Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-19 / 292. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 19. www.ujszo.com A győzelem gesztusával búcsúzik a katona az iraki-kuvaiti határon áthaladó amerikai gépjármű - konvojok utolsó kocsijában (TASR/AP-felvétel) Elhagyták lrakot az amerikai harcoló alakulatok Ujjongtak a katonák Újabb kazah városban törtek ki zavargások Rendkívüli állapotot hirdetett ki Nazarbajev wmmhumm Ezrek tüntettek Oroszországban Moszkva. Ezrek tüntettek tegnap Moszkvában és Szentpéterváron a december 4-i parlamenti választáson szerintük elkövetett csalások miatt. Gennagyij Zju- ganov, az orosz kommunisták vezetője közölte a jelenlévőkkel, hogy a bíróságokhoz már több ezer beadvány érkezett a választási csalások miatt. A december 4-i választást a Vlagyimir Pu- tyin mögött álló Egységes Oroszország nyerte. Zjuga- nov nyílt vitára hívta ki Pu- tyint, a kormányfő azonban eddig kitért az ilyen megmérettetés elől. (MTI) Visszautasított bírálatok Berlin. Visszautasítja a lakáscélú magánhitele miatt kapott bírálatokat a német államfő. Christian Wulff a hét elején kirobbant botránnyal összefüggésben eddig nem szólalt meg, a hétvégén azonban több sajtóorgánumnak nyilatkozott: vállalja tetteit. Mindenki felelős a tetteiért, ő pedig vállalja ezt a felelősséget, mondta. A kereszténydemokrata politikus a- zért került bírálatok kereszttüzébe, mert 2010 februárjában Alsó-Szászország miniszterelnökeként nem tett említést egy baráti vállalkozó feleségétől származó 500 ezer eurós hitelről, amikor a tartományi parlamentben a vállalkozóval való üzleti kapcsolatairól kérdezték. (MTI) Habari átkelő (Kuvait). Csaknem kilenc évvel az iraki háború kezdete után tegnap reggel az amerikai harcoló alakulatok utolsó katonái is elhagyták az arab országot. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Csak 157 kiképző és egy tengerészgyalogos alakulat maradt Bagdadban, utóbbi az amerikai nagykövetség védelmére -jelentették tudósítók az iraki-kuvaiti határról, amelyen a gépjárműkonvojok áthaladtak. A katonák ujjongtak, összeütötték öklüket, ölelgették egymást az örömtől és a megkönnyebbüléstől. Az Egyesült Államok pénteken adta át az utolsó amerikai támaszpontot az irakiaknak abból az 505-ből, amelyet katonái használtak az évek alatt. Ezen idő alatt csaknem 4500 amerikai katona vesztette életét összecsapások és merényletek következtében, míg iraki oldalon a halálos áldozatok száma jóval százezer fölött van. A háború 800 milliárd dollárjába került az amerikai kormánynak - vagyis az adófizetőknek. Barack Obama elnök tartózkodott attól, hogy győzelemnek nevezze az amerikai erők több éves iraki tevékenységének eredményét. „Azt mondanám, hogy katonáink sikerrel teljesítették küldetésüket, ha olyan állapotban adják át az országot az irakiaknak, amely esélyt nyújt nekik a sikeres jövőre” - fogalmazott az elnök az ABC televízi- ónakadott interjúban. Az utóbbi hetekben amerikai illetékesek elismerték, hogy a háborúért nagy árat kellett fizetni emberéletben és anyagiakban egyaránt; mindazonáltal igyekeztek győzelemnek beállítani a történteket mind saját katonáik, mind az irakiak előtt. Utóbbiak - hangoztatták Washingtonban - végre megszabadultak diktátoruktól, és elindulhatnak a demokrácia felé vezető úton. Ám megfigyelők szerint a marcangoló kérdés továbbra is ott lóg a levegőben: vajon képesek lesznek-e az irakiak működőképes kormányt létrehozni a szűnni nem akaró véres felekezeti összecsapások közepette? Képes lesz-e Irak megvédeni magát és függetlenségét egy olyan zavaros térségben, ahol egymást érik a felkelések? MT1-HÍR Aktau. Újabb kazah városban tört ki összecsapás tüntetők és rendőrök között: az ország délnyugati részében fekvő Setpében lezajlott szombati zavargásokban egy ember meghalt, tizenegy pedig megsebesült, amikor a rendőrség tüzet nyitott. A kazah főügyészség tegnapi közleménye szerint mintegy 300 tüntető órákon át megbénította a város vasúti forgalmát. Amikor rendőrök megpróbálták eltávolítani őket, egy ötvenfős csoport felgyújtott egy mozdonyt, majd a belváros felé vette útját. Ott ablakokat zúztakbe, és felgyújtottáka köztéren álló karácsonyfát. A setpei tüntetők szolidaritáMT1-HÍR Kairó. Egyiptomban újabb összecsapások voltak tegnap hajnalban a kairói Tahrír téren. Katonai rendészek csaptak össze tüntetőkkel. Az egyiptomi televízió képei szerint a katonai rendőrök hajnali egy órakor berohantak a térre, és megütköztek a de- monstrálókkal. Előtte, szombat este a tüntetők kövekkel és gyújtópalackokkal dobálták a katonákat a környéken. A katonák is kövekkel válaszoltak, majd a hadsereg járműveivel eltorlaszolták a térre vezető utcákat. Ezt megelőzően rohamfelszerelésbe öltözött rendőrök ezekbe a tér környéki utcákba űzték a suknak akartak hangot adni a közeli Zsanaozenben pénteken lezajlott tüntetés résztvevőivel. Azon a demonstráción a rendőrök 11 embert lőttek agyon, 75 embert - köztük hat rendőrt - kórházba kellett szállítani. Nur- szultan Nazarbajev elnök ennek nyomán rendkívüli állapotot hirdetett ki a 100 ezer lakosú városban és környékén.Zsanaozenben már több hete sztrájkoltak az ottani olajipari cég dolgozói, tiltakozva az elbocsátásokellen. Kazahsztánban viszonylag ritkák a tüntetések. A hatalmas közép-ázsiai országot - és a térség legnagyobb olajtermelőjét - bő két évtizede kormányozza ellentmondást nem tűrő módon a 71 éves Nazarbajev. tüntetők kisebb csoportjait, és akit utolértek azt ütötték, a földre lökték és többeket a földön is tovább vertek. Közben a katonák lövéseket adtak le a levegőbe. Szombatdélelőtt, néhány órás viszonylagos nyugalom után szintén voltak összecsapások Kairóban. Tüntetők akkor is köveket és benzines palackokathajigáltak. Karnál Ganzúri kormányfő egy sajtóértekezleten annak a véleményének adott hangot, ami most folyik Egyiptomban már nem forradalom, hanem ellen- forradalom. Ezek az emberek a Tahrír téren már korántsem annak a forradalomnak az ifjai, amely elűzte Hoszni Mubarakot a hatalomból - mondta. Összecsapások a kairói Tahrír téren Az egyiptomi kormányfő ellenforradalomról beszél PORTRÉ Václav Havel a kelet-európai rendszerváltás jelképévé vált KOKES JÁNOS Furcsa, szinte hihetetlen véletlenek sorozatának minősítette életét egy néhány éve megjelent lapinterjúban Václav Havel, a drámaíróból és emberi jogi harcosból lett csehszlovák és cseh köztársasági elnök, a világ egyik legismertebb és legelismertebb személyisége, aki idén október 5-én töltötte be 75. életévét. Az 1936-ban Prágában jómódú polgári családban született Václav Havel 2011. december 18-ánko- ra reggel elhunyt. „Ha jól belegondolok, akkor még ma sem tudom nagyon elhinni, hogy 13 évig köztársasági elnök voltam. Elnökké választásom életem legnagyobb furcsasága” - idézte nemrégiben a Mladá Fronta Dnes Havelt. Havel fiatal íróként a szocialista ötvenes évek közepén tűnt fel először, majd a hatvanas évek második felének oldottabb légkörében a fiatal írók egyfajta szóvivője lett. Az 1968- as „prágai tavasz” eltiprása után nem volt hajlandó megbékélni a szabadságjogok újabb korlátozásával, s a hetvenes évek közepén Gustáv Husák akkori csehszlovák elnökhöz intézett nyílt levélben kérte számon az emberi jogok betartását az országban. Áz európai enyhülést megtestesítő helsinki zárónyilatkozat aláírása után 1977 elején létrejött Charta 77 emberi jogi mozgalom élére állt, s egészen az 1989-es rendszerváltásig annak nemzetközileg legismertebb vezetője volt. Az 1989 novemberi bársonyos forradalom előestéjén még börtönben volt, de rövidesen a mozgalom élére állt, majd a még szocialista csehszlovák szövetségi állam köztársasági elnökévé választották. Havel személyében így Csehszlovákiának újra „börtönviselt” államfője lett. (Elődjét, a kommunista Husákot, saját elvbarátai tették hűvösre a ötvenes évek elején, mégpedig a burzsoá nacionalizmus vádjával.) Václav Havel így személyes sorsán keresztül a kelet-európai rendszerváltás jelképévé vált, s nemzetközi elismertsége egyre nagyobb lett. Ezen az sem változtatott, hogy eleinte bizony fittyet hányt a protokollra. „Tudatlan- ságombankönnyelmű, talán felelőtlen is voltam. Végigszáguldoztuk az országot, naponta öt-hat beszédet mondtam, mindig más és más helyen, s nem okozott gondot, hogy megigyam a felkínált pálinkát” - emlékezett vissza a rendszerváltó időkre Havel. A Nyugat, amely korábban mint emberi jogi harcost méltatta Havelt, a kilencvenes években egyre inkább politikusként is elismerte, s kinyílt előtte minden ajtó. UgyanakkoraThe Washington Times például azt is észrevette, hogy az Amerikába látogató Havel húsz perc alatt három cigarettát is elszívott. Luxemburgi látogatása során pedig azon csodálkozott az ottani média, hogy a hivatalos program után a szvette- res disszidensből lett államfő nyugodtan beült egy kerti vendéglőbe, vacsorát, sört rendelt magának. Havel később megismerte, s be is tartotta a protokollt, de természetes viselkedését soha nem változtatta meg nagyon. A világ politikusai az ő kedvéért is szívesen látogattak Prágába. Meginni Havellel egy sört valahol a Károly-híd környékén, vagy a hangulatos Óvárosban éveken keresztül „menő dolog” volt a politikusok és a művészek 1989. november 24. Václav Havel (jobbra) és az 1968-as „prágai tavasz" személyisége, Alexander Dubček a CSKP elnökségének lemondását ünnepli (TASR-felvétel) között. A világpolitikából 2003- ban eltávozott cseh politikus mindig is nagy barátja volt a művészeinek, s a művészek előtt mindig nyitva volt a Hradzsin kapuja. Ezt erősítette, hogy második felesége, Dagmar korábban Dáša Veškmová néven népszerű színésznő volt. Az évek során olyan személyiségek látogattak a Hradzsinba, mint Bob Dylan, Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise, Bruce Willis és Madonna. A 75 éves drámaíró korábban azt mondogatta, hogy „nyugdíjba” vonulása után utazni és írni szeretne. Megromlott egészsége miatt azonban erre nem nagyon volt módja, s jóval kevesebbet utazgatott a tervezettnél. „Pedig nagyon szeretném megismerni azt a világot, amelyet az elmúlt években a páncélozott limuzinok ablakából figyelhettem csak” - jegyezte meg nem egyszer. Drámaíróként is nemzetközileg ismert volt. Legismertebb darabjai: Kerti ünnepély, Ver- nisszázs, A tiltakozás, Audiencia, A kísértés, Largo desolato, Koldusopera. Jól ismertek a Levelek Olgának címmel kiadott börtönlevelei és a Távkihallgatás című önéletrajzi beszélgetései. Egy álmát azonban nyugdíjas korában sikerült megvalósítania: filmet forgatott, a Távozás című darabját filmesítette meg.
