Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-17 / 291. szám, szombat
8 Kultúra UJSZO 2011. DECEMBER 17. www.ujszo.com FULVIDEK Four Bones Quartet: Crossroads JUHÁSZ KATALIN A harsona meglehetősen alul helyezkedik el a képzeletbeli nagyzenekari presztízslistán. Ritkán kerül főszerepbe, inkább csak színesíteni hivatott a hangzást. Ezért, Csokonait ferdítve „az is bolond, aki harsonássá lesz ma Magyarországon”. A Four Bones nevű harsonakvartett azonban nem nyugszik bele ebbe, változtatni próbál a status quo-n. 2002-es megalakulásuk óta rendületlenül írják át hangszerükre a darabokat, illetve győzködik a fiatal zeneszerzőket, hogy komponáljanak számukra előadni valót. Színes repertoárjukkal körbe- turnézták Európát és Ázsiát, a közönség pedig mindenütt jól rácsodálkozott a dologra. Koncertjeikről fejbe kólintva szédeleg ki az ember, mondván, nem is gondolta volna, hogy e hangszer lehetőségei ilyen szélesek, illetve hogy a kortárs komolyzenében humor, lazaság, báj és harmónia is lehet. Dicséretes eme oktatónevelő szándék, ha azonban egy ilyen formáció lemezt készít, két út áll előttük. Egy könnyebb és egy nehezebb. Feljátszhatják az ismert darabok átiratait, örökzöldeket, dúdolhatókat. Vagy összegyűjthetik azokat a kortárs műveket, amelyeket direkt nekik írtak. A Four Bones ez utóbbi lehetőséget választotta Crossroads című lemezén. A bookletben az áll, hogy a lemez hosszú évek útkeresésének eredménye. Nos, nagyon úgy tűnik, meglelték, amit kerestek: egy különleges zenei világot, ahol a harsona abszolút főszereplő. A Fidelio kiadásában megjelent CD anyaga jól tükrözi a kvartett sokszínűségét: kiváló magyar zeneszerzők, Barabás Árpád, Stollár Xénia, Tallér Zsófia, Lázár Zsigmond, Nagy János művei kalauzolják a hallgatót a tangó, a jazz, a folk és a komolyzene gyakran egymást keresztező világába. A forma klasszikus, a hozzáállás, a nyelvezet és a megvalósítás azonban kifejezetten modem, már-már a progresszív rock ritmikáját követő. Aki meghallgatja, szinte észre sem veszi, hogy kortárs komolyzenét hall, illetve rájön, hogy a műfaji kategóriák értelmüket veszítik, és csak a zene marad, méghozzá újszerű, derűs, izgalmas zene. Felbukkannak benne népzenei elemek (Nagy János Kanásztánca), argentin tangó (Stollár Xénia jóvoltából), sőt hangköltemény is. Az emberi hangot vendégként Herczku Ágnes, Szakács Ildikó és Magyar Bálint képviseli a lemezen, vendégzenészként Nagy János zongorázik, Nagy Zsolt ütőhangszereken játszik. A négy harsonás, Gyetvai Péter, Juhász István, Villányi László és Halász Ágoston új ösvényt vágnak nekünk a kortárs zene dzsungelében. Haladjunk rajta bátran. Értékelés: »#♦#> Karácsony a Csík zenekarral Galánta. Holnap, december 18-án 15 órakor kezdődik a Ga- lántai Művelődési Házban a Csík zenekar karácsonyi koncertje. A huszonhárom éve működő, autentikus magyar népzenét játszó kecskeméti együttes az utóbbi években hallatlan népszerűségre tett szert. A Lovasi Andrással (Kispál és a Borz) és Kiss Tiborral (Quimby) való együttműködésüknek köszönhetően azokkal a fiatalokkal is sikerült megszerettetniük a népzenét, akiket azelőtt nem érdekelt ez a műfaj. Felléptek az összes nagyobb magyarországi fesztiválon, és tájainkon is gyakran játszanak. A galántai rendezvény másik vendége Őze Áron színművész lesz, főszervező a Csemadok helyi alapszervezete, (juk) Kulcsár Ferenc költő fontosnak tartja, hogy meghalljuk a látható és láthatatlan világ szavát Gondolatok advent idején (Képarchívum) Föld alatt rejtőzködő, sírdogáló-nevetgélő búvópatakként tör elő az ember fiából olykor egy- egy emlék vagy emléksor. így advent idején a gyerekkor örök fénye is fel-felvillan a lélekben, a csoda és a titok túláradóan tékozló szétten- gerzése a gyermeki szívben, az önzetlen szépség, a várakozás az első hóhullásra, a mennyből vagy a föld alól előlopakodó száncsengők csilingelőse. KULCSÁR FERENC S mindjárt utána, valami titkos elrendelés folytán, Weöres Sándor versei tolulnak fel tudatomban, elsősorban a költő azon versei, melyeket gyerekek előadásában hallottam az évek folyamán. S tüstént kötődik hozzá egy gondolat, melyet emlékeim szerint egy őszutói est derengő fényében, mintegy éberálomban olvastam Weöres Sándorról. Pilinszky János írta erről a leginkább félreértett költőről, hogy ő a verseiben nemcsak a vizek és növények, hanem a gyerekek, sőt a csecsemők hangját is megtalálta; azt a hangot, amivel a teremtmény közli a nevét Teremtőjével, időtlenül és fáradhatatlanul. S erről mindjárt belém vülan Weöres Sándor egy különös mondata, miszerint a minden- ség urakkal van tele, de szolgája csak egy van, Isten. Annak az embernek, annak a költőnek a A várakozás szimbóluma felismerése ez, aki szemlélődése során ráébred, hogy neki, személyesen neki a földön sorsa van, s ebben a sorsban, ebben az ő énjében, az ő terében, idejében és közösségében,meg kell születnie még egyszer, az anyagi világosságnál fényesebb világosságba, a lélek világosságába, hogy önmagát ne csak az életben, hanem a létben is megszilárdítsa. Weöres Sándor költészete azt mutatja meg nekünk, hogy az ember a titokterhes és fájdalmas tótágasból talpra állhat; az örök ember útjára lépve az úrból szolgává lehet, méghozzá mindenki szabad szolgája, így min- denekfelett Istené. Nem kell hozzá sok, de ez a kevés a minden: a szeretet nyitottságát kell felöltenünk, hogy Isten mindent felülmúló csöndjében, várakozásaink során meghalljuk a látható és láthatatlan világ szavát, s ezt tolmácsoljuk örökösen megtestesülni vágyó szavainkban. Méghozzá úgy, hogy az ember, a költő mindvégig az maradjon, aki, vagyis ne harsogja túl Istenét, de ne is rettegjen hallgatagon előtte, hanem szólítsa meg kinyújtózás és zsugorodás nélkül: a mérettelen Isten teremtésével közös ütemben. így advent idején várakozásunk meghatványozódik, még inkább várjuk nemcsak a szelíd hóesést, nemcsak a látható, hanem a láthatatlan világ megnyilatkozását is. Azt, hogy várakozásunk valamilyen módon, valami miatt megszentelődjön, s így már maga a várakozás azonos legyen a végtelen megérkezéssel oda, ahova egész életünkben készülődünk, az „atyai házba”, legyen az akár egy ki- dőlt-bedőlt istálló is, jászolában egy szelíd kisdeddel. Hiszen advent idején arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént, mégis, újra és újra meg akar történni a lelkűnkben és a szívünkben, hogy „a múltra várakozzunk és a jövőre emlékezzünk” - a jóság, a szépség és az igazság misztériumában, mintegy kiemelkedve térből és időből, s közölve nevünket a Teremtővel, időtlenül és fáradhatatlanul. A The Artist című, Hollywood némafilmes múltját felidéző francia film kapta a legtöbb jelölést Kihirdették a Golden Globe-jelöléseket ÖSSZEFOGLALÓ Los Angeles. A The Artist című, Hollywood némafilmes múltját felidéző fekete-fehér francia film vezeti a Golden Globe-jelöléseket, amelyeket csütörtökön hirdettek ki a Los Angeles-i Beverly Hillton szállodában. A Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) televíziós és filmes kategóriákban jelentette be a díjaira jelöltek listáját. A filmek közül a The Artist kapta a legtöbb, hat jelölést, a George Clooney főszereplésével forgatott Utódok és A segítség című polgárjogi dráma öt-öt jelölést gyűjtött. A legjobb filmdráma Arany Glóbusz-díjáért az Utódokon és A segítségen kívül versenyben van Martin Scorsese A leleményes Hugo című háromdimenziós filmje, a Pénzcsináló című sportfilm Brad Pitt-tel, Steven Spielberg War Horse című produkciója és a Clooney által rendezett A hatalom árnyékában című politikai dráma is. A Michel Hazänavicius rendezte The Artist többek között a legjobb vígjáték vagy musical kategóriában esélyes, de két francia főszereplője, Jean Dujardin és Berenice Bejo is versenyben van, előbbi a legjobb vígjáték- vagy musicalszínész, utóbbi a legjobb vígjáték- vagy musical-mellékszereplő díjáért. Dujardint a májusi cannes-i filmfesztiválon már díjazták játékáért: egy némafilmsztárt alakít, akinek bealkonyul, amikor a húszas években megkezdődik a hangosfilmgyártás. Dujardin jelöléséről értesülve arról beszélt, mekkora megtiszteltetés, hogy olyan rangos színészek társaságában verseng a díjért, mint Brendan Gleeson (Á guardista), Joseph Gordon Lewitt (50/50), Ryan Gosling (Őrült, dilis, szerelem) és Owen Wilson (Éjfélkor Párizsban). Mint hozzáfűzte: attól pedig egyenesen elállt a szava, hogy a The Artist is jelölést kapott. A fekete-fehér némafilmnek olyan versenytársai vannak kategóriájában, mint a rákkal küzdő fiatal férfiról szóló 50/50, a világszerte sikert aratott Koszorúslányok, Woody Allen Éjfélkor Párizsban című alkotása és a My Week With Marilyn című film, amelyben Michelle Williams alakítja Marilyn Monroe-t. Ezt az alakítást a HFPA tagjai is értékelték: Williams bekerült a jelöltek közé a legjobb vígjáték- vagy musicalszínésznő kategóriában, ahol Charlize The- ronnal (Pszichoszingli), KrisOwen Wilsont az Éjfélkor Párizsban című filmben nyújtott alakításáért jelölték Arany Glóbuszra (TAS R/A P-f e I véte I) ten Wiiggel (Koszorúslányok) és Kate Wirislettel (Csetepaté) kell megküzdenie. George Clooney összesen három jelölést kapott a tudósítóktól: a legjobb drámai színész díjára az Utódok című családi történettel esélyes, de A hatalom árnyékában című filmjével a rendezői és forgatókönyvírói díjat is elnyerheti. A filmdrámák színészei közül Clooney az FBI-főnököt alakító Leonardo DiCaprióval (J. Edgar), a Shame-ben szereplő Michael Fassbenderrel, a Pánzcsinálóban sportmenedzsert játszó Brad Pitt-tel került szembe, valamint Ryan Goslinggal, akire A hatalom árnyékában című filmje egyik főszerepét bízta. A legjobb idegen nyelvű filmek között a kínai Csin ling si csaj (A háború virágai), az Angelina Jolié rendezte In The Land of Blood and Honey című boszniai háborús dráma, a Srác a biciklivel című belga film, a Nader és Simin - Egy Elválás története című iráni dráma, valamint Pedro Almodovar A bőr, amelyben élek című munkája került versenybe. (MTI)
