Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-17 / 291. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 17. www.ujszo.com WMfflnmi Zuhan Putyin népszerűsége Moszkva. Vlagyimir Pu­tyin népszerűsége az idei mélypontját érte el a VCI- OM orosz közvélemény­kutató intézet tegnap köz­zétett adatai szerint. A kormányfő tevékenységé­vel a megkérdezetteknek csupán 51 százaléka elé­gedett. November végén még 61 százalék, január­ban pedig 68 százalék nyi­latkozott kedvezően Pu­tyin munkájáról. A meg­kérdezettek 42 százaléka választaná államfőnek Pu- tyint, ha most kellene sza­vazni. A december 4-i vá­lasztások és a szavazási visszaélések miatti több tízezres tiltakozó akciók után most először készített közvélemény-kutatást az intézet. (MTI) Oroszország WTO-tag lett Genf. Jóváhagyta Oroszország felvételét a Kereskedelmi Világszerve­zet (WTO) soraiba a szer­vezet Genfben zajló mi­niszteri értekezlete. Moszkva 18 éve várt erre a pillanatra. A tényleges csatlakozásra jövőre kerül sor, az eljárási rendnek megfelelően 30 nappal az után, hogy az orosz duma is ratifikálta a felvételről szó­ló dokumentumot. (MTI) London határozatlan Varsó. Nagy-Britannia, az EU egyetlen tagorszá­ga, amely elutasította a költségvetési fegyelem erősítésére szolgáló új szerződés tervét, mind­amellett részt vesz majd az euró megmentéséről szóló szakértői tanácsko­zásokon - jelentette be tegnap Varsóban a lengyel külügyminiszter. Az EU soros elnökségét betöltő Donald Tusk lengyel kor­mányfő tegnap tárgyalt brit kollégájával, David Cameronnal. (MTI) Koszovóba megy Merkel Belgrád. Angela Mer­kel német kancellár hét­főn Pristinába látogat, ahol ismerteti a német ál­láspontot a Koszovó és Szerbia közötti tárgyalá­sokkal kapcsolatban - je­lentette a koszovói forrá­sokra hivatkozva a belg­rádi Tanjug. Merkel láto­gatását a pristinai kor­mány is megerősítette. A koszovói RTV emlékezte­tett arra, hogy az EU leg­utóbbi csúcstalálkozóján Merkel ragaszkodott ah­hoz, hogy Szerbiának még ne adják meg a tagjelölti státust. (MTI) Egyszerűen otthagyta Budapestet az IMF és az EB küldöttsége, mert aggályosnak tartják a jegybanktörvényt Orbánék megint kiverték a biztosítékot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor tegnap világossá tette, a magán-nyug­díjpénztári befizetéseket továbbra is az államkasszába irányítják. Az ellenzék szerint egyszerűen le­nyúlják százezer ember pénzét. (MTI-felvétel) Budapest/Brüsszel. Olli Rehn uniós biztos szemé­lyes utasítására megsza­kította budapesti tárgya­lásait a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) és az Eu­rópai Bizottság küldött­sége. Szinte azonnal gyengült a forint a leg­fontosabb nemzetközi devizákkal szemben. ÖSSZEFOGLALÓ Megszakadtak Magyaror­szág és az IMF, illetve az EB kö­zötti előkészítő megbeszélések az elővigyázatossági hitelről, a delegáció hazautazott Buda­pestről. Ezt Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője kö­zölte tegnap délután. Amadeu Altafaj Tardio elmondta: a tár­gyalás megszakítása összefüg­gésben van a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő törvény- módosítási javaslattal. Meg­erősítette, hogy az EB meglátá­sa szerint a javaslat sértheti a központi bank függetlenségét, amelyet az uniós alapszerződés 130-as cikkelye is garantál. „Az uniós végrehajtó testület szeretne további információk­hoz jutni arra vonatkozóan, hogy a magyar szabályozás összhangban lesz az uniós előírásokkal” - fogalmazott Al­tafaj Tardio szóvivő, s megis­mételte: a bizottság sajnála­tosnak tartja azt is, hogy a ja­vaslat elkészítésekor nem kon­zultáltak az Európai Központi Bankkal. Hangsúlyozta továb­bá: az egyeztetés megszakítása Olli Rehn személyes döntése volt. Az EB és az IMF küldött­sége az említett aggodalmakat a kormány delegációjával tar­tott csütörtöki találkozón meg­ismételte. A nemzetközi szervezetek tárgyalói jelezték, szerették volna a jegybankkal kapcsola­tos kérdést megvitatni a jövő év elején kezdődő hivatalos tár­gyalásokon, ennek ellenére a magyar hatóságok benyújtot­ták a javaslatot a parlament­nek, és sürgősségi eljárást kér­tek a megvitatására. Ezért is döntött úgy Öli Rehn, hogy meg kell szakítani a konzultá­ciókat. Egy nappal korábban az Eu­rópai Központi Bank (EKB) is megfogalmazta kétségeit azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) fel­adat- és hatásköreit, ellátásuk­ra pedig egy új szervezetet hozhatnának létre. Orbán Vik­tor erről csütörtökön azt mond­ta, sem az összevonás, sem a két szervezet további egymás­tól független működése nem ördögtől való, hiszen mindket­tőre van példa az Európai Uni­óban. Az Európai Bizottság csütör­töki közleménye szerint a tes­tületet az aggasztja, hogy a magyar kormány olyan tör­vényt szándékozik elfogadtat­ni, amely potenciálisan csök­kentheti a központi bank füg­getlenségét. A legközvetlenebbül érintett Simor András jegybankelnök - akit régóta bírál a Fidesz vezér­kara, s lényegében az ő kiikta­tásáról van szó - azt mondta, az új jegybanktörvény, illetve a PSZAF-fel való összevonást le­hetővé tevő módosító javaslat sérti a nemzeti bank független­ségét, jelentősen megnehezíti ésszerű működését, és súlyo­san veszélyezteti szakmai hite­lességét, megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó füg­getlen intézménye is meg­szűnjön. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője tegnap délutáni köz­leményében kifejtette: infor­mális megbeszélés zajlott a magyar delegáció, az IMF és az EU küldöttsége között, így a hi­vatalos tárgyalási folyamat megszakításáról nem lehet szó. Megerősítette, hogy a magyar delegáció továbbra is kész az előfeltételek nélküli tárgyalás­ra, és megjegyezte: a kormány megkapta az EKB állásfoglalá­sát az MNB-törvénytervezetről, az abban foglalt javaslatok fel­dolgozása és beépítése folya­matban van. A tárgyalások megszakadása után rendkívüli ülést tartott a Fidesz és a KDNP frakciója, ezt követően Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékozta­tóján bejelentette: a Magyar Nemzeti Bankról szóló új tör­vénynek - az EKB véleményé­nek figyelembe vételével - mi­nél hamarabb meg kell szület­nie, ezért indítványozták azt, hogy már tegnap megkezdőd­jön a törvényjavaslat parla­menti vitája. A Simor András jegybankel­nök személyét érintő kérdésre - volt-e motiváció arra, hogy ne ő legyen a monetáris politika legfőbb irányítója - a frakció­vezető azt válaszolta, nincs szó személyes ügyről. (MTI, ú) Újabb életfogytig tartó börtönre ítélték Sakál mesedélutánja Valószínűleg hadbíróság elé állítják a kiszivárogtató amerikai katonát Hazaáruló, hős vagy áldozat? ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Tegnap jelent meg először bíróság előtt a Wi­kiLeaks által nyilvánosságra ho­zott titkos diplomáciai iratok ki­szivárogtatásával vádolt ameri­kai katona, Bradley Manning. A meghallgatás - akár egy hétig is eltarthat - során arról születik döntés, hogy tettei miatt hadbí­róság elé állítható-e. Manninget többek között az­zal vádolják, hogy számos titko­sított diplomáciai táviratot, va­lamint az Irakban folyó amerikai hadműveleteket bemutató vi­deókat adott át a WikiLeaks számára 2009. novembere és 2010. májusa között, mialatt Irakban szolgált. A vádpontok között szerepel a hadsereg biz­tonsági szabályzatának meg­szegése, számítógépes csalás, köztulajdonnal és állami okira­tokkal való visszaélés, illetve az Manning épp ma 24 éves (TASR/AP) ellenség segítése is. Ez utóbbi vádpont akár halálbüntetést is maga után vonhat. Hillary Clinton külügyminisz­ter a meghallgatás előtti napon kijelentette: Manning „nagyon sajnálatos és kártékony tette (...) embereket és kapcsolatokat sodort veszélybe”. Háborúelle­nes és az információszabadsá­gért harcoló aktivisták ugyan­akkor hősként tekintenek a ka­tonára. Julian Assange, a Wiki­Leaks jelenleg angliai házi őri­zetben lévő vezetője azt mond­ta, nem tudja, hogy kitől szár­maznak a szervezete által kite­regetett titkos anyagok, Man­ninget az amerikai kormány ál­dozatának tartja, és adományo­kat is gyűjtöttjogi védelmére. A védelem eredetileg 48 ta­nút akart beidézni, köztük Hil­lary Clintont, Robert Gates ko­rábbi védelmi minisztert és Ba­rack Obama elnököt. A bíróság azonban visszautasította e ké­relmek nagy részét. A Guardi- annek nyilatkozó szakértők szerint kevés bizonyítékra lesz szükség Manning hadbíróság elé állításához, mivel az eljárás jelenlegi szakaszában csak a bűnösség alapos gyanúját kell megállapítani. (MTI, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Újabb életfogytig tar­tó börtönbüntetésre ítélte csü­törtökön este a párizsi terroriz­musellenes bíróság a Carlos, il­letve Sakál néven ismertté vált venezuelai Ilich Ramirez Sánc- hezt négy robbantásos merény­letért, amelyet a vád szerint majdnem 30 évvel ezelőtt haj­tott végre Franciaországban. A merényletekben 11-en haltak meg, és 15 0-en megsérültek. A most 62 éves Carlost 1994 augusztusában fogta el a fran­cia titkosszolgálat Szudánban, s 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas gyilkosságért. Jövőre kérhette volna feltételes szabadlábra helyezését, de az új büntetéssel- ha a fellebbezést elutasítják - ez a lehetősége elvész. Az új életfogytig tartó büntetésből legalább 18 évet le kell töltenie- közölte a héttagú bírói testü­let. Carlos védői botrányosnak, politikaüag motiváltnak nevez­ték az ítéletet. Azzal vádolták a nyomozó hatóságot, hogy fel­használták a volt kommunista országok archívumait a vádirat elkészítéséhez. A vádlott a tárgyaláson öt­órás monológban védte magát. Egyik történetet öltötte a má­sikba, mint egy modern kori Seherezádé. Beszéde gyakran volt heves, maró, időnként za­varos. Megtört a hangja, ami­kor a beszéd végén idézett elv­barátja, a nemrég megölt Mo- ammer Kadhafi állítólagos vég­rendeletéből. Az Arab Liga tétlenségét kifogásolják Százezres tüntetések Szélsőbalos terrorszervezetek fenyegetik az olasz politikai elitet Golyót küldtek Monti kormányfőnek MTl-HÍR Róma. Bizalmáról biztosí­totta az olasz parlament alsó­háza a Mario Monti vezette kormány megszorító csomag­ját, melyről tegnap este tartot­ták a végső szavazást. Eközben tíz darab, pisztolylövedékeket tartalmazó borítékot találtak Olaszországban, ezeket Mario Montinak, elődjének, Silvio Berlusconinak, több miniszter­nek, valamint egyes napüapok főszerkesztőinek címezték. A lövedékeket a Movimenti Ar­mati Proletari (Fegyveres Pro­letár Mozgalmak) elnevezésű szélsőbaloldali szervezet halá­los fenyegetést tartalmazó röp- irata kísérte. A szöveg a szegé­nyek védelmében a megszorító csomag módosítását követeli a vezető politikusoktól. MTl-HÍR Damaszkusz. Több mint 200 ezer demokráciapárti Szí­riái tüntetett a pénteki ima után Homsz utcáin, az Arab Li­ga tétlenségét kifogásolva - ad­ta hírül egy londoni székhelyű szíriai embeijogi csoport. A vá­ros tucatnyi negyedében vo­nultak az utcára az emberek, noha nagy számban jelen vol­tak a rendszerpárti milícia, a Sabiha tagjai is. Az egyik ne­gyedben két harckocsit vezé­nyeltek ki a tüntetők szétoszla- tására. Az ellenzék szerint az Arab Liga a tétlenséggel időt ad a rendszernek, s ezzel „megöli a szíriaiakat”. Eközben másutt, pl. már Damaszkuszban és La- takiában is folytatódtak a Bas- sár el-Aszad elnök rezsimje el­leni megmozdulások.

Next

/
Thumbnails
Contents