzá. Szigeti szerint Havelnek kényszerpálya volt a politika. ,A diktatúra ellen ugyan aktí­van fellépett, de esze ágában sem volt, hogy valaha is politi­kus legyen” - szögezi le lapunk kérdésére. Az sem mellékes, hogy Havel a végrehajtó hatalomba sosem került be, végig köztársasági elnök volt - bocsátja előre Szi­geti. ,A polgárokat képviselte, és ez segített neki megőrizni azt a státuszt, erkölcsi alapot, amelyre mindig is támasz­kodott” - véli egykori barátja. 1991-ben Pozsonyban tojással dobálta a nacionalista tömeg, a jobboldali politikusok felnéztek rá A szlovákok fele nem szívlelte a volt államfőt Őszinte puszi. Rodičova és Havel megértette egymást. (TASR-felv.) MÓZES SZABOLCS Pozsony. Míg a szlovákiai magyarok számára Václav Ha­vel a legelismertebb és legnépszerűbb csehszlovák ál­lamfő volt, addig a szlovákok megosztottak voltak - és rész­ben ma is azok - a volt elnökkel kapcsolatban. Havel csak hivatali ideje leg­elején számított igazán népszerűnek a szövetségi or­szág keleti tagállamában, majd - Vladimír Mečiar támogatott­ságának növekedésével, illetve a szlovák nacionalisták előre­törésével párhuzamosan - egy­re népszerűtlenebb lett. Havel szlovákiai elutasított­ságának több oka is volt. Még legközelebbi szlovák munka­társai és barátai is egyik legna­gyobb hibájának tartották, hogy nem vette figyelembe a szlovákok „érzékenységét”. A bársonyos forradalom után például viszonylag későn tett látogatást Pozsonyban, vagy amikor 1990-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment hiva­talos útra, alig volt szlovák po­litikus a hivatalos delegáció­ban. A nacionalisták szemére ve­tették, hogy foggal-körömmel ragaszkodott a közös állam­hoz, illetve azt, hogy bezáratta a szlovák hadiüzemeket (ezek bezárásáról valójában már 1988-ban döntés született, rá­adásul a bezárást nem az el­nök, hanem a kormány rendel­te el). Szlovákiai népszerűsé­gét nem növelte az sem, hogy 1990-ben széleskörű amnesz­tiát rendelt el, aminek eredmé­nyeként több, súlyos bűn- cselekményt elkövető elítélt is kiszabadult. 1991-ben olyan magasra csaptak az indulatok, hogy Ha­vel októberi pozsonyi látogatá­sakor kifütyülték és tojással dobálták meg. Az államfő he­lyett viszont csak Václav Klaus akkori cseh kormányfőt találták el. Szemtanúk szerint nem hi­ányzott sok ahhoz, hogy a fel­hergelt soviniszta tömeg meg­lincselje Havelt és kíséretét. A szlovák jobboldal körében ugyanakkor egyre népszerűbb volt. 1998-ban cseh államfő­ként támogatta a Mečiar-elle- nes erők választási küzdelmét, főként az SDK-t. Havel politiká­ja több szlovák jobboldali poli­tikus számára jelentett inspirá­ciót, az utóbbi években több­ször találkozott Iveta Radičová kormányfővel. 2009-ben tá­mogatta Radičová elnökválasz­tási kampányát. Havel volt Csehszlovákia ki­lencedik, s egyben utolsó ál­lamfője. Tomáš Garrigue Ma- saryk mellett ő számít a legnépszerűbb elnöknek. A ki­lenc államfő közül Havel volt hivatalban a legrövidebb ideig - nem egész három évig. Alaptermékek a gazdaságból egyenesen az asztalra S ok állattenyésztéssel vagy zöldségtermesz­téssel foglalkozó gazda kereste a módját an­nak, hogyan tudná bővíteni tevékenységét, hogyan juttathatná könnyebben piacra termékeit közvetítők nélkül. Azok a kistermelők, akik a ne­hezebb időkben is hűek maradtak munkájukhoz, és továbbra is sertés-, juh- vagy baromfi nevelés­sel, esetleg gyümölcs- és zöldségtermesztéssel keresik a kenyerüket, biztosan üdvözlik annak lehetőségét, hogy kis mennyiségben az általuk megtermelt termékeket a nagykereskedők köz­reműködése nélkül, közvetlenül a végső fogyasz­tóknak is eladhatják. A novemberben életbe lé­pett közvetlen értékesítés rendszerének ugyanis éppen az a lényege, hogy a friss, adalékanyagok­tól mentes, hagyományos házi élelmiszerek ke­rüljenek a felhasználókhoz. Mi a teendő? Amennyiben kistermelőként úgy dönt, a házi patásállatok - szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske - leölésére szolgáló kisvágóhidat, esetleg daraboló- vagy feldolgozó üzemet létesít, feltét­lenül tanulmányozza át mindkét vonatkozó kor­mányrendeletet, melyek meghatározzák, milyen alapvető higiéniai követelményeket kell teljesíte­niük az üzemeknek. Mindenek előtt tudni kell, hogy az állati eredetű élelmiszereket előállító létesítmények - vágóhidak, daraboló és feldolgo­zó üzemek - működése engedélyhez kötött. De a méretektől függ, hogy milyen elvárásokat kell teljesíteniük. Mielőtt tehát a kisteremelő belevág az engedélyeztetési eljárásba a minden részletre kitérő kérvény kitöltésével, meg kell határoznia, mekkora mennyiséget kíván előállítani az adott üzemben. A kapacitásbeli különbségek ugyanis hatással vannak a működtetésre és minősítési kötelezettségekre. Mi a kisvágóhíd? A kisvágóhíd az a létesítmény, amelynek kapaci­tása nem haladja meg a heti 75 szarvasmarhát vagy 200 sertést. A levágandó fajok bármilyen kombinációja hetente nem lehet több 30 állat­egységnél. A kisvágóhidak üzemeltetőjeként a kistermelő különféle felmentéseket kérvényez­het. A leglényegesebb könnyítés, hogy nem kell a vágás egyes tevékenységeit külön helyiségekben végezni, ha azokat időben elkülönítve végzik. A többi kivételt a vonatkozó, 359/2011 számú ren­delet tartalmazza. Ez és a mindkét kistermelői kormányrendelet értelmezését és gyakorlati al­kalmazását megkönnyítő útmutató is megtalál­ható a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium honlapján: www.mpsr.sk/sk/kozvetlen-ertekesites Hol kell kérvényezni? A kitöltött kérvényt a helyileg illetékes regioná­lis Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőséghez kell eljuttatni, ahol a nyomtat­vány helyes kitöltéséhez is tanácsot adnak. A jegyzéket ugyancsak a már említett rendeletben találja. £ MINISTERSTVO PÔDOHOSPODÁRSTVA A ROZVOJA VIDIEKA SLOVENSKEJ REPUBLIKY MP91100793

Next

/
Thumbnails
Contents