Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-17 / 291. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2011. DECEMBER 17. Vélemény és háttér 7 Minél szórakoztatóbb lesz a kampány, annál szomorúbbak lesznek a választási eredmények Szlovákiai specifikumok A héten megtudtuk, ki mindenki száll ringbe a tavaszi választáson a szavazók kegyeiért. A pártok palettája valóban színes, és az, hogyjövőre választhatunk a legtöbb párt közül, sokat jelenthet - de keveset is. JURAJ HRABKO Mivel valószínűleg nyolcnál több nem lépi át a parlamenti küszöböt - ezzel ők is tisztában vannak kérdés, miért állítottak jelöltlistát. Főként azért, mert más választás - helyhatósági, megyei, köztársasági elnöki - nincs a láthatáron. Két fontos válasz van - egyrészt vannak emberek, akiknek életeleme, hogy a nyilvánosság előtt szerepelnek, és mivel a közszolgálati sajtó köteles eleget tenni kérésüknek, élnek is ezzel a lehetőséggel. Másrészt néhány párt feladata nem kifejezetten az, hogy bejusson a parlamentbe, hanem csupán az, hogy minél több szavazatot vegyen el a rokon pártoktól. Az előttünk álló választás specifikumai ezek az antipártok. A másik sajátosság annak hangsúlyozása, melyik pártnak hány más, nem szlovák nemzetiségű jelöltje van a listán, az illető hányadik helyen szerepel - s ezzel versengenek is, ami elsősorban a Hídra és az MKP-ra mint magyar pártra jellemző. Válasszatok bennünket, mert a mi jelöltünk előkelőbb helyen van! Válasszanak bennünket, nálunk többen indulnak! - hangzanak az eleve beteg üzenetek. Ez ugyanis nem más, mint más nemzetiségű emberek kihasználása pártérdekekre. Azok a választók, akiknek fontos a jelölt nemzetisége, ezért rá akarják adni szavazatukat, maguk is megtalálják a jelöltjüket. Saját bőrömön tapasztaltam, amikor az 1998-as hektikus évben az MKP listájának utolsó helyén szerepeltem. Felajánlották ugyan a magasabb pozíciót, de visszautasítottam, és a mai napig nem értek egyet azzal, hogy valaki csak a neve végett vagy azért kerüljön jobb helyre a választási listán, mert a közügyekben aktív szerepet tölt be, mint azok, akik a pártért dolgoztak választástól választásig. Nem tudhatjuk előre, mennyire lesz sikeres a nemzetiség feltüntetése. Feltételezhetjük, hogy minél szórakoztatóbb lesz a huszonhat párt kampánya, annál szomorúbbak lesznek a választási eredmények, és annál rosszabb lesz az életünk. Egyetlen pozitívum, hogy bárhogy lesz is, mindig érvényes marad: amilyen a társadalom, olyan képviselőket választ. JEGYZET Multikulti tanmese LAMPL ZSUZSANNA Száguldás, Porsche, szerelem, dúdol- gatja a gyorsvonat kupéjában, ahol ülök, egy vietnami. Rajtunk kívül két amerikai lány van itt, naplót írnak európai élményeikről, körmölés közben néha hangosan felnevetnek. A vietnami elnézést kér, leveti a cipőjét és elalszik. Úgy látszik, tényleg szednem kellene valamilyen szaglásjavító vitamint, mert én nem érzek semmit, viszont a lányok fintorognak. Aztán kacagni kezdenek. Ezt is beírjuk a naplóba! Hirtelen, mondhatni rajtaütésszerűen kitárul a kupé ajtaja, amitől úgy megijedünk, mint a moziban, amikor a cápafilmben a csónakból kiesett az áldozat lerágott feje. Még a vietnami is felébred. Szekrényméretű kalauz áll rángatózó izmokkal a becsukódni akaró ajtók között. A lányoknak nincs helyjegyük. Pedig ez kötelezően helyjegyes vonat! De mi ezt nem tudtuk, nekünk ezt senki nem mondta, pislognak ijedten a lányok. A zoknis vietnami kárörvendő- en mosolyog a szekrény árnyékában. A kalauz izmait táncoltatva tűnődik, aztán bejelenti, hogy büntetést kell fizetni, ami akár rendben is lenne, csak az összeg, amit említ... Hát az kétszer annyi, mint a menetjegy ára, pedig az sem kevés. Miután tökéletes fogsoruk kivillantásával nem hatnak a kalauzra, szipogni kezdenek, egyrészt, mert annyi pénzük már nincs, reggel repülnek haza, másrészt nem is akarnak fizetni, mert ők nem tudták, hogy kell helyjegy... Mi az, hogy nem tudtátok, dagadt csajok, velem ne próbálkozzatok, mondja a kalauz, ezt már a lányok számára nem érthető nyelven, aztán odaszól angolul, hogy kéri az útlevelüket. Majd ha a másik országba érünk, az ottani kolléga visszaadja. A zoknis pasi kalimpál a lábával, kissé csalódott, izgalmasabb előadást várt. A lányok újra fintorognak, de vidámak. Telnek az órák. Száguldás. Másik ország. Másik kalauz. Kéri a jegyeket. Megismétlődik a korábbi párbeszéd, de az is kiderül, hogy a kolléga nem hagyta nála az útleveleket. A zoknis felélénkül, mondja nekem, hogy most biztosan le fogják szállítani a lányokat, mert ezek aztán - itt elhangzik annak a nemzetnek a neve - senkivel sem kukoricáznak. A kalauz gondolkodik, aztán közli a lányokkal, hogy a kolléga még nem szállhatott le, majd ő megkeresi. Elmegy. A lányok izgatottan vitatják a helyzetet, a gyors beszédből csak annyit értek, hogy gentleman. A gentleman nemsokára mosolyogva lép be, hozza az útleveleket, és helyjegyet is hoz! Utánanézett, s valóban, azon az állomáson, ahol vették a menetjegyet, senki sem figyelmeztette őket a helyjegyre. Hely van elég, akkor meg mi a gond? Átnyújtja a kis paksamétát, és mosolyogva távozik. Nem fogpasztamosoly, de széles. Milyen helyes pasi, viho- rásznak a lányok. Ezt beírom a naplómba, mondja az egyik. Én is. Te, menjünk utána, fényké- pezkedjünk le vele! Jó, de előtte még azt is beírom, hogy ez milyen fantasztikus nép! Viszont az a másik! Azokat mától nem szeretem, mert az ő kalauzaik undokok! KOMMENTAR Az újratervezés újratervezése LAKNERZOLTÁN Hektikusra sikerült a legutóbbi brüsszeli európai uniós találkozó, amelynek álmatlan éjszakája után a magyar kormányfő közölte: át kell alakítani a 2012-es büdzsé terveit. Nem lesz ez kis mutatvány. A fő számokat már elfogadta az országgyűlés, elvileg azokhoz már nem lehet hozzányúlni. Az időzítés abból a szempontból is sajátságos, hogy hónapok óta lehetett tudni: az euróárfo- lyamot túl alacsonyra, a gazdasági növekedést túl magasra becsülte a kormány. Figyelemre méltó az a politikai ügyesség (nem bölcsesség), ahogyan Orbán a teljes felelősséget az eurózóna válságára tolja az áttervezési kényszerért. Szerinte ugyanis a magyar gazdaságpolitika rendben van, megállunk a magunk lábán, csak viharkabátot kell felvennünk. A második Orbán-kormány eddig is végrehajtott komoly korrekciókat. Megkockáztathatjuk azt az állítást is, hogy a gazdaságpolitika csupa korrekcióból áll, mióta 2010 júniusában kiderült: a költségvetési hiányt bizony tartani kell. Majd az angol nyelvű konvergenciaprogram nemcsak a Fidesz átláthatóságról vallott unikális elképzeléseinek dokumentuma volt idén tavasszal, hanem egy erőteljes megszorító kurzus alapköve is. Mostanra pedig kiderült, hogy még ehhez képest is nagyobb szigorra van szükség. „Zárolás? Hogyne! ” - közölte minap újságírókkal a nemzetgazdasági miniszter. Mindez akár egy felelős kormány felelős döntése is lehetne. A logika csak akkor bicsaklik meg, amikor kiderül, mihez ragaszkodik a kormány, még ezekben az orkánkabátos időkben is. A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy a „tehermegosztás” politikája sikeres. Az alapötlet, hogy az üzleti szereplők viseljenek terheket, rendben is lenne, ha a kormány ezeket az adókat nem rajtaütésszerűen vezette volna be, továbbá, ha ezek nem fognák vissza a gazdaságot. A középosztály „felerősítésének” politikája jegyében az alacsony és ádagos keresetűek is vesztenek az adójóváírás kivezetésével, amit a kormány csak szavakban kompenzál. Ha pedig a munkaadókra hárítja a kompenzációt, akkor ők embereket fognak elbocsátani. A sokat emlegetett gazdaságpolitikai mix hatásossága tehát erősen kétséges. Miközben a kormány folyton engedményeket tesz az „ortodox” gazdaságpolitikának, tekintettel a világban és Európában valóban dúló válságra, egyre-másra hangoztatja: megőrzi a szuverenitást. Túl azon, hogy a tettek és a szavak itt is elválni látszanak, az igazi kérdés egyre égetőbb és 19 hónappal Orbán Viktor miniszterelnökké választása után, mondhatni, eléggé időszerű: végül is, mi volna az a stratégia, amelyhez ezt a szuverenitást követeli a kormányfő? A szérző magyarországi politológus FIGYELŐ Marad a kereszt A lengyel parlament alsóházának (szejm) üléstermében függő feszület nem sérti a lengyel alkotmányt, sem az európai uniós jogot - állapította meg az a szakértői jelentés, amely a szejm elnöke, Ewa Kopacz megbízásából készült. A kereszt eltávolítását Palikot Mozgalma (RP), az októberi parlamenti választásokon harmadik helyen végzett politikai erő kezdeményezte arra hivatkozva, hogy a feszület jelenléte a szejm üléstermében sérti az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos alapelvét. A szejm elnöke által felkért szakértők pénteken nyilvánosságra hozott véleménye szerint az ülésteremben helye van a keresztnek: nem mint vallási jelképnek, hanem mint kulturális szimbólumnak, amely „a lengyel nemzeti identitás forrása”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szejm 2009-ben határozatot fogadott el a vallásszabadság és az európai népek közös örökségét képező értékek védelmében, megerősítve, hogy a keresztjelen lehet az ülésteremben. Donald Tusk miniszter- elnök örömét fejezte ki a jelentés felett, és reményének adott hangot, hogy a szakértői vélemények „fékezik azoknak az erőknek a lendületét, amelyek a kereszt ürügyén politikai kalandorakciókba bocsátkoznak”. Janusz Palikot, a kereszt eltávolítását kezdeményező mozgalom elnöke bejelentette, hogy nem ért egyet a szakértői véleménnyel, és az általa vezetett politikai tömörülés további lépéseket fog tenni célja elérése érdekében. (MTI) __________________rrr^Tľ__________________- Karácsonyra kapsz tőlem egy mesterhármast!
