Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-02 / 278. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 2. www.ujszo.com ■Ü39I Takarékos költségvetés Brüsszel. Megszavazta tegnap az Európai Parlament az EU jövő évi költségvetését. A tervezett kiadások szintjén 129,1 milliárd eurós büdzsé az uniós országok összesített bruttó össztermékének 0,98 százalékára rúg, az ideihez képest 1,86 százalékos növekedést jelent. Bár az EP eleinte ennél jóval nagyobb kiadásbővülés mellett kardoskodott, a gazdasági válságot figyelembe véve végül beleegyezett a mérsékeltebb emelkedésbe. (MTI) Zöld út Zágrábnak Brüsszel. Jóváhagyta Horvátország uniós csatlakozási szerződését az Európai Parlament. A szerződést a jövő pénteki EU-csúcson írják alá. A ratifikációs folyamat sikeres lezárultával - várhatóan 2013 közepétől - Horvátország lesz az EU 28. teljes jogú tagja. (MTI) Négyezer halott Szíriában Genf. Már legalább négyezer halálos áldozatot követelt a szíriai tüntetések elfojtása - közölte tegnap az ENSZ emberjogi főbiztosa. Navi Pillay szerint a fenti szám a világszervezet becslésén alapul. A Szíriából érkező hírek alapján az áldozatok száma ennél is magasabb lehet. A főbiztos a polgárháború kifejezést alkalmazta az ottani állapotokra. (MTI) Orosz fegyverszállítás Moszkva. Oroszország hadihajók ellen bevethető partvédelmi fegyverrendszereket, ezen belül robotrepülőgépeket szállított Szíriának egy 2007-ben megkötött szerződés alapján - közölte egy moszkvai katonai-diplomáciai forrás. Hogy pontosan mikor szállították le a Basztyion néven is ismert 9K 116-1 jelű mobil rendszereket, s hányat, arról nincs információ. (MTI) Merényletek Irakban Bagdad. Legkevesebb 18 ember meghalt és 30 megsebesült tegnap két iraki terrorcselekményben, amelyek Joe Biden amerikai alelnök bagdadi látogatásával egy időben történtek. Az amerikai erők pedig javában készülnek az Irakból való év végi teljes kivonulásra. (MTI) Az uniós országok közül Szlovákiánál csak Olaszország, Románia, Görögország és Bulgária rosszabb Mélyíti az eurózóna válságát a korrupció Berlin. A válság megoldását célzó erőfeszítéseket lefékezi a korrupció, erre a legjobb példa Olaszország vagy Görögország. Szlovákia sem áll valami fényesen, a 27 EU-tagor- szág közül az 5. legrosszabb, a visegrádi négyek közül pedig a legrosszabb. ÖSSZEFOGLALÓ A világ túl sok országát komolyan gyengíti a korrupció, sok kormány nem képes tőle megvédeni a polgárait, legyen szó közpénzek elsikkasztásáról, kenőpénzekről vagy titokban tartott döntések elfogadásáról - véli a Transparency International (TI). A berlini székhelyű nemzetközi civil szervezet tegnap tette közzé a korrupciós helyzetről szóló éves jelentését, amelyben hangsúlyozza: az idei évet jellemző - sokszor a korrupció és a nehéz gazdasági helyzet által szított, az egész vüágra kiterjedő - tüntetések világosan mutatják: apolgárokszerintvezető- ik és a közintézmények tevékenysége nem eléggé ádátható és nem eléggé felelős. „Láttunk utalást a korrupcióra a tüntetők transzparensein, mind a gazdag, mind a szegény országokban. Legyen szó az adósságválságtól sújtott Európáról, vagy az új politikai korszakba lépő arab világról, a vezetőknek meg kell érteniük, hogy hatékonyabb kormányzást követelnek az emberek” - jelentette ki Huguette Labelle, a Transparency International elnöke. A TI által kidolgozott Korrupció Érzékelési Index (CPI) a korrupció közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat, értéke 0 (teljes egészében korrupt) és 10 (nagyon átlátható) között mozoghat. A szervezet idén 183 országot állított rangsorba, s ezek kétharmada kapott ötösnél alacsonyabb osztályzatot. A listát Új-Zéland (9,5 pont), Dánia és Finnország (9,4), valamint Svédország (9,3) és Szingapúr (9,2) vezeti, míg a legkorruptabbaknak kijáró utolsó helyen 1 ponttal Szomália és Észak-Korea szégyenkezhet. A négy visegrádi ország közül a legjobb Lengyelország, a 41. helyen áll, utána Magyarország (54.) és Csehország (57.) következik, Szlovákia pedig csak a 66. helyen áll a világranglistán. Az uniós országok közül Szlovákiánál csak Olaszország, Románia, Görögország és Bulgária rosszabb. ATI szerint a korrupció erősíti Európa adósságválságát. Az eurózóna gazdasági nehézségei részben azzal állnak összefüggésben, hogy a hatóságok nem képesek leküzdeni a válság fő okai közé sorolható korrupciót és az adózás alóli kibúvást - mutatott rá a szervezet, kiemelve Olaszország és Görögország rossz helyezését. Olaszország a 69. helyre került Ghánával, Macedóniával és Samoával együtt 3,9 ponttal. Görögország 3,4 ponttal a 80. helyen áll, csakúgy mint Kolumbia, Salvador, Marokkó, Peru és Thaiföld. Az euróövezet problémáinak megoldását sokan Berlintől és Párizstól remélik. Nos az ő helyezésük: Németország (8,0 pont) a 14., Franciaország (7,0 pont) a 25. a listán. Az USA 7,1 ponttal éppen megelőzi Franciaországot, a 24. helyre került. A nagyhatalmak közül Kína a 75. helyen futott be, Oroszország viszont 2,4 ponttal a 143. helyen áll, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Mauritániával, Nigériával, Togóval, Ugandával, a Comore-szigetek- kel és Kelet-Timorral egy társaságban. Ezzel együtt Oroszországban javult a korrupciós helyzet a tavalyihoz képest, s ugyanez igaz Franciaországra, Lengyelországra, Kubára, Iránra és az Egyesült Arab Emírségekre is. Az arab világ országainak többsége négyesnél rosszabb értéket kapott. (MTI, TASR, ú) Görögországnak okozna súlyos gondokat az iráni olajszállítmányok kiesése Óvatoskodó uniós szankciók Irán ellen Görög szakszervezetek Tesztelték az új kormányt Iráni disszidensek tüntettek tegnap a teheráni rezsim ellen Brüsszelben (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az iráni-brit konfliktus légkörében tárgyaltak tegnap az uniós külügyminiszterek a teheráni rezsim elleni újabb szankciókról. A teheráni brit nagykövetség keddi megtámadása után London szerdán elrendelte Irán ottani nagykövetségének azonnali bezárását, válaszul Teherán is kiutasította az összes brit diplomatát a perzsa országból. Később Németország és Franciaország is hazarendelte konzultációra teheráni nagykövetét. Tegnap az EU-országok külügyminiszterei kiszélesítették a büntető intézkedésekkel sújtott iráni természetes és jogi személyek körét, valamint további szankciós intézkedések lehetőségét is megvizsgálják, beleértve az iráni pénzügyi rendszer, illetve az energetikai szektor elleni szankciókat. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legutóbbijelentése katonai jelleget tulajdonított az iráni kormányzat nukleáris programjának, tegnap 180 további természetes, illetve jogi személlyel bővítették ki a vízumtilalommal, illetve vagyonzárlattal sújtottak listáját. Megvizsgálják, miként lehet nemzetközileg elszigetelni az iráni pénzügyi intézményeket, illetve milyen szankciókat lehet érvényesíteni az iráni szállítási-közlekedési szektorral, az energiaszektorral, valamint az Iráni Forradalmi Gárdával szemben. Ami az iráni energiaszektort illeti, felmerül az a gond, hogy a korlátozások visszaüthetnek egyes EU-országok- elsősorban a pénzügyileg már így is katasztrofális helyzetbe került Görögország - gazdaságára. Alain Juppé francia külügyminiszter újságíróknak azt mondta: megoldható, hogy a Görögországba irányuló iráni olajszállítás felfüggesztése esetén a kieső mennyiséget máshonnan pótolják. Irán egy másik napirendi pontban is érintett volt: a miniszterek szót ejtettek az iraki területen található asrafi menekülttábor helyzetéről. A táborban 3400 Iránból elmenekült ellenzéki tartózkodik, de a bagdadi kormány december végéig ki akarja üríteni a létesítményt. Az iraki kormányzat ez ügyben úgy táncol, ahogy Irán fütyül, s terroristáknak tekinti az asrafi tábor lakóit. Egyébként a 27 külügyminiszter tegnap a Szíria elleni szankciók további szigorításáról is döntött. Az iráni Iszlám Kultúra Minisztériuma tegnap rendeletben tiltotta meg a külföldi médiumok munkatársainak, hogy a teheráni megmozdulásokról - különösen a brit nagykövetség előtti tüntetésekről - tudósítsanak. Most először tiltották meg a külföldieknek azt, hogy a rezsim melletti demonstrációkról tájékoztassanak. (MTI, SITA) Athén. Huszonnégy órás általános sztrájkkal - sorrendben a hetedikkel - és tüntetésekkel állították első erőpróbája elé az új görög kormányt tegnap a szakszervezetek. A munkabeszüntetés részeként zárva tartó iskolák és közintézmények, csökkentett orvosszámmal dolgozó kórházak és a kikötőkben álló kompok bénították Görögország életét, miközben Athénban és Thesszalonikiben több tízezren vonultak az utcára. A tüntetők a megszorításokkal együtt járó gazdasági hanyatlás - a magas munka- nélküliség és az életszínvonal romlása - mellett a társadalom általános szétzüllesztésével is vádolják az egymást váltó kormányokat. Lukasz Pa- pademosz kormánya írásos ígéretet tett az EU-nak, az Európai Központi Banknak és az IMF-nek, hogy keresztülviszi a megszorításokat. Papademosz nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy a jövő évi költségvetést, amelyet a népnyelv csak az éhezés költségvetésének nevez, jóváhagyatja a parlamenttel. Az eurózóna pénzügyminiszterei kedden este úgy döntöttek, hogy Görögország megkaphatja az újabb, nyolcmilli- árd eurós pénzinjekciót. (MTI) Egyezség 535 nap után, főleg a hitelminősítőknek köszönhetően Megalakulhat a kormány Belgiumban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Pontosan 535 nappal a legutóbbi választások után küszöbön áll Belgiumban az új kormány megalakítása: a koalícióról tárgyaló hat párt között megszületett az elvi megállapodás a kormányszövetség létrehozásáról. Több mint három évtized után ismét vallon politikus, a szocialista Elio Di Rupo vezeti majd az új kabinetet, amelyet flamand és vallon szocialista, kereszténydemokrata és liberális pártok alakítanak meg. A tegnapi belga sajtó jelentése szerint már csak a kormány személyi összeállítására van szükség ahhoz, hogy bejelenthessék a kabinet megszületését. Az országot a 2010 nyarán tartott választások óta ügyvezető kormány irányítja, azóta minden idők leghosszabb kormányalakítási tárgyalássorozata zajlott. A különféle formációkról folytatott egyeztetések sorozatosan kudarcot vallottak. A mostani kísérlet sikerében döntő szerepe volt annak, hogy az ország jó gazdasági hírét - a hitelminősítő ügynökségek értékelésének tanúsága szerint - immár rontani kezdte az elhúzódó politika válság. A pártoknak az elmúlt napokban meg kellett állapodniuk a két fő népcsoport közötti feszültségektől terhes országban megkerülhetetlen államreformról, a finanszírozás átalakításának kérdéseiről, valamint a jövő évi költségvetésről. A hivatalos kormányalakítás előtt az érintett pártok kongresszusainak is jóvá kell még hagyniuk a vezetők közti alkut. Levadásszák a hajléktalanokat Budapest. Tegnap lépett életbe az a magyar törvény, amely lehetővé teszi a hajléktalanok megbüntetését - mert hajléktalanok. Tegnap civilek tiltakoztak ez ellen Budapesten, a Józsefvárosban. Jogvédők szerint a jogszabály kriminalizálja a hajléktalanságot. A szabálysértési törvény életbe lépett módosítása kimondja: elzárással vagy 150 ezer forintos büntetéssel lehet sújtani azt, aki ismételten életvitelszerűen az utcán tartózkodik, lakhatáshoz szükséges ingóságait is ott tárolja. Az tekinthető ismételt esetnek, ha az első, jogerősen megállapított szabálysértéshez képest fél éven belül újra megtörténik. A módosítás egyébként azt is tartalmazza, hogy a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha az illetékes önkormányzat nem biztosítja a hajléktalanellátás feltételeit. Civil szervezetek szerint a kormány így csak azt érheti el, hogy ezek az emberek kikerülnek az ellátórendszer hatóköréből. (MTI)
