Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-20 / 293. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 20. www.ujszo.com A megyei kórházak a legnagyobb adósok Szociális Biztosító: 31 ezerrel kevesebb adós ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szociális Biztosító pozitív mérleggel zárja az idei évet, november végéig 151 millió eurós nyereséget könyvelt el. A bevételei 5,73 milliárd euró, a kiadások 5,58 milliárd eurót tettek ki. Ľuboš Lopatka vezérigazgató szerint ez az év az intézmény konszolidációjának jegyében telt. A leépítésekkel, átszervezésekkel, az adósságok hatékonyabb behajtásával sikerült egyenesbe hozni a költségvetést. A kinnlevőségek behajtása az eddiginél szigorúbb volt, ennek köszönhetően 31 ezerrel csökkent az adósok száma. Lopatka szerint ez annak az intézkedésnek is köszönhető, hogy az intézmény a legkisebb összeggel tartozók nevét is megjelentette a honlapján. Az exekúciók száma is megnőtt, a kinnlevőségek behajtása ennek is a következménye - tavalyhoz képest 184 százalékkal nőtt a végrehajtások száma, összesen 145 ezer természetes vagy jogi személytől hajtották be az adósságot végrehajtás révén. Külön „fejezet” a kórházak tartozása, még mindig ők a legnagyobb adósok, de már nem az állami tulajdonú kórházak, hanem elsősorban a megyei önkormányzat által irányított intézmények. A biztosító kinnlevőségei azért is csökkentek, mert az állam 31 kórház tartozását kifizette, 350 millió euró értékben, azonban az egészségügyi intézmények még mindig csaknem 40 millióval tartoznak a Szociális Biztosítónak, (sán) Állami segítség nélkül állítólag összeomlanak 50 milliót kérnek a kiskórházak béremelésre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nem állami tulajdonú kórházak összesen 50 millió eurót kémek a pénzügyminisztériumtól béremelésre. Miroslav Valaštík, a Kórházak Társulásának (ASN) vezetője szerint az egészségbiztosítókkal történt tárgyalás után számára világos, hogy bár a biztosítók megígérték, nem tudnak garantálni annyi pénzt a kórházaknak, amelyekből azok fedezni tudják januártól az orvosok és nővérek béremelését. A béremelésre viszont a parlament által a múlt héten elfogadott törvény kötelezi a kórházakat, de amíg az állami kórházak legalább elvileg számíthatnak a kormány segítségére, addig a kiskórházak béremelését saját maguknak, illetve a fenntartójuknak kellene megoldaniuk, erre pedig képtelenek. A kiskórházak már a múlt pénteken jelezték, a bevételeik 70-90 százaléka a bérekre fog elmenni a jövő évtől, tehát sem a gyógyszerek, gyógyászati eszközök vásárlására, sem a rezsiköltségekre nem marad pénzük, vagyis ez azt jelenti, hogy ha el akarják kerülni a teljes összeomlást, embereket kell elbocsátaniuk, osztályokat összevonniuk vagy bezárniuk, sőt nagy az esélye, hogy szinte minden megyében néhány kórház akár meg is szűnik. A parlament által, az orvosszakszervezet követelésére jóváhagyott törvény szerint valamennyi kórház köteles az orvosok bérét emelni: a jövő év januárjától. A kezdő orvosok az országos átlagbér 1,06-szoro- sát, a szakvizsgával rendelkező orvos az 1,6-szorosát, júliustól pedig az 1,32, illetve 1,9-szere- sét kapják, (sán, SITA) RÖVIDEN Referendum Gúta nevéről Guta. Népszavazáson dönthetnek Gúta lakói arról, hogy településük visszakapja-e eredeti nevét. A kérdés, amelyre válaszolniuk kell a választópolgároknak, így hangzik: „Szeretné megváltozatni városunk nevét Kolárovóról Gútára?” A referendum kiírásáról szóló határozatot az MKP-frakció javaslatára tegnap délutáni ülésükön fogadták el a képviselők. A népszavazást a parlamenti választásokkal egy időben, 2012. március 10-én tartják, (vkm) Tízezer új munkahely, de miből? Pozsony. Tízezer új munkahelyet teremtene a kormány elsősorban az olyan munkanélküliek számára, akik már több mint egy éve a munkahivatal nyilvántartásában vannak. A kormány elképzelései szerint a hosszabb ideje állás nélkül lévők részt vehetnének a várak, műemlékek felújításában, sokan az iskolákban tölthetnének be asszisztensi tisztséget. A projektre 124 millió eurót szán a kormány, elsősorban az Európai Szociális Alapból, csakhogy, amint tegnap Jozef Mihál munkaügyi miniszter tájékoztatott, épp a pénz előteremtésével van gond, ezért a munkahelyek létesítéséről szóló javaslat megtárgyalását januárra napolta el a kabinet, bár eredetileg tegnap tárgyalt volna róla. (TASR) Az SNS az MKP kizárását követelte, eredménytelenül; a Zöldek visszavonták ÚVK-tagjukat Sorszámot kaptak a pártok (SITA-felvétel) Pozsony. Tegnap mind a 26 párt jelöltlistáját elfogadta a Központi Választási Bizottság (ÚVK), majd kisorsolta, melyik milyen számmal vesz részt a március 10-i előrehozott választásokon. Az SNS beadvánnyal fordult a bizottsághoz, melyben azt követelte, zártják ki az MKP-t a választásokról. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ÚVK-nak tegnap még azelőtt kellett foglalkoznia az SNS beadványával, hogy kisorsolta volna a pártok sorszámát. A Ján Slota vezette párt ugyanis állítja, Berényi felvette a magyar állampolgárságot - szerinte már akkor magyar állampolgár volt, amikor az MKP elnökévé választották -, s mivel a vonatkozó törvények szerint automatikusan elveszítette a szlovákot, nem lehet szlovákiai párt vezetője, képviselője. Andrej Danko, az SNS alel- nöke szerint, ha az MKP a választásokon bejut a parlamentbe, és később kiderül, hogy a lista leadása idején Berényi nem volt szlovák állampolgár, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek. Berényi saját felelőssége Az MKP elnöke tegnap kijelentette: továbbra is rendelkezik szlovák személyi igazolvánnyal, és ennek megfelelően Az ÚVK jegyzője sorsol cselekszik, tehát a szlovák törvényekkel és alkotmánnyal összhangban szlovák állampolgár. Arra azonban továbbra sem felelt, hogy rendelkezik-e magyar állampolgársággal. Megjegyezte, a belügyminisztériumtól eddig semmilyen felszólítást nem kapott arra, hogy adja le a szlovák okmányait. Lívia Škultétyová, az UVK jegyzője tegnap rövid megbeszélés után közölte: a bizottság elutasította az SNS beadványát. A testület ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy Berényi, a párt jelöltlistájához csatolt becsületbeli nyilatkozata a mérvadó, amelyben az szerepel: nem ismeretes számára semmi, ami akadályozná megválasztását. „Tehát az ő felelőssége, miről nyilatkozik” - mondta Škultétyová. A zöldek tiltakoznak Az UVK tegnapi ülésén a Zöldek Pártja visszavonta saját jelöltjét a testületből, ugyanis meggyőződésük, hogy a mozgalmak bejegyzése során megsértették a választásokról szóló törvényt. A mozgalom azt kifogásolta, hogy szerinte három párt határidő után tette letétbe az indulás egyik feltételének számító több mint 16 ezer eurót. Hogy mely politikai pártokról van szó, nem árulták el. wmmmmmmmmmmmam A pártok sorszámai 1. Zöldek 2. 3. SDĽ 4. SNS 5. Egyszerű Emberek - Füqqeden Személyiségek 6. SaS 7. Jog és Igazság 8. A Mi Megyénk 9. Zöldek pártja 10. Mi Szlovákiánk-Néppárt 11. Smer 12. Alulról Jövő Változás - Szlovákia Demokratikus Uniója 13. Nemzet és Igazság (NaS) 14. KSS 15. Szlovákiai Roma Unió Pártja 16. Híd 17. 99 százalék Polgári Hang 18. HZDS 19. +1 Szavazat Pártja 20. A Gyermekekért Csináljuk - SF 21. Egyszerű Emberek 22. SDKÚ 23. Szlovákia Polgárainak Pártja (SOS) 24. MKP 25. Nora Mojsejová Szabad Szó Pártja 26. Szlovákia Vállalkozóinak Pártja Škultétyová szerint a törvény által előírt határidőig, tehát december 11-éig minden párt igazolta, hogy befizette az összeget a kincstárnak. ;rA törvény már nem határozza meg pontosan, hogy a pénznek meddig kell befutnia a számlára” - mondta a bizottság jegyzője. Az ÚVK egyébként legközelebb január 17-én ülésezik, ha viszont a helyzet úgy kívánja, rendkívüli ülést is összehívnak. Az összes választási listán szereplő 2971 jelöltből végül néhányat kihúztak, mert fiatalabbak voltak 21 évnél, ami a parlamenti választásokon való indulás alsó korhatára. (dem, SITA) Elveszíthetik működési engedélyüket az orvosok, ha nem tartják be az előírásokat Öt év börtön a parancsmegtagadásért Szükségállapot esetén senki sem moshatná kezeit (a TASR illusztrációs felvétele) SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Akár öt évre is börtönbe kerülhet az a személy, aki szükségállapot idején nem tesz eleget az állam által elrendelt kötelességének. így szól a büntetőtörvénykönyv módosítása, amelyet tegnap fogadott el a kormány. A módosítás értelmében az a személy, aki szükségállapot, hadiállapot, háború vagy rendkívüli helyzet idején nem tesz eleget az állam által kiadott parancsnak, két év börtönbüntetéssel sújtható, ha pedig a parancsmegtagadás miatt egy másik ember egészsége, élete veszélybe kerül, akkor akár öt évet is kaphat az a személy, aki megtagadta a szolgálatot. A kormány az elmúlt hetek eseményei után döntött a szigorítás mellett, amikor is az orvosok tömeges felmondása miatt kénytelen volt szükségállapotot elrendelni. A parancsmegtagadás szigorú büntetése azonban nem csak az orvosokra vonatkozik majd. A jelenlegi szabályozás szerint az orvos köteles dolgozni szükségállapot idején, de pontos szankciókat a kötelesség elmulasztására nem tartalmaz. December elején sok felmondott orvos nem ment be a kórházakba, olyanok is, akiknemjelentet- tek beteget. Iveta Radičová kormányfő szerint a mostani szigorításra mint preventív intézkedésre volt szükség. Az orvosok sztrájkjogát a módosítás nem korlátozza, bár már jelenleg sincs olyan mértékű joguk a munkabeszüntetésre, mint más foglalkozásokban. Az alkotmány szerint a bírók, az ügyészek, katonák, a rendőrök és a tűzoltók egyáltalán nem sztrájkolhatnak. Az orvosokat ugyan nem említi az alaptörvény azok között, akiknek nincs joguk sztrájkolni, de „a sztrájkjog korlátozható olyan foglalkozásoknál, amelyek közvetlenül az emberek egészségét és életét mentik”, szögezi le az alkotmány, tehát bizonyos értelemben már ma is korlátozott az orvosok sztrájkra való joga. A jövőben is sztrájkolhatnak tehát, de szükség esetén a kormány ezt beszüntetheti, így döntött tegnap a kabinet. A kormány múlt heti büntetésén a köztársasági elnök azt mondta, akár ennél szigorúbb büntetést is el tud képzelni. Szerinte bárhol a világon, ha az orvos megtagadja a segítségnyújtást, elvehetik diplomáját és működési engedélyét. Az orvosi diploma visszavétele ugyan nem került be a büntetőtörvénykönyvbe, de a működési engedély elvételének lehetősége igen, vagy pedig 3300 eurós pénzbüntetés. Ha elveszik a működési engedélyét, vagyis törlik az Orvosi Kamarából, legkorábban tíz év múlva kérheti az engedélye felújítását. Radičová miniszterelnök szerint erre a radikális lépésre azért volt szükség, hogy ne ismétlődhessen meg még egyszer az, hogy a betegek orvosi ellátás nélkül maradnak.
